KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
Az amerikaiak csak 1972-ben vették fel a diplomáciai kapcsolatot Kínával és kizárólag Taiwant (Republic
of China) támogatták. Kissinger kerül úton, hamis útlevéllel ment Kínába, nagy titoktartással, egy kínai–
amerikai csúcstalálkozót el készíteni. Majd Nixon és felesége találkozott Mao–val és annak a volt színészn
feleségével, aki tönkre tette a kínai színészetet és m vészet minden ágát. Az amerikai Els Asszony (First
Lady), Nixon felesége, akkor Amerikában nagyon divatos Miki Egér, (Mickey Mouse) órát adományozott a
kínai „els asszonynak” Jiang Qing-nek, amin a kínaiak még a mai napig is nevetnek.
A Shanghai Communiqué-n kívül ezután sokáig semmi más nem történt, csak az amerikaiak
hozzájárultak ahhoz, hogy ezentúl ne Taiwan, hanem „Vörös Kína” képviselje vétójoggal Kínát az Egyesült
Nemzetekben.
Amikor mi, amerikai professzorok, Mao halála után Deng Xiaoping kérésére Kínába mentünk segíteni
újjáépíteni az iskolákat, egyetemeket, és kulturális intézményeket, a kínai kollégáim megkérdezték, hogy
hogyan lehet az, hogy az amerikai újságok soha nem támadták a Mao Kulturális Forradalmát. Nixon is akkor
jött barátkozni a gyilkosokkal, amikor milliókat tettek tönkre vagy irtottak ki. Most meg, amikor Kína a
„Kapitalista Útra” tért, az amerikai újságok állandóan támadják Kínát. Többször megesett, hogy a New York
Times átvette a kínai újságoktól az anyagot. Lényegében ugyanazt írta, csak gúnyos aláfestéssel. A válasz
talán az lenne, hogy Mao alatt Kínát a kommunista szisztéma a középkorba taszította vissza. Most viszont
Kína talpra állva olyan fejl dést ért el, hogy az amerikai gazdasági szakért k el re látják, hogy a világpiacon
nemsokára Kína riválisa lesz Amerikának.
Az Anhui Egyetem alelnöke, ahova érkeztem 1980-ban, megkérdezte a véleményemet arról, hogy hogyan
képzelem el Taiwan egyesítését az anyaországgal. Azt válaszoltam, hogy ha Kína olyan magasra tudja
emelni gazdasági fejlettségét és politikai szabadságát mint Taiwan, akkor senki sem fog tör dni többé azzal,
hogy ki „egyesíti” a másikat.
1980-ban az els kínai utam után, a New York államban lev , Jamica város St. John (Szent János)
Egyetemén tartottam beszámolót az amerikai KÍNA-SPECIALISTÁK-nak. Óriasi támadás ért akkor, amikor
azt mondtam, hogy aki a 21-ik században partnere lesz Kínának, az fogja abban a században Kínával a
világot vezetni. Azok a specialisták, akik akkor a legjobban és legdurvábban ágáltak a kijelentésem ellen,
ma a nevemet meg sem említve, ugyanazt harsogják.
A kínaiak nagy szeretetben tartották az akkor kiküldött amerikai „Ügyviv t”, a kés bbi amerikai elnököt
George Bush-t és feleségét Barbarát. Amikor én a Fudan Egyetemen, Shanghai-ban, segítettem megépíteni
az egyetemi múzeumot, valamint kidolgozni a terveket egy Muzeológiai Intézet felállítására, jutalmul, az
egyik jól ismert Shangha-i kartonista festette meg nekem, a hagyományos „Ecset és Tinta” technikával, a
Bush házaspár portréját. A képen George és Barbara a „Tiltott Város” el tt kerékpározva mennek a piacra a
napi zöldséget megvásárolni.
A Nyitott Kapu Politikája
A Beijing Review, 1980. április 28. számában meghirdették Deng Xiaoping „Nyitott Kapu” (Open Door)
politikáját. Ugyanakkor bejelentették a China International Trust and Investment Company (a Kínai
Nemzetközi Tröszt és Beruházási Társaság megalapítását).
Deng Xiaoping egyszer kijelentette, hogy marxizmussal csak politikai stabilizálást tudhat Kína elérni de
nem gazdasági el rehaladást. Ezt a politikai stabilizálást Mao annakidején úgy fogalmazta meg, hogy a rend
eléréséhez szükséges kellék a puska csöve.
Deng Xiaoping, Mao ideológiája ellenére ezt a kijelentését akkor tette, amikor még az öreg bolsik a Kínai
Kommunista Párt Politikai Bizottságában bent voltak. Szerencséjére, a természet szelektálása folytán az
ellenz i egymás után haltak meg, vagy olyan öregkort értek el, hogy magatehetetlenségüknél fogva nem
nagyon tudtak tiltakozni. Ezek közül az úgynevezett „hosszú menetel k” közül annyi halt meg, hogy egy
f funkcionárust kellett kinevezni, aki a temetésükön az államot és a kormányt képviselte. Így Deng Xiaoping
Kínára áldásos eszméjének véghezvitelére segített, a Politikai Bizottságban lev egyre növekv
„Reformisták” és a sírjuk felé haladó „Konzervatívok” közötti, fokozatosan a reformisták oldalára es kedvez
arányszám.
Kína továbbra is az ÖTÉVES tervekkel operált, de ebben már benne volt a külföldr l jöv t ke és gyáripar
modernizálása is. A külföldi t ke és iparcikk el ször Kínába valamikor legnagyobb ellenségét l a japánoktól
jött. A japán kormány mélyen meghajolva a kínai nép el tt megkövette ket a háborúban elkövetett
atrocitásai miatt. Még egy óriási emlékm vet is állítottak azon civilek emlékére, akiket a háborúskodás során
minden ok nélkül kiirtottak. A már kiöregedett n knek is felajánlottak pénzbeli kielégítést, akiket fiatal
korukban a háború alatt japán katonai bordélyokba kényszerítettek.
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 51 -