KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
„Az Egyesült Államok megoldotta a kanti paradoxont az európaiak számára. ... Az Egyesült Államok kívülr l
biztonságot nyújt az európaiak számára, ezáltal azzal egy európai nemzetek feletti kormánynak nem szükséges
foglalkoznia. Európának nincs szüksége [katonai] hatalomra a béke megteremtésére és meg rzésére.” 20 Ezt a
kínaiak nagyon jól tudják s ez lehet séget biztosít számukra, hogy a sokkal egyszer bb kapcsolatot, amely ket
az EU-hoz köti kijátszák az amerikaiakkal szemben, ha azt jónak látják.
3. A szürkeállomány hatalma – az indiai szoftver és szolgáltató szektor feljövetele
Vessünk most egy néhány pillantást Indiai sikerágazatára, a szoftver és szolgáltató szektorra. India esete sok
hasonlóságot, de ugyanakkor nagyon sok különböz séget is mutat Kínával szemben. Indiában is, Kínához
hasonlóan, a Szovjetunió bukása idején kezdett a politikai vezetés a gazdasági nyitáshoz (1991-ben Manmohan
Singh vezetésével, aki akkor pénzügyminiszter volt, jelenleg miniszterelnök) és a világgazdaságba való
integrálódáshoz. Míg Kína a fizikai termékek piacán vált a világ termel üzemévé, addig India számára az
információs technológiai forradalom teremtett új lehet ségeket, vagy pontosabban: India versenyel nyét többek
között az Internet-forradalom által tudta/tudja kihasználni. Mir l is van szó? Arról, hogy az információtechnológiában
végbemen fejl dés lehet vé tette a szolgáltatások terén az államközi nagyméret
kereskedelmet. 20 évvel ezel ttig szinte elképzelhetetlen és lehetetlen lett volna az, hogy egy cég napi szinten
szolgáltatásokat ’vásároljon/használjon’, amely szolgáltatást mondjuk a világ másik végén állítják el . Ha valaki
még mindig azt hiszi, hogy ez utópia, akkor szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy ez a mindennapi munkám
része, már 3-4 éve.
Mi tehát India titka? A titok nagyon ’egyszer ’: a kim velt szürkeállomány. A számítástechnika ugyanis
komoditássá vált (lásd Táblázat 1), lehet vé téve nagy távolságra él emberek számára a szolgáltatások
létrehozásást.
Számítástechnika költsége 1970 1999
1 MHz feldolgozási teljesítmény
1 megabit tárolókapacitás
1 billió átküldött bit
7.601
5.257
150 000
Forrás: Pam Woodall, “The New Economy: Survey” The Economist, 23 September 2000, p.6, Chart 1.
Táblázat 1: A számítástechnika csökken költsége (US dollárban)
A makroökonómiai keretet az indiai kormány 1991-es gazdasági nyitása adta meg, aminek keretében az
addig szinte teljesen zárt és központilag irányított gazdaságot alaposan megreformálták: devalválták a rúpiát,
csökkentették a hazai termel k állami támogatását, s privatizáltak néhány állami céget. Ami szinte a legnagyobb
hatást érte el az az volt, hogy megsz ntették a cégek kvázi állami irányítását (ún. „licence raj” rendszert). Az
országnak ugyanis addig is sok olyan tulajdonsága volt, amely szolid alapot biztosított volna egy jól m k d
piacgazdaságnak, úm. magáncégek, demokratikus kormány, nyugati könyvelési módszerek, t zsde, széleskör
angol nyelvtudás, magas színvonalú természettudományos és m szaki iskolák. Az egész gazdaságot
azonban megfojtotta a mindenhol jelenlev bürokrácia. A reformok lényege az volt, hogy felszabadították az
indiaiak kreatív erejét. Az 1,8 millió indiai ugyanis, akik az Egyesült Államokba emigráltak az ország egyik
legsikeresebb emigráncs csoportját képezik.
A reformok tehát reményt jelentenek mindazoknak, akik természettudományos vagy m szaki
végzettségre tudnak szert tenni. Az indiai fels oktatás ugyanis világszinten ’termel’, úgy mennyiségileg, mind
min ségileg. Mennyiségét tekintve az Egyesült Államokkal és Kínával összemérve a következ eredményt
kapjuk (lásd Táblázat 2).
20 Robert Kagan: Of Paradise and Power. America and Europe in the New World Order. Alfred A. Knopf, New York,
2003. pp. 57-58.
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 35 -
0,17
0,17
0,12