KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
Lengyel Alfonz
Kína mindent romboló Kulturális Forradalma utáni gazdasági és
kulturális fejl dés
El zmények
A Sun Yat Sen forradalma 1912-ben csak a Császársággal járó terheket oldotta meg, de új nehézségeket
is rakott a kínai nép vállaira. A japánok elleni háború a nemzetieket és a kommunistákat egy táborba hozta.
A háború befejezése után pedig Mao Zedong kirobbantotta a polgárháborút, mely teljesen tönkretette Kína
gazdasági erejét. Így érkezett el Kína 1949–ben a kommunisták gy zelméhez. Ez a Mao által vezetett
marxista-leninista rendszer egy olyan gazdasági formulát akart bevezetni Kínában, ami nemcsak a
Szovjetunióban, de egyetlen egy kommunista csatlós államban sem sikerült.
1950 és 1976 között a föld megm velésére, mely egy agrárállamban a legfontosabb, különféle metódust
alkalmaztak, de egyik sem bizonyult használhatónak. Követve a szovjet tanácsot, ugyanúgy mint
Magyarországon, valamint a többi Varsói Szerz désben lév országokban is, el ször a nagybirtokokat
szétosztották a kisparasztok között. Ezután, amikor látták, hogy a mez gazdaság haldoklik, akkor
termel szövetkezetekbe kényszerítették a gazdákat. Az eredmény - mindenütt ahol ezt a rendszert
kényszerítették a gazdákra, így Kínában is - éhínséghez vezetett.
Kínában, a haldokló mez gazdaságot az ipari fejl déssel kísérelték megfejelni. Így kitalálták 1958-ban a
„Nagy Ugrást El re” (Great Leap Forward) nev kísérletet, mely szintén kátyúba vitte Kína teljes gazdasági
erejét. Ekkor utasították ki Kínából a kínai barátaikkal együtt a Szovjet tanácsadókat. Ezzel Kína a
kommunizmusnak olyan utjára lépett, ami már kínai sajátosságokkal rendelkezett. Egyébként Kína az egész
történelme során, ha át is vett a külföldt l valamit, azt átalakította a kínai karakterisztikára. Így vette át Kína a
buddhizmust is a Keleti Han Császárság idején (Kr.u. 67). Ennek az emberi megváltásra alapozott vallásnak
Indiából való beáramlása után, a kínaiak azt a Zen Buddhizmus néven átalakították, és adták tovább
Japánnak.
A kommunisták gyorstalpalón készült diplomával rendelkez „Káderokkal” adminisztráltak, valamint a
Marxista- Leninista ideológiából az „osztályharcot” is átvették. Ekkor az általuk megbízhatatlannak min sített
intellektueleket fokozatosan félreállították, sanyargatták és az úgynevezett „Nagy Kulturális Forradalom” alatt
még az akkor megmaradottak nagy részét is kiirtották. Mao halála után pedig ugyanabban a városban
(Yan’an Fórum), amelyben Mao 1949-ben kihirdette az osztályharcot, Deng Xiaoping bejelentette, hogy az
intellektueleket a kommunista káderekkel egy szintre kell emelni. Deng ezen híres beszédével Kínában
megsz nt az osztályharc, és lassan de biztosan kialakult a MARKET SZOCIALIZMUS. Huszonöt évvel
kés bb pedig a kínai alkotmányba került a magántulajdon védelme, melyet 2004. január 1-én a Kínai
Kommunisták Központi Bizottsága megszavazott. Ez a Kínai Alkotmányt módosító határozat végs
megszavazást nyert a Kommunista Párt X. Kongresszusán.
1980 június 2-án jelent meg a Beijing Review-ben a market orientálású rendszer fontosságáról szóló cikk.
Ebben határozottan kijelentették, hogy ez nem jelenti a „kapitalizmus” elfogadását. Ennek bizonyítására
marxista frazeológiát használtak, például: A „kapitalista versengést” a jobb szolgáltatás elérésére „szocialista
versengésnek” titulálták. Kevesebb mint húsz év múlva ez a kérdés már fel sem merült. El ször a
„versengést” az állami vállalatoknál gondolták fontosnak. De kés bb belátták, hogy inkább adják bérbe a
hasznot nem hozó gyárakat a külföldieknek, mert az államnak sem pénze, sem munkaereje nincs a
tönkremen gyárak közötti versengés lebonyolítására.
A Mao gazdasági sikertelen kísérletezése alatt az élelmiszer el állítása helyett a parasztokat
kényszerítették gyapot termesztésére, de nem biztosítottak nekik sem helyi, sem világpiacot. A földm vel
parasztokat közmunkára is kötelezték, mely szintén a mez gazdaság kárát idézte el . Kínát a középkori
állapotokba taszították, mely a külvilággal való kapcsolatok megszakítását is maga után vonta.
Az angolok, már 1949-ben elismerték „Vörös” Kínát. Az angol kormánynak ezt azonnal meg kellett tennie,
mert ahogy a kínai kommunisták Tibetbe is behatoltak, fél volt, hogy Hong Kong-ot is elfoglalják. Deng
Xiaoping javaslatára Hong Kong beolvasztása az anyaországba jóval kés bb, angol–kínai diplomáciai
megegyezésre, Deng zseniális „Egy Ország Két Szisztéma” alapján meg is történt. A kínai kommunisták
beleegyeztek, hogy Hong Kong 50 évig „kapitalista” maradjon. A „Market Szocializmus” lényegében csak
abban különbözik Hong Kong „kapitalista” szisztémájától, hogy amíg az anyaországban egypártrendszer
van, Hong Kongban a vezetés a többpárt rendszeren alapszik.
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 50 -