KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

More documents

Recommendations

Info

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA A túlságosan is leegyszer sített magyarázat szerint kizárólag Kína olcsó munaker forrása miatt veszítette el több millió munkás a munkahelyét a nyugati világban. Ugyanebben a periódusban egy másik feljöv ben lev ázsiai ország, India, fontos tényez vé vált a világgazdaságban olyan területeken mint szoftverfejlesztés, IT tanácsadás, call center-ek, chip tervezés, pénzügyi elemzés, m szaki tervezés, gyógyszerkutatás. A 2008-ra prognosztizált $57 milliárdos exportbevételt körülbelül négy millió magasan képzett indiai termeli meg. 3 Az argumentáció, hogy Kína kizárólag az olcsó, szakképzetlen munkaer miatt válhatott ily er s termel i nagyhatalommá fundamentálisan téves, 4 India esetében hasonló argumentációval nem is élhetnek az akadémiai közgazdászok, populista politikusok, szakszervezeti vezet k, média ’szakért k’, mert ez az ország ezt az eredményt a munkaer piac legfels bb rétegével éri el. A tavalyi Tanulmányi Napok bevezet jében azt mondtam, hogy „Azok, akik azt hitték, hogy a Szovjetunió bukása után hátrad lhetünk és «halálos unalomban» tölthetjük el az emberiség számára hátralev id t, fatálisan tévedtek.” 5 Ezt továbbra is fenntartom. A Berlini Fal leomlása az emberiség többsége számára egy rémálom végét jelentette, de semmiképpen sem egy másik, talán kellemesebb álomvilág kezdetét. A fentebb felvillantott tények mindenképpen ezt bizonyítják. Ennek az új fejl dési szakasznak még csak az elején vagyunk, úgyhogy a felszín alatt és felett m köd er k hatását teljes mértékben szinte lehetetlen felmérni. A végbemen gazdasági hatalmi eltolódás a nyugati világ részér l Ázsiába viszont mindenképpen arra enged következtetni, hogy ez nem rövidtávú gazdasági döntések eredménye. Éppen ezért egy átfogóbb és mélyebb elemzésre van szükség ahhoz, hogy a valóságos folyamatokat jobban megértsük. 1. Bevezet gondolatok Miel tt elemzésünket elkezdenénk, s a két nagy ázsiai ország gazdasági helyzetét egy tágabb kontextusba helyezzük, elkerülhetetlen néhány fogalomnak a tisztázása. A jelenlegi helyzetben a tisztánlátást ugyanis nagyrészt a ’szabad’ nyugati médiában észlelhet hihetetlen kakofónia akadályozza. Sajnálatos tény, de az írástudók árulása jelenünkben minden nap elteltével egyre iparibb méretet ölt. Próbáljuk meg az elmúlt 50 év tektonikus mozgásait megfelel távolságból szemlélni. A hidegháború alatt, több mint negyven éven keresztül, 1989-ig, a világ országait az egyszer ség kedvéért három táborba osztották: 1. a ’kapitalista’ tábor, amelyet az Egyesült Államok vezetett, 2. a ’kommunista’ tábor, amelyet a Szovjetunió, s végül 3. az ’el nem kötelezettek’ tábora, amely országok, legalábbis elvben, semlegesek voltak, úgy politikailag, mint gazdaságilag. A els két, antagonista, tábor közötti ellentét forrását ideológiainak hitték. A felszínen az is volt, a valóságban azonban egy civilizációs háborúról volt szó. Oroszország részér l egy kétségbeesett próbálkozás volt, hogy megtörje a nyugati civilizáció hegemóniáját, de legalábbis Oroszországra való befolyását. Hatalmas természeti és humán er forrásai ellenére a Szovjetunió elveszítette ezt a harcot, legf képpen azért, mert egy befelé forduló gazdasági rendszert épített ki, autarkiát er ltetett önmagára. Egy hasonló lépés a kínai birodalomra is végzetes volt már XV. században, 6 s éppen ezért nem csoda, hogy a technológia-uralta XX. században ez a stratégia Oroszország számára sem termett babért. Megsz nt tehát a Szovjetunió, a polgári gondolkodók mumusa, a nyugati szalonkommunisták dédelgetett kedvence. Mi legyen hát most akkor? Mit lehet megtenni téves döntéseink b nbakjának, mivel írjuk tele újságainkat, mir l beszéljünk a tévében és a rádióban, ? – tette fel a kérdést sok populista néptribun, szakszervezeti vezet , zsurnaliszta. A kezdeti tétovázás után hamar rátaláltak a megoldásra: a globalizáció! F leg az anarchista mozgalmak számára hozott ez megváltást, hiszen így ismét volt ürügy arra, hogy szétverjenek történelmi belvárosokat, üdül paradicsomokat, stb. A politikai spektrum másik oldalán állók is kaptak ett l a fogalomtól b ségesen muníciót, hiszen így már a saját népük ’megment jeként’ tetszeleghettek. A probléma oka abban rejlik, hogy a globalizáció egy igen összetett jelenség, s ezért definíciószer en nem lehet azt egysíkú problémaként kezelni, mint azt sok aktivista szervezet (SIM: single issue movement) teszi. Interview With Wen Jiabao. A Complete Transcript From Chinese Premier’s Meeting. The Washington Post. Interview with Chinese Premier Wen Jiabao on Nov. 21, 2003 by Executive Editor Leonard Downie Jr., Assistant Managing Editor for Foreign News Philip Bennett, and Washington Post correspondents John Pomfret, Philip P. Pan and Peter S. Goodman. (http://www.washingtonpost.com) Wen: U.S.-China relations most important in the world. CNN.com. December 11, 2003. 3 P. Engardio, A. Bernstein, and M. Kripalani: The New Global Job Shift. BusinessWeek, European Edition, February 3, 2003, p. 39. 4 Erre nézve lásd a ’Nagy Kína’ cím elemzésemet, amely a Mikes International 2003. évi április-júniusi számában olvasható; pp. 52-61. http://www.federatio.org/mikes_per.html 5 Új Atlantisz. Mikes International 2003. október-december; pp. 19-23. http://www.federatio.org/mikes_per.html 6 Erre nézve lásd Gavin Menzies: 1421. The Year China Discovered the World. Bantam Press, 2002. ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 29 -
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA A jelenünkben zajló globalizáció ugyanis nem pusztán gazdasági folyamat, bár nyilván a gazdasági eleme az egyik legláthatóbb. A jelenlegi helyzet, az uralkodó nemzetközi politikai-katonai, illetve gazdasági rendszer a Nyugat civilizációs hegemóniájának az eredménye, annak a civilizációs fejl désnek a betet zéseként, amely a XV. században kezd dött, s amely során Észak-Nyugat-Európa egy nagy ugrással lehagyta a világ többi részét. 7 Az igazi kérdés ezzel kapcsolatban az, hogy mi ebben min ségileg az új? Az szinte válasz az, hogy: semmi. Az emberiség történelme során mindig is voltak civilizációk, birodalmak, amelyek jobban meger södtek, mint a többiek s ezáltal hatást tudtak gyakorolni a többire. A ’Pax Romana’ nem jelentette a kanti ’örök békét’, s f leg nem parttalan egalitarizmust. Jelentett mindenekel tt egy óriási területre kiterjed politikai, gazdasági, jogi, kulturális uniformitást és stabilitást. Hasonló volt a helyzet a régi kínai birodalommal is. Amint Singapore alapító atyja, Lee Kuan Yew brilliánsan megfogalmazta önéletrajzi írásában: 8 „A kínaiak azért hozták létre si birodalmukat, mert szükségük volt arra, hogy rendet teremtsenek egy óriási terület és rengeteg ember felett annak érdekében, hogy a termékeket és szolgáltatásokat szabadon lehessen kicserélni a birodalmon belül. A második világháború azért tört ki, mert el tte a világ különböz részei néhány birodalom között voltak felosztva, s verseny tört ki a nyersanyagokért, a piacokért, a jólétért.” Bárhogy álljon is a dolog, a nyugati világ dönt többsége számára a XX. század második felére a ’Pax Americana’ soha nem látott anyagi jólétet hozott, annak minden negatívumával egyetemben, amit egyébként José Ortega y Gasset A tömegek lázadásában már 1929-ben oly lapidárisan kifejt. Ebbe a nyugati rendszerbe sikerült a második világháború után mindenekel tt Japánnak integrálódnia, néhány kisebb ázsiai országnak mint például Singapore-nak, s ebbe gyekszik integrálódni e két nagy ázsiai ország is (a dél-kelet-ázsiai térség dönt többségével). k is szeretnének emberhez méltó életet, egyenrangú viszonyt. S közben persze maga a rendszer is alapvet en fog megváltozni. Ez ugyanis elkerülhetetlen. S ez sokaknak nem tetszik Nyugaton. Személy szerint azért tartom a jelenlegi nyugati ’diszkussziót’ a globalizációról céljatévesztettnek, mert az egész globalizációs problematikát kizárólag mint a XIX. századvégi európai gazdasági fejl dés folytatásaként kezelik, s az egész világot a nyugat-európai civilizációs kategóriák igencsak sajátságos kereteibe próbálják belekényszeríteni, teljesen a nyugati logika alapján. 9 Miel tt elkezdenénk elemzésünket, hadd ejtsek néhány szót a módszerr l. Ezen tanulmány semmiképpen sem tekinthet a globalizáció apologetikájának. Jómagam nem vagyok globalizációs ideológus, vagy bármiféle ideológus. A természet és társadalom törvényeinek ráadásul nincs is szükségük apologétákra. Célom ugyanis nem az, hogy egy politikailag korrekt, hanem egy korrekt elemzést adjak arról a fundamentális változásról, amelyek Kína és India dinamikus feljövetele hozott létre. Annak érdekében, hogy elkerüljem a dogmatikus gondolkodás csapdáit, kizárólag a tényekre szorítkozom. Amint Böhm Károly, az els önálló, autentikus magyar filozófiai iskola alapítója nagy rendszerének második kötetében írja: 10 „... tényekkel szemben nem correctio, hanem megadás és hódolat illet meg.” 2. Nagy Kína El ször is nézzük a száraz tényeket: az elmúlt 20-25 év során, egy hosszú elzárkozó periódus után Kína szerepe a világgazdaságban ugrásszer en megn tt. Az ország GDP-je átlagban évi 9%-kal n tt, míg a nemzetközi kereskedelemben a részesedése kevesebb mint 1%-ról majdnem 6%-ra n tt. Ennek eredményeképpen Kína jelenleg a világ hatodik legnagyobb gazdasága és a negyedik legnagyobb kereskedelmi nemzete. 11 2003-ban a GDP növekedése elérte a 9,1%-ot, amely érték 2004 els negyedében 9,7%-ra növekedett. Összehasonlításképpen: az Egyeseült Államokban ez az érték 3% volt 2003-ban, Japánban 2,5%, 7 Erre nézve lásd az ‘Új Atlantisz’ cím írásom idevonatkozó fejtegetéseit. Mikes International 2003. október-december; pp. 19-23. http://www.federatio.org/mikes_per.html 8 Lee Kuan Yew: From Third World To First. The Singapore Story: 1965-2000. HarperCollin Publishers, New York. 2000. p. 431. 9 Az objektív civilizációs kutatás módszerét illet en lásd ‘Fordulat Kínában – a magáratalált Sárkány’ cím írásom I. részét; in: Mikes International 2003. január-március, http://www.federatio.org/mikes_per.html ; valamint Segesváry Viktor m veit, amelyeket a Bibliotheca Mikes International keretében 2004-ben kiadtunk: http://www.federatio.org/mikes_bibl.html 10 Böhm Károly: Az ember és világa. Philosophiai kutatások. II. rész. – A szellem élete. Mikes International, Hága, 2004. p. 14. http://www.federatio.org/mikes_bibl.html 11 Nikola Spatafora, Yongzheng Yang és Tarhan Feyzio lu, Paul Atang közrem ködésével: China’s Emergence and Its Impact on the Global Economy. In: World Economic Outlook. April 2004 – Advancing Structural Reforms. International Monetary Fund. Washington DC, 2004. ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 30 -
Page 1 and 2: KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA ÚJ VIL
Page 3 and 4: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 13 and 14: Bartók György : A görög filozó
Page 33: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 85 and 86:
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201 and 202:
Page 203 and 204:
Page 205 and 206:
show all

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?