KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
Ábra 2: A világ legnagyobb gazdaságai 2050-ben és Kína egy f re jutó DGP-je az Egyesült Államokéhoz
viszonyítva (Forrás: Dominic Wilson és Roopa Purushothaman, Dreaming with BRICs: The Path to 2050, Global Economics
Paper no. 99 (New York: Goldman Sachs, October 2003), http://www.gs.com/insight/research/reports/99.pdf.)
Mindezek után vizsgáljuk meg a kínai gazdasági növekedés, illetve a kínai gazdaság mozgató rugóit,
er sségeit és gyengeségeit. A washingtoni székhely , pártsemleges Center for Strategic and International
Studies szervezet 1994-ben létrehozta a ’The Freeman Chair in China Studies’ nev csoportot annak
érdekében, hogy el segítsék az Egyesült Államok és a csendes-óceáni térség államai közötti megértést. Ezen
szervezet 2004. január 13-án egy egynapos konferenciát szervezett ’Partnerek vagy versenytársak?: Gazdaság,
kereskedelem és pénzügyek az amerikai-kínai kapcsolatrendszerben’ címmel. A konferencia egyik legfontosabb
következtetése az volt, hogy „Kína vonzó gazdasági környezetének és versenyképességének nem
kizárólag az ’olcsó munkaer ’ a magyarázata”. 13 Ezt azért fontos jól megérteni, mert ha ezzel a téveszmével
nyugtatgatják vagy riogatják nyugati vezet k egymást, illetve a nyugati közvéleményt, akkor teljesen
félreértelmezik a helyzetet s alapvet en helytelen döntéseket hoznak. Vizsgáljuk meg tehát a kínai gazdasági
motor er sségeit és gyengeségeit:
a) Er sségek
El ször is, igaz, hogy az elmúlt két évtizedben a kínai gazdaság els sorban mint egy fenomenális globális
exportmasina m ködött, de az elmúlt években egyre inkább n az import is. Ennek egyik forrása a növekv
belföldi fogyasztás. Ne feledjük, a XX. század Kína számára óriási felfordulást jelentett, amelyet csak betet zött
Mao Zedong többlépcs s, gazdasági katasztrófába torkolló politikája. A fentebb említett konferencia egyik
résztvev je a következ képpen fejzete ki az egyre növekv belföldi fogyasztást: ’50 év kielégítetlen fogyasztási
igényével szembesül az ország’. S igaz, hogy az új fogyasztói réteg els sorban a városlakókat jelenti (akik a
kínai lakosság kb. 30%-át teszik ki), de ez a 15-64 év közötti réteg kb. 268 millió fogyasztót jelent! Ebb l 75
millió 25 és 36 év közötti, akiknek igen kevés élményük vagy személyes tapasztalatuk van a Nagy Ugrás El re
meg a Kulturális Forradalom ’áldásaiból’. Ez a réteg, amelyet ’Chuppies’-nek neveznek (Chinese urban
professional) várhatóan egyre inkább a kínai gazdaság hajtóerejévé válik. Ennek következtében a befektetések
iránya is elmozdult, míg eleinte els sorban az export ágazatokba fektettek be külföldiek, 1990 óta ez egyre
inkább eltolódik a belföldi termelési ágazatok felé. Ez természetesen szorosan összefügött a kínai kormány
politikájával is: a 80-as években csak közös vállalatokat engedtek alapítani, míg a 90-es évek közepét l teljes
tulajdonú külföldi vállalatok (WOFE: wholly-owned foreign enterprises) alapítása és m ködtetése is
engedélyezett. Ennek következtében a teljes tulajdonú külföldi vállalatok által bevitt külföldi m köd t ke aránya
jelent sen megn tt (40,5% 2003-ban 14 ), amely arra enged következtetni, hogy ezen vállalatok fokozatosan
átalakítják m ködési módszereiket, helyi menedzsmentet vonnak be, s a helyi piacra is kezdenek dolgozni.
13 Lásd: Bates Gill és Sue Anne Tay: Partner and Competitors: Coming to terms with the U.S.-China economic
relationship. Center for Strategic and International Studies, Washington DC, April 2004. Ugyanerre a következtetésre
jutottam már 2003. januárjában ‘Nagy Kína’ cím elemzésemben (lásd a 4. lábjegyzetet).
14 Forrás: Chinese Economic Information Network, http://www.cein.gov.cn
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 32 -