KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

More documents

Recommendations

Info

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA Az amerikaiak csak 1972-ben vették fel a diplomáciai kapcsolatot Kínával és kizárólag Taiwant (Republic of China) támogatták. Kissinger kerül úton, hamis útlevéllel ment Kínába, nagy titoktartással, egy kínai– amerikai csúcstalálkozót el készíteni. Majd Nixon és felesége találkozott Mao–val és annak a volt színészn feleségével, aki tönkre tette a kínai színészetet és m vészet minden ágát. Az amerikai Els Asszony (First Lady), Nixon felesége, akkor Amerikában nagyon divatos Miki Egér, (Mickey Mouse) órát adományozott a kínai „els asszonynak” Jiang Qing-nek, amin a kínaiak még a mai napig is nevetnek. A Shanghai Communiqué-n kívül ezután sokáig semmi más nem történt, csak az amerikaiak hozzájárultak ahhoz, hogy ezentúl ne Taiwan, hanem „Vörös Kína” képviselje vétójoggal Kínát az Egyesült Nemzetekben. Amikor mi, amerikai professzorok, Mao halála után Deng Xiaoping kérésére Kínába mentünk segíteni újjáépíteni az iskolákat, egyetemeket, és kulturális intézményeket, a kínai kollégáim megkérdezték, hogy hogyan lehet az, hogy az amerikai újságok soha nem támadták a Mao Kulturális Forradalmát. Nixon is akkor jött barátkozni a gyilkosokkal, amikor milliókat tettek tönkre vagy irtottak ki. Most meg, amikor Kína a „Kapitalista Útra” tért, az amerikai újságok állandóan támadják Kínát. Többször megesett, hogy a New York Times átvette a kínai újságoktól az anyagot. Lényegében ugyanazt írta, csak gúnyos aláfestéssel. A válasz talán az lenne, hogy Mao alatt Kínát a kommunista szisztéma a középkorba taszította vissza. Most viszont Kína talpra állva olyan fejl dést ért el, hogy az amerikai gazdasági szakért k el re látják, hogy a világpiacon nemsokára Kína riválisa lesz Amerikának. Az Anhui Egyetem alelnöke, ahova érkeztem 1980-ban, megkérdezte a véleményemet arról, hogy hogyan képzelem el Taiwan egyesítését az anyaországgal. Azt válaszoltam, hogy ha Kína olyan magasra tudja emelni gazdasági fejlettségét és politikai szabadságát mint Taiwan, akkor senki sem fog tör dni többé azzal, hogy ki „egyesíti” a másikat. 1980-ban az els kínai utam után, a New York államban lev , Jamica város St. John (Szent János) Egyetemén tartottam beszámolót az amerikai KÍNA-SPECIALISTÁK-nak. Óriasi támadás ért akkor, amikor azt mondtam, hogy aki a 21-ik században partnere lesz Kínának, az fogja abban a században Kínával a világot vezetni. Azok a specialisták, akik akkor a legjobban és legdurvábban ágáltak a kijelentésem ellen, ma a nevemet meg sem említve, ugyanazt harsogják. A kínaiak nagy szeretetben tartották az akkor kiküldött amerikai „Ügyviv t”, a kés bbi amerikai elnököt George Bush-t és feleségét Barbarát. Amikor én a Fudan Egyetemen, Shanghai-ban, segítettem megépíteni az egyetemi múzeumot, valamint kidolgozni a terveket egy Muzeológiai Intézet felállítására, jutalmul, az egyik jól ismert Shangha-i kartonista festette meg nekem, a hagyományos „Ecset és Tinta” technikával, a Bush házaspár portréját. A képen George és Barbara a „Tiltott Város” el tt kerékpározva mennek a piacra a napi zöldséget megvásárolni. A Nyitott Kapu Politikája A Beijing Review, 1980. április 28. számában meghirdették Deng Xiaoping „Nyitott Kapu” (Open Door) politikáját. Ugyanakkor bejelentették a China International Trust and Investment Company (a Kínai Nemzetközi Tröszt és Beruházási Társaság megalapítását). Deng Xiaoping egyszer kijelentette, hogy marxizmussal csak politikai stabilizálást tudhat Kína elérni de nem gazdasági el rehaladást. Ezt a politikai stabilizálást Mao annakidején úgy fogalmazta meg, hogy a rend eléréséhez szükséges kellék a puska csöve. Deng Xiaoping, Mao ideológiája ellenére ezt a kijelentését akkor tette, amikor még az öreg bolsik a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságában bent voltak. Szerencséjére, a természet szelektálása folytán az ellenz i egymás után haltak meg, vagy olyan öregkort értek el, hogy magatehetetlenségüknél fogva nem nagyon tudtak tiltakozni. Ezek közül az úgynevezett „hosszú menetel k” közül annyi halt meg, hogy egy f funkcionárust kellett kinevezni, aki a temetésükön az államot és a kormányt képviselte. Így Deng Xiaoping Kínára áldásos eszméjének véghezvitelére segített, a Politikai Bizottságban lev egyre növekv „Reformisták” és a sírjuk felé haladó „Konzervatívok” közötti, fokozatosan a reformisták oldalára es kedvez arányszám. Kína továbbra is az ÖTÉVES tervekkel operált, de ebben már benne volt a külföldr l jöv t ke és gyáripar modernizálása is. A külföldi t ke és iparcikk el ször Kínába valamikor legnagyobb ellenségét l a japánoktól jött. A japán kormány mélyen meghajolva a kínai nép el tt megkövette ket a háborúban elkövetett atrocitásai miatt. Még egy óriási emlékm vet is állítottak azon civilek emlékére, akiket a háborúskodás során minden ok nélkül kiirtottak. A már kiöregedett n knek is felajánlottak pénzbeli kielégítést, akiket fiatal korukban a háború alatt japán katonai bordélyokba kényszerítettek. ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 51 -
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA El ször a n k többsége annyira szégyellte azt, ami velük történt, hogy még az édesanyjuknak sem akartak arról beszélni. Most pedig hosszú évtizedek hallgatása után, akik még életben maradtak, azok bedübörögtek a kompenzálást ígér k ajtaján és minden szégyenkezés nélkül bejelentették igényüket. Általában a világ karikaturistáinak az a feladata, hogy bár egy kicsit felnagyítva, de rátapintsanak bizonyos dolgokra, mely jellemz a nem mindennapi, vagy el z leg nem karakterisztikus életszemléletre. Ez lehet egy személy, társulat vagy egy meghatározott kisebb vagy nagyvilági közösségnek kipellengérezése. A kínai karikaturistákat Mao alatt elnémították és csak egynémelyikük tehetségét használták fel propagandaplakátok készítésére. Deng Xiaoping jóvoltából azok a karikaturisták, akik a borzalmas kitelepítésük alatt nem haltak meg, hanem visszatértek, most egy bizonyos szabadsággal élcel dhetnek. Az egyik ilyen karikaturista a következ képpen mutatta be a kínai n k változó világát. Az els kínai forradalom után, 1912-ben sok kínai n apáca akart lenni. A kommunista forradalom (1949) és azt követ „Kulturális Forradalom” alatt a n k álma volt párttitkárhoz menni feleségül, vagy maguk is a Kommunista Párt helyi titkárságára áhítoztak. Amikor pedig Deng meghirdette a „Kapitalista Utat” és kijelentette, hogy nem szégyen gazdagnak lenni, a n k azonnal bankárhoz akarnak menni feleségül vagy maguk is bankárok akarnak lenni. A Ming periódusban írott és nagyon populáris opera témáját is a karikaturisták felhasználták a szociális paródiájuk kifejezésére. Az eredeti téma szerint egy titkos szerelem alakult ki egy szegény fiatal tudós és egy gazdag földesúr leánya között. A szolgálólány közvetítésével jutottak el egymáshoz szerelmes leveleik, amíg nagy viszontagság után végre egybekelhettek. Ezt a történetet a megváltozott „market szocializmus” szellemében az egyik karikaturista úgy fejezte ki, hogy a szerelmes levél helyett a cselédlány átadja az úrn je kérd lapját. Ebben a levélben a hölgyecske nem a soha meg nem sz n halálos szerelmér l biztosítja a férfit, hanem a férjnek kiszemelt egyén bankszámla tartalmáról érdekl dik. Miel tt azonban a külföldi, még bátortalan beruházók, a nyitott kaput kihasználták, szerették volna a nép vásárló erejét megvizsgálni. Ezt a törekvést akkor Sichuan Kormányzója, Zhao Ziyang azonnal megértette és életbe léptette a tartományában, majd az egész Kínára kiterjed „Felel s Mez gazdasági” rendszert. Ebben a fölm velési újításban a parasztoknak használatra visszaadott földön a termelés hozamából kellett fizetniük a föld használati díjáért és a többlettermelést a szabad piacon értékesíthették. A másik fontossága ennek a rendszernek pedig az volt, hogy a termelést összekapcsolták a feldolgozással és az értékesítéssel, mely szintén hasonlított a kapitalista gazdasági módszerre. Többen támadták a régiek közül, de ennek a szisztémának a védelmére a Beijing Review 1980 augusztus 4. száma ezt a módszert „szocialista profitnak” hívta, mert ez a hozam szerinte nem MAGÁNT KE. (Private Capital). Húsz évvel kés bb viszont ez a magyarázat már idejét múlta. Nemrégen bekerült Kína alkotmányában a magánt ke védelmér l szóló módosítás. Ezt megel z en már 1980 óta Kína elérte a legnagyobb létszámot számláló agrárlakosság vásárlóképessé tételét. Ezt látva a külföldi t ke egymást félrelök igyekvéssel rohant a kínai lehet ségeket kihasználni. A gazdasági együttm ködésben el ször élen jártak a japánok. Így a háború alatti ellenségb l üzlettársak lettek. Ezt követték a németek. A volt óriás plakátokon, azel tt Mao Zedongnak a „nagy tanítónak” kis vörös könyvecskéjéb l vett idézetek árasztották el a vidéket és a városokat. Ebben a megváltozott légkörben viszont a Mao idézetek helyett a Hitachi televízió valamint a Gründig rádió reklámjai jelentek meg. Majd minden amit gondoltak, hogy az egy milliárd és kétszázmilliót számláló nép meg tud venni, az mind reklámaikon bemutatásra került. Jeneleg már az EU is megindította Kína fele való üzleti vállalkozásait. A televízióban el ször csak minden óra végén engedtek öt perc hirdetést. Most pedig a nyugati mintára telet zdelik a televíziót hirdetésekkel. El ször a TV szerkeszt i kényesen vigyáztak arra, hogy szexuális képek ne kerüljenek a képerny re. 1985-ben egy német hírdet vállalat felkért, hogy legyek m vészeti elbírálója a Shanghai-i TV-ben bemutatandó Mercedes Benz kocsiról készült videoszalagnak. Én kínosan vigyáztam arra, hogy szexi dámák, ahogy nyugaton szokták az autókat bemutatni, rá ne kerüljenek a videoszalagra. Amikor a próbavetítést a Shanghai-i TV állomásnak bemutattuk, csak azt kifogásolták, hogy amikor a nagyon csinos hölgy a kocsiból kilépett, akkor egy kicsit a térden felül csúszott fel a ruhája. Így azt ki kellett vágni. A market szocializmussal ez is megváltozott. Manapság nem nagyon lehet látni Kínában hirdetést, amelyben egy kis szexre való utalás ne lenne. De a TV programok is nagyban szexuálisan orientálódnak. A rock zene átvétele, még a reform lelk Deng Xiaoping-ot is megingatta, és ez az új áramlatot „Kulturális Szennyez dés”-nek hívta. A kapitalista meggazdagodást félreért k nem tisztelve a szerz i jogot, milliószámra másoltak video- és zene szalagokat és azokkal elárasztottak Kínát. Az amerikai kormány hivatalosan tiltakozott ez ellen a kalózkodás ellen és követelte, hogy az illegálisan lemásolt anyagot a kínai kormány szervei semmisítsék meg. Ez kapóra jött Deng embereinek, akik ezt az anyagot maguk is kulturális szennyez désnek tartották. Nagy szorgalommal estek neki, még bulldózerokkal is elsöpörni a „kulturális kalózok” másoló laboratóriumait és azok raktárában felhalmozott áruit. Ha ezt a munkát nem amerikai ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 52 -
Page 1 and 2:
KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA ÚJ VIL
Page 3 and 4:
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 5 and 6: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 13 and 14: Bartók György : A görög filozó
Page 55: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201 and 202:
Page 203 and 204:
Page 205 and 206:
show all

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?