KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
b) Gyengeségek
Alapvet en két gyenge pontot lehet megnevezni, amely a kínai vezetés számára nagy fejfájást okoz, s e két
probléma ráadásul össze is függ egymással. Az egyik a növekv jövedelmi szintkülönbség és munkanélküliség,
a másik a pénzügyi szektor törékenysége.
Ami az els t illeti, egyértelm a városi-falusi lakosság életszínvonalnövekedése közötti strukturális különbség.
Kína lakosságának 60-65%-a lakik vidéken, ami kb. 800 millió embert jelent. Wen Jiabao miniszterelnök 2004ben
elismerte, hogy míg a falusi lakosság jövedelme 4%-al n tt 2003 folyamán, addig a városi lakosságé 9%kal.
A kínai statisztikák szerint ez az olló a 90-es évek eleje óta van jelen. Ennek következtében a falusi lakosság
milliói próbálnak városon szerencsét próbálni, ami óriási nyomást gyakorol a városokra. A központi kormányzat
kiemelten kezeli az elmúlt id ben az elmaradottabb nyugati vidékek, illetve a vidék fejlesztését, ennek ellenére a
városi munkanélküliség n . A probléma súlyosságát mutatják ismét az adatok: a kínai munkaügyi minisztérium
szerint 2004-ben 24 millió új állásra lenne szükség, hogy a munkaügyi helyzetet ellen rzés alatt lehessen
tartani. Nem véletlen, hogy a kormány nem hajlandó a yuan árfolyamának változtatására, hiszen a legfontosabb
számára az (olcsó) export fenntartása.
A másik a pénzügyi szektor kezdetleges állapota. A rossz hitelek tömege összenyomhatja Kína
bankrendszerét s ezáltal az egész gazdaságot. A rossz hitelek összegét $384-864 milliárdra becsülik (a kintlev
hitelek minteg 35-50%-a), ennek a felszámolása kb. $600 milliárdot emésztene fel (a GDP ±40%-át) s ennek a
m veletnek az id tartamát 8 és 21 év közé teszik. 18 A rossz hitelállomány mennyisége óriási rizikót jelent, mert a
bankrendszer összeomlása nélkül is el bb vagy utább lehetetlenné teszi a gazdasági növekedést; a
kormányzatnak elfogy a pénze, s a bankoknak is egyre kevesebb készpénzük lesz a profitábilis cégek
finanszírozására. Továbbá, négy év múlva szabad lesz a külföldi bankoknak is versenyezniük Kínában, ami azt
jelenti, hogy óriási globális bankok (úm. Citibank vagy HSBC) lefölözhetik a piacot, ami által az állami tulajdonú
bankok még rosszabb helyzetbe kerülhetnek. A probléma nem megoldhatatlan, ami Kína kismérték állami
eladósodásának köszönhet . De minél tovább vár Kína, annál magasabb lesz a számla. Fred Hu, a Goldman
Sachs Hong Kong-i igazgatója szerint: ’Kínának van lehet sége arra, hogy ezt a problémát metodikusan
megoldja’. 19 A dilemma abban van, hogy a gazdasági növekedés lelassul, ha a bankok és az állami tulajdonú
vállalatok problémáját nem oldják meg, de ennek megoldása a munkanélküliség növekedéséhez vezet.
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 34 -
* * *
Ezek voltak eddig a számszer síthet tények. Nézzük meg ezek után a helyzetet egy tágabb nemzetközi
kontextusban. Az els fontos észrevétel az, hogy Kínának óriási külkereskedelmi aktívája van az Egyesült
Államokkal és az Európai Unió több tagjával szemben, de gyakorlatilag ugyanakkora külkereskedelmi
deficittel rendelkezik (összességét tekintve) gyakorlatilag az összes ázsiai országgal szemben. A kínai
külkereskedelmi mérleg gyakorlatilag egyensúlyban van (több száz milliárd dolláros külkereskedelmi
forgalom mellett $20 milliós volt a hiány 2003-ban.) Mit jelent ez? Azt, hogy Kína gazdaságilag integrálja
Észak- és Délkelet-Ázsia nagy részét, amit Kenichi Ohmae menedzsment-guru el is keresztelt ’Kínai
Egyesült Államok’-nak. Kína Dél-Korea legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált, a japán exportnövekedés
80%-át Kína biztosította, s Kína kulcsfontosságúvá vált vált az ASEAN–országok (Association of Southest
Asian Nations) számára (2003 els 11 hónapjában az ASEAN-országok és Kína közötti kereskedelem erérte
az $69,78 milliárdot). Ezáltal Kína az ázsiai térség motorjává és összeköt kapocsává vált, s ezáltal s ezen
keresztül meghatározó tényez je a világgazdaságnak.
A második fontos észrevétel az Egyesült Államokkal való viszonyt illeti. El ször fordul el a második
világháború óta, hogy a világ legnagyobb gazdasági hatalmának olyan jelent s gazdasági partnere van, amelyik
nem közeli barátja vagy szövetségese. Az amerikai-kínai viszony már most nagyon összetett s még
összetettebbé fog válni. Kína az Egyesült Államok számára egyszerre partner és versenytárs, már ami a
gazdasági kapcsolatokat illeti. Sokak számára azonban az is világos, hogy az amerikai adminisztrációk számára
az igazi fejfájást Kína növekv stratégiai-katonai hatalma jelenti. Számukra az igazi kérdés nem is állások
elvesztése, profit vagy kereskedelmi deficit, hanem az a tény, hogy a b vül gazdasági kapcsolatok mennyire
segítik el Kína gazdasági s ezáltal politikai-katonai erejét. Ebben a nagy stratégiai játékban Kínának úgy néz ki,
hogy van egy óriási üt kártyája: az ugyancsak b vül s szinte kizárólag gazdasági vonalon mozgó kapcsolata
az Európai Unióval. Az utóbbi kereskedelmi tömb ugyanis azáltal, hogy az USA kívülr l biztosítja a politikaikatonai
status quo-t, letett mindenféle stratégiai aspirációról. Amint azt Robert Kagan megfogalmazta:
18 Forrás: Standard & Poor’s.
19 Mark L. Clifford: Caught In Quicksand? In: BusinessWeek, European Edition, November 25, 2002.