KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
szektor azonban mindenképpen egy kitörési lehet séget jelent a lakosság egy részének. S figyelembe véve azt,
hogy India most már 1 milliárd feletti lakosságának 53%-a 25 év alatti, nem nehéz kitalálni, hogy az indiai
fels oktatásnak valamint az IT szoftver és szolgáltató szektornak még évtizedeken keresztül lesz b ségesen
humán er forrás utánpótlása...
4. Konklúzió
Panta rhei – tanította Herakleitos, s ez nagyon is igaz a mi XXI. századunkra. Jelenünkben egy nagylépték
civilizációs mozgásnak vagyunk tanúi, amelynek során Ázsia két si civilizációja a maga módján próbálja a
mérleg nyelvét maga felé kimozdítani. Bízom benne, hogy el adásomban sikerült rávilágítanom arra, hogy a
látszat ellenére itt nem pusztán gazdasági folyamatokról van szó, hanem valóságos és mély civilizációs
mozgásokról.
A Nyugat ötszáz évvel ezel tt egy olyan fejl dési pályán indult el, amelynek betet zése a XX. századra
kialakult nemzetközi politikai-katonai, gazdasági rendszer. Ez a rendszer teljesen nyugati alapú, amely
jellemz je gazdasági téren az integrált globális – transznacionális – gazdasági rendszer, amelybe az elmúlt
évtziedek során Ázsia két nagyhatalma révén a térség próbál bekapcsolódni.
Az igazi nagy civilizációknak van egy hullámzási tulajdonságuk. Érdekes elgondokodni azon a
megfigyelésen, amely Lin Yutang 1935-ben megjelent ’Mi kínaiak’ cím könyvében olvasható: „Mert a
szembeszök tény az, hogy a kínai történelmet kényelmesen föl lehet osztani nyolcszáz éves ciklusokra.
Minden ciklus egy rövidélet és katonailag er s dinszatiával kezd dik, mely évszázados bels viszályok után
egyesítette Kínát. Erre négy- vagy ötszáz esztendei béke következik, egy dinszatia-változással, amit több
háborús hullám követ s ezeknek eredményeként a f városa hamarosan Északról Délre költözik. Aztán egyre
er sböd elszakadás és vetélkedés Észak és Dél között, majd idegen uralom s ezzel véget ér a ciklus.
Aztán a történelem megismétli önmagát, Kína ismét kínai uralom alatt egyesül és a kultúra felvirágzik. ...
Ezek a ciklusok így követik egymást: 1. a Ch’in a Hat dinasztia végéig és a tatár betörésig (Kr.e. 221 - Kr.u.
588) kb. 830 év; 2. a Sui dinasztiától a mongol betörésig (589-1367), kb. 780 év, 3. a modern ciklus a Ming
dinasztiától máig, még nem teljes ciklus, de az eltelt hatszáz esztend bámulatos h séggel alkalmazkodott a
megel z ciklusok mintájához. Az ötszáz éves béke, amelyet a Ming és Mandzsu dinasztiák alatt élveztünk,
a szabályos id ben végetért s az 1850-es évekbeli Taiping-lázadással, amely a bels háborúk els nagy
hullámát képviselte, eljutottunk a rendeytlenségek és bels harcok fokozódásának korához, ez pedig idáig
annyiban felelt meg a hagyományoknak, hogy a f várost 1927-ben Pekingb l Nankingba helyezték át.” 23
Ebbe a leírásba kísértetiesen passzolnak a legújabb kor eseményei: kezdve a Mao Zedong-alapította újabb
dinasztiával, mely er s katonai hatalommal egyesítette Kínát egészen a jelenlegi Hu-Wen vezetésig, amely
már a negyedik generáció s közben a következ generáció már készül a hatalom átvételére... Ezek a
vezet generációk tisztában vannak azzal, hogy a következ évtizedekben komoly bels és küls stabilitásra
van szükségük, hogy a reformokat végrehajtsák, s ezáltal meger s djenek gazdaságilag, katonailag,
politikailag.
Minden jel arra mutat, hogy Kína most a feljöv hullámon lovagol. Az igazi kérdés persze az, hogyan fog
a Nyugat és a többi civilizáció (gondolok itt els sorban az Iszlámra) ehhez a meger s d Ázsiához
viszonyulni. Egy dolog biztos: a f leg Nyugat-Európában mai napig dívó imperialista gondolkodást el kell
felejteni. Tudomásul kell venni, hogy egy civilizációnak sincs örökbérlete a paradicsomba. Természetesen
rengeteg a bizonytalasági tényez . Kína és India reformfolyamatát megzavarhatják bels és küls tényez k.
Ha azonban e két ország hatalmas méretét, lakosságát és vezet inek min ségét figyelembe vesszük, akkor
sokkal nagyobb valószín sége van egy sikeres fejl désnek, mint az anarchiának. S ennek igen komoly
kihatása van s egyre inkább lesz számunkra.
Az új helyzetben nem rövidtávú akcióprogramra van szükség, hanem inkább arra, hogy stratégiailag kell
újragondolnunk egész helyzetünket. Nyugat-Európában el kell(ene) újból gondolkodnunk saját civilizációnk
alapértékein, át kell(ene) értékelnünk társadalmi, politikai, vallási rendszerünket. Jobb lenne ezt most
megtenni, mint az összeomlás szélén. Mindenekel tt fel kell(ene) hagynunk ezzel a panem et circenses
mentalitással, át kell(ene) értékelnünk a kreativitást és teljesítményt gúzsba köt jóléti állam feudális
rendszerét és az egalitarista demokratikus politikai rendszert, alapvet en kell(ene) megreformálnunk
középszer ségre nivelláló oktatási rendszerünket, újra jelentéssel kell(ene) ellátnunk vallási világunkat.
Tavaly azzal fejeztem be el adásomat, hogy minden egyes civilizációnak csak akkor lehet sikere, ha
komoly filozófiai bázissal rendelkezik, amelyre civilizációs önértéktudatát építheti. Ilyennel rendelkezik
23 Lin Yutang: Mi kínaiak. Révai, 1943, pp. 44-45. (fordította Benedek Marcell). A könyvnek megjelent 2002-ben a
Tericum-nál egy újabb fordítása, amelynek min sége véleményem szerint messze elmarad a Benedek Marcell
fordításáétól.
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 37 -