KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

More documents

Recommendations

Info

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA KÍNAI M VÉSZET: KÖLTÉSZET ÉS FESTMÉNYEK Ezt a rövid tanulmányt azért írtam a MIKES INTERNATIONAL folyóiratának abba a számába, mely az elmúlt szeptemberi Tanulmányi Napokon elhangzott el adásom szövegét tartalmazza, hogy a kínai életfelfogás egyik legfontosabb vonását, tehát az embernek és az univerzumnak, mindennek mindennel való összefüggését aláhúzzam egy a modernizáció hagyományos alapjaitól teljesen különböz kulturális területen. A kínai m vészet témája mindig érdekelt, jártam azon a vidéken ahol a legszebb kínai festmények születtek, s New Yorkban minden alkalmat kihasználtam, hogy a kínai esztétikával kapcsolatos ismereteimet gazdagítsam. A kínaiak számára a szép fogalma alapjában véve különbözik a miénkt l, mert számukra a szép az egynek és a soknak, a különlegesnek és az egésznek, a konkrétnak és a kozmikus-univerzálisnak egymással való összefüggéséb l, összeolvadásából ered. Ez a (mi értelmünkben) dialektikusan felfogott kett s jellemvonás – megkülönböztetés és egyid ben egymással való összefüggés – azt jelenti, hogy a szépség megítélése nem egy intellektuális vita tárgya, hanem a szépség átélése az egyén magatartásában és a közösséggel megosztott létben nyilatkozik meg, vagyis az egy és a sok viszonyában. 1 A lírikus költészet a kínai kultúra legszebb és legnagyobb alkotó m vei közé tartozik. Az els legismertebb kötet mely lírai költeményeket tartalmaz „Az énekek könyve” (Book of Songs), s ez a Krisztus el tti 1000. évb l származik. A költészet m vészetét oly nagyra értékelték, hogy ez része lett a nevelési rendszernek, s a közszolgálatba vagyis a császári bürokráciába való felvételi vizsgáknak is tárgyát képezte. A nagy költ k alkotásai sokszor a kínai irodalom legfontosabb témáihoz f z dtek. Így, például, Tao Qian költeménye, „Az szibarack virágzásának tavasza” (Peach Blossom Spring), a legszebb megjelenítése a minden kultúrában meglév témának, az elvesztett paradicsomnak, egy képzeletbeli ország melyben az ember a természettel tökéletes harmóniában él. A kínai mitológiában erre az elveszett társadalomra egy halász bukkan véletlenül rá. Su Shi két „Vörös k szirt” (The Red Cliff) cím ún. prózai költeményében az állandóság és a változás univerzális filozófiai problémáját fejtegeti. Mind Tao Qian, mind Su Shi költeményei igen sok festménynek, nefritbe (jade) vésett ábrázolásnak és más módon készített m vészi alkotásnak lett a tárgya. A kulturális fejl dés folyamán korán, de legkés bb a Song dinasztia idején (Kr.u. 10. és 13. század) jelennek meg a festményekre ecsettel írt költemények, melyeket sokszor kommentárként („inscription”) adtak hozzá ezekhez a m vekhez. Innen érthet a 2000. év szén, a new yorki Chinese Institute Galleryben szervezett kiállítás nagy érdekessége – „The Chinese Painter As Poet” – s ez alkalommal Jonathan Chaves, a kínai m vészetek egyik kiváló amerikai ismer je, tartott egy el adást err l a témáról. A fentebb vázolt dialektikus keretben az ún. „három tökéletesség,” vagyis a költészet, a festészet és a kalligráfia, együtt fejezik ki a szépségideált, bár már a Tang dinasztia óta (a Kr.u. 6. és 9. század között) igyekeztek egy m ben egyesíteni ezeket a „testvér m vészeteket.” A legtöbb nagy kínai fest és kalligráfus maga is ismert költ volt, és sok költ kit nt festményeivel és kalligráfiáival. 2 Chaves szerint ennek a három m vészeti ágnak egy m ben való összefoglalása a kínai m vészet és esztétika egyik legfontosabb hozzájárulása a világ kulturális örökségéhez. Tehát a Song dinasztia alatt alapozták valójában meg a különféle m vészeti ágak integrálását. Su Shi alakította ki a literátus ember fogalmát, aki önmagában egyesíti a költ , a fest és a kalligráfus képességeit. Su Shi azt írta a Tang dinasztia alatt él kiváló költ r l és fest r l, hogy „festményeiben költészetét sugározta, míg költeményiben fest isége jelent meg.” Ennek az esztétikának természetesen volt sok ellenz je is, akik hangsúlyozták, hogy a költészet és festészet teljesen különböz m vészi kifejezési formák, s helytelen ket egymáshoz hasonlónak tartani. Ez a nézet különösképpen meger södött a Ming dinasztia alatt Wang Moulin és Zhang Dai esztétikájában. Viszont a Sung korban kialakult hagyomány tovább élt, mert a természettel való harmóniát, a feszültségekkel teli világból való visszavonulás szükségességét, s általában a Taoista bölcsesség lényegét, valamint a literátus életideált jelképezte, ahogy ezt az ideált Tao Qian, Wang Wei és Su Shinek magának a m vei kifejezték. A kínai írott és pikturális m vészetek legcsodálatosabban integrált kifejezését azokban a könyvekben találhatók, melyeket fametszetekkel díszítettek mint, például Xiao Yuncong „Taiping shanshui tu” cím mesterm vében. Az ebben lév tájképek a legszebb fametszetek közé sorolhatók a világon. A fametszetekkel készített kínai könyvekkel kapcsolatban meg kell említeni az Országos Széchényi Könyvtár kiemelked kezdeményezését, melynek folytán „A Tíz Bambusz Csarnoka” (The Ten Bamboo Studio) címmel, a kínai kulturális minisztériummal karöltve, egy könyv- és nyomdászattörténeti kiállítást rendezett a Kínai Nemzeti Könyvtár kincseib l 2003. október 1 és december 31-e között. 1 A kínai esztétikára vonatkozóan például lásd: Kuang-Ming Wu, Chinese Aesthetics., in Allinson, Robert E. (ed.), Understanding the Chinese Mind – The Philosophical Roots. Hong Kong, Oxford University Press, 1989, 236-264. 2 A nagynev angol esztéta E. H. Gombrich írta: „The Chinese were the first people who did not think of the making of pictures as a rather menial task, but who placed the painter on the same level as the inspired poet.” Gombrich, E. H. The Story of Art. London, Phaidon Press, 1989, 105. ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 27 -
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA A Shell többszáz IT állást szüntet meg Farkas Flórián Ázsiai renaissance HÁGA – A Royal Dutch/Shell Group bejelentette, hogy a hollandiai IT részlegénél 450 és 650 közötti állást szüntet meg. Ez az összlétszám egyharmada. … Világszinten 2000 állást szüntetnek meg. Hollandián kívül az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban szüntetnek meg állásokat. … Ezen állások egy részét alacsony munkabér országokba helyezik át, úm. Maláézia és India. A cég IT részlege már 1100 embert foglalkoztat Maláéziában. Automatisering Gids, Webeditie, 2004. június 6. Az IBM 4700 állást helyez át Ázsiába ARMONK, New York (AP) – Az IBM Corp. több ezer programozói állást tervez áthelyezni magasan képzett munkaer számára az Egyesült Állomokból Indiába, Kínába és más országba. Ez a lépés az eddigi legnagyobb, amely ebben a technológiai iparágban megtörténik. CNN.com, 2003. december 15. Az outsourcing világa IT szolgáltatások, chip tervezés, ’call center’-ek, és üzleti adminisztrációs munka jelenleg $10 milliárdos exportjövedelmet biztosít Indiának, amely elérheti a $57 milliárdot 2008-ban. Az indiai szolgáltató cégek mint a Tata, Infosys és Wipro máris globális vezet k. BusinessWeek, European Edition, 2003. február 3. Az olyan hírek, mint a CNN-é egyre gyakoribbak; valójában már nem is hatnak az újdonság erejével. S amikor a Shell az idén bejelentette, hogy több száz állást szüntet meg a hágai részlegnél, amely munka egy részét Ázsiába helyezi át, a hollandiai közvélemény is kénytelen volt szembesülni azzal a ténnyel, hogy a mai helyzetben a nyugat-európai embereknek sincs örökbérletük a paradicsomban, bármennyire is ebben a hitben ringatták magukat az elmúlt évtizedek során. Az elmúlt évtized során ugyanis a világ lassanként kénytelen volt hozzászokni ahhoz a tényhez, hogy Kína a világ termel üzemévé vált. Az átlagos nyugati fogyasztó ezt azon tudja lemérni, hogy egyre több terméken, a játékoktól az elektronikus berendezésekig, az áll, hogy: ’MADE IN CHINA’. Ugyanez a felirat áll azon az IBM ThinkPad személyi számítógépen is, amelyen ezt az el adást írtam, s amely a sorozat eddigi legújabb és leger sebb modellje (legalábbis még vagy egy-két hónapig, amikor kijön majd a következ , még er sebb). Ki gondolta volna 1972-ben, hogy 2003-ban az USA és Kína közötti kereskedelmi mérleg eléri a $191,7 milliárdot er s amerikai deficittel ($134,8 milliárd) 1 (1972-ben, Kissinger amerikai külügyminiszter látogatása eredményeképpen elkezd dött az Egyesült Államok és Kína között a kapcsolat normalizálódása; akkor még egy Kínába látogató amerikai turista maximálisan $100 dollárt vihetett magával, más szóval ennyit vihetett be a kínai gazdaságba, s egyébként is a két ország közötti gazdasági kapcsolat gyakorlatilag nem létezett.) 1979-ben, amikor elkezdtek a külkereskedelmi forgalomról statisztikákat vezetni, a teljes külkereskedelmi forgalom $2,5 milliárdot tett ki. Nem egész 25 év alatt tehát a két ország közötti kereskedelem volumene 76-szorosára növekedett. Az igen nagy amerikai deficit volt az egyik legfontosabb téma 2003 decemberében Wen Jiabao kínai miniszterelnök hivatalos amerikai látogatása során. 2 1 Forrás: U.S.-China Business Council, http://www.uschina.org/statistics/tradetable.html 2 Ezzel kapcsolatban lásd b vebben: ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 28 -
Page 1 and 2: KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA ÚJ VIL
Page 3 and 4: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 13 and 14: Bartók György : A görög filozó
Page 31: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 83 and 84:
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201 and 202:
Page 203 and 204:
Page 205 and 206:
show all

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?