KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

More documents

Recommendations

Info

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA míg az EU-átlag 0,9% volt. 12 A világgazdaságba való integrálódását mi sem mutatja jobban mint az a tény, hogy 2002-ben Kína átvette az Egyesült Államoktól az els helyet, mint a legnagyobb külföldi m köd t két (FDI: foreign direct invetsment) fogadó ország. A fejl dés nyilvánvalóan szédületes, s tagadhatatlan, hogy Kína egyre nagyobb gazdasági szerephez jut globális szinten, de (egyenl re) nincs uralkodó helyzetben. A helyzet valós értékeléséhez ugyanis hozzátartozik az is, hogy megnézzük Kína gazdasági teljesítményének nominális értékét. Ebben az értelemben Kína gazdasági teljesítménye a világ termelésének 4%-a, amely jelent sen alatta van az Egyesült Államokénak (±28%), az Európai Uniónak, Japánnak. A valóságban Kína teljesítménye Kalifornia teljesítményével van körülbelül egy szinten, s kb. kétszerese Florida államénak (lásd Ábra 1). Mindez természetesen csak a jelenlegi helyzet. A gazdasági életben a fejl dés sokkal gyorsabban tud lezajlani, mint azt sokan hiszik. 50 évvel ezel tt például Németország és Japán a háborús újjáépítéssel kínlódott, 30 évvel ezel tt pedig Dél-Korea éppen csak hogy elkezdett kikászálódni az elmaradott országok sorából. A legkonzervatívabb el rejelzést figyelembe véve is Kína növekedése leny göz . A Goldman Sachs prognózisa szerint például, ha Kína gazdasági növekedése fokozatosan csökken körülbelül 3%-ra 2050-ig, akkor Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága. Ehhez természetesen hozzá kell rögtön tenni, hogy ez nem jelent automatikusan azonos szint általános jólétet, hiszen a lakosság nagyságának különbsége miatt az egy f re jutó GDP-ben jelent s eltérések lesznek (lásd: Ábra 2). Ábra 1: Kína és Észak-Amerika részesedése a világgazdaságban, 2002-ben. (Forrás: http://www.economy.com/dismal/pro/data/gdp_rank.asp; World Economic and Financial Surveys: World Economic Outlook 2003 (Washington, D.C.: International Monetary Fund, April 2003). 12 Forrás: Global economy surges in 2004, but dangerous imbalances continue to mount”, United Nations World Economic Situation and Prospects in 2004, released January 14, 2004. ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 31 -
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA Ábra 2: A világ legnagyobb gazdaságai 2050-ben és Kína egy f re jutó DGP-je az Egyesült Államokéhoz viszonyítva (Forrás: Dominic Wilson és Roopa Purushothaman, Dreaming with BRICs: The Path to 2050, Global Economics Paper no. 99 (New York: Goldman Sachs, October 2003), http://www.gs.com/insight/research/reports/99.pdf.) Mindezek után vizsgáljuk meg a kínai gazdasági növekedés, illetve a kínai gazdaság mozgató rugóit, er sségeit és gyengeségeit. A washingtoni székhely , pártsemleges Center for Strategic and International Studies szervezet 1994-ben létrehozta a ’The Freeman Chair in China Studies’ nev csoportot annak érdekében, hogy el segítsék az Egyesült Államok és a csendes-óceáni térség államai közötti megértést. Ezen szervezet 2004. január 13-án egy egynapos konferenciát szervezett ’Partnerek vagy versenytársak?: Gazdaság, kereskedelem és pénzügyek az amerikai-kínai kapcsolatrendszerben’ címmel. A konferencia egyik legfontosabb következtetése az volt, hogy „Kína vonzó gazdasági környezetének és versenyképességének nem kizárólag az ’olcsó munkaer ’ a magyarázata”. 13 Ezt azért fontos jól megérteni, mert ha ezzel a téveszmével nyugtatgatják vagy riogatják nyugati vezet k egymást, illetve a nyugati közvéleményt, akkor teljesen félreértelmezik a helyzetet s alapvet en helytelen döntéseket hoznak. Vizsgáljuk meg tehát a kínai gazdasági motor er sségeit és gyengeségeit: a) Er sségek El ször is, igaz, hogy az elmúlt két évtizedben a kínai gazdaság els sorban mint egy fenomenális globális exportmasina m ködött, de az elmúlt években egyre inkább n az import is. Ennek egyik forrása a növekv belföldi fogyasztás. Ne feledjük, a XX. század Kína számára óriási felfordulást jelentett, amelyet csak betet zött Mao Zedong többlépcs s, gazdasági katasztrófába torkolló politikája. A fentebb említett konferencia egyik résztvev je a következ képpen fejzete ki az egyre növekv belföldi fogyasztást: ’50 év kielégítetlen fogyasztási igényével szembesül az ország’. S igaz, hogy az új fogyasztói réteg els sorban a városlakókat jelenti (akik a kínai lakosság kb. 30%-át teszik ki), de ez a 15-64 év közötti réteg kb. 268 millió fogyasztót jelent! Ebb l 75 millió 25 és 36 év közötti, akiknek igen kevés élményük vagy személyes tapasztalatuk van a Nagy Ugrás El re meg a Kulturális Forradalom ’áldásaiból’. Ez a réteg, amelyet ’Chuppies’-nek neveznek (Chinese urban professional) várhatóan egyre inkább a kínai gazdaság hajtóerejévé válik. Ennek következtében a befektetések iránya is elmozdult, míg eleinte els sorban az export ágazatokba fektettek be külföldiek, 1990 óta ez egyre inkább eltolódik a belföldi termelési ágazatok felé. Ez természetesen szorosan összefügött a kínai kormány politikájával is: a 80-as években csak közös vállalatokat engedtek alapítani, míg a 90-es évek közepét l teljes tulajdonú külföldi vállalatok (WOFE: wholly-owned foreign enterprises) alapítása és m ködtetése is engedélyezett. Ennek következtében a teljes tulajdonú külföldi vállalatok által bevitt külföldi m köd t ke aránya jelent sen megn tt (40,5% 2003-ban 14 ), amely arra enged következtetni, hogy ezen vállalatok fokozatosan átalakítják m ködési módszereiket, helyi menedzsmentet vonnak be, s a helyi piacra is kezdenek dolgozni. 13 Lásd: Bates Gill és Sue Anne Tay: Partner and Competitors: Coming to terms with the U.S.-China economic relationship. Center for Strategic and International Studies, Washington DC, April 2004. Ugyanerre a következtetésre jutottam már 2003. januárjában ‘Nagy Kína’ cím elemzésemben (lásd a 4. lábjegyzetet). 14 Forrás: Chinese Economic Information Network, http://www.cein.gov.cn ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 32 -
Page 1 and 2: KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA ÚJ VIL
Page 3 and 4: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 13 and 14: Bartók György : A görög filozó
Page 35: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 87 and 88:
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201 and 202:
Page 203 and 204:
Page 205 and 206:
show all

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?