KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
A túlságosan is leegyszer sített magyarázat szerint kizárólag Kína olcsó munaker forrása miatt veszítette el
több millió munkás a munkahelyét a nyugati világban. Ugyanebben a periódusban egy másik feljöv ben lev
ázsiai ország, India, fontos tényez vé vált a világgazdaságban olyan területeken mint szoftverfejlesztés, IT
tanácsadás, call center-ek, chip tervezés, pénzügyi elemzés, m szaki tervezés, gyógyszerkutatás. A 2008-ra
prognosztizált $57 milliárdos exportbevételt körülbelül négy millió magasan képzett indiai termeli meg. 3 Az
argumentáció, hogy Kína kizárólag az olcsó, szakképzetlen munkaer miatt válhatott ily er s termel i
nagyhatalommá fundamentálisan téves, 4 India esetében hasonló argumentációval nem is élhetnek az akadémiai
közgazdászok, populista politikusok, szakszervezeti vezet k, média ’szakért k’, mert ez az ország ezt az
eredményt a munkaer piac legfels bb rétegével éri el.
A tavalyi Tanulmányi Napok bevezet jében azt mondtam, hogy „Azok, akik azt hitték, hogy a Szovjetunió
bukása után hátrad lhetünk és «halálos unalomban» tölthetjük el az emberiség számára hátralev id t, fatálisan
tévedtek.” 5 Ezt továbbra is fenntartom. A Berlini Fal leomlása az emberiség többsége számára egy rémálom
végét jelentette, de semmiképpen sem egy másik, talán kellemesebb álomvilág kezdetét. A fentebb felvillantott
tények mindenképpen ezt bizonyítják. Ennek az új fejl dési szakasznak még csak az elején vagyunk, úgyhogy a
felszín alatt és felett m köd er k hatását teljes mértékben szinte lehetetlen felmérni. A végbemen
gazdasági hatalmi eltolódás a nyugati világ részér l Ázsiába viszont mindenképpen arra enged
következtetni, hogy ez nem rövidtávú gazdasági döntések eredménye. Éppen ezért egy átfogóbb és
mélyebb elemzésre van szükség ahhoz, hogy a valóságos folyamatokat jobban megértsük.
1. Bevezet gondolatok
Miel tt elemzésünket elkezdenénk, s a két nagy ázsiai ország gazdasági helyzetét egy tágabb kontextusba
helyezzük, elkerülhetetlen néhány fogalomnak a tisztázása. A jelenlegi helyzetben a tisztánlátást ugyanis
nagyrészt a ’szabad’ nyugati médiában észlelhet hihetetlen kakofónia akadályozza. Sajnálatos tény, de az
írástudók árulása jelenünkben minden nap elteltével egyre iparibb méretet ölt. Próbáljuk meg az elmúlt 50 év
tektonikus mozgásait megfelel távolságból szemlélni.
A hidegháború alatt, több mint negyven éven keresztül, 1989-ig, a világ országait az egyszer ség kedvéért
három táborba osztották: 1. a ’kapitalista’ tábor, amelyet az Egyesült Államok vezetett, 2. a ’kommunista’ tábor,
amelyet a Szovjetunió, s végül 3. az ’el nem kötelezettek’ tábora, amely országok, legalábbis elvben,
semlegesek voltak, úgy politikailag, mint gazdaságilag. A els két, antagonista, tábor közötti ellentét forrását
ideológiainak hitték. A felszínen az is volt, a valóságban azonban egy civilizációs háborúról volt szó.
Oroszország részér l egy kétségbeesett próbálkozás volt, hogy megtörje a nyugati civilizáció hegemóniáját, de
legalábbis Oroszországra való befolyását. Hatalmas természeti és humán er forrásai ellenére a Szovjetunió
elveszítette ezt a harcot, legf képpen azért, mert egy befelé forduló gazdasági rendszert épített ki, autarkiát
er ltetett önmagára. Egy hasonló lépés a kínai birodalomra is végzetes volt már XV. században, 6 s éppen ezért
nem csoda, hogy a technológia-uralta XX. században ez a stratégia Oroszország számára sem termett babért.
Megsz nt tehát a Szovjetunió, a polgári gondolkodók mumusa, a nyugati szalonkommunisták dédelgetett
kedvence. Mi legyen hát most akkor? Mit lehet megtenni téves döntéseink b nbakjának, mivel írjuk tele
újságainkat, mir l beszéljünk a tévében és a rádióban, ? – tette fel a kérdést sok populista néptribun,
szakszervezeti vezet , zsurnaliszta. A kezdeti tétovázás után hamar rátaláltak a megoldásra: a globalizáció!
F leg az anarchista mozgalmak számára hozott ez megváltást, hiszen így ismét volt ürügy arra, hogy
szétverjenek történelmi belvárosokat, üdül paradicsomokat, stb. A politikai spektrum másik oldalán állók is
kaptak ett l a fogalomtól b ségesen muníciót, hiszen így már a saját népük ’megment jeként’ tetszeleghettek. A
probléma oka abban rejlik, hogy a globalizáció egy igen összetett jelenség, s ezért definíciószer en nem lehet
azt egysíkú problémaként kezelni, mint azt sok aktivista szervezet (SIM: single issue movement) teszi.
Interview With Wen Jiabao. A Complete Transcript From Chinese Premier’s Meeting. The Washington Post.
Interview with Chinese Premier Wen Jiabao on Nov. 21, 2003 by Executive Editor Leonard Downie Jr.,
Assistant Managing Editor for Foreign News Philip Bennett, and Washington Post correspondents John
Pomfret, Philip P. Pan and Peter S. Goodman. (http://www.washingtonpost.com)
Wen: U.S.-China relations most important in the world. CNN.com. December 11, 2003.
3 P. Engardio, A. Bernstein, and M. Kripalani: The New Global Job Shift. BusinessWeek, European Edition, February 3,
2003, p. 39.
4 Erre nézve lásd a ’Nagy Kína’ cím elemzésemet, amely a Mikes International 2003. évi április-júniusi számában
olvasható; pp. 52-61. http://www.federatio.org/mikes_per.html
5 Új Atlantisz. Mikes International 2003. október-december; pp. 19-23. http://www.federatio.org/mikes_per.html
6 Erre nézve lásd Gavin Menzies: 1421. The Year China Discovered the World. Bantam Press, 2002.
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 29 -