KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

More documents

Recommendations

Info

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA vasércig, de még a szénpiacon is, a hallatlan arányú kínai gazdasági fejl dés által f tött kereslet eredményeképpen n nek a behozatalra utalt országok kiadásai. India a világ hatodik legnagyobb energiafogyasztója, 38 s a harmadik legnagyobb széntermel je. A szénenergia szükségletének több mint felét, míg az olajtermékek ennek egyharmadát fedezik. Az importált olajtermékek a hazai termelés majdnem háromszorosát teszik ki. Az indiai olajtermelés legnagyobb problémája az olajforrások kihasználási rátájának a világátlaggal szembeni igen alacsony volta. Új olajmez k keresése intenzíven folyik, már csak azért is, mert a jelenlegi olajforrások 15 éven belül kimerülnek. Ezenkívül az el z korból fennmaradt adminisztrációs korlátozások és bürokratikus nehézségek felszámolása ebben a szektorban csak a legutolsó években történt. Ezek az olajfogysztásra vonatkozó adatok feljogosítanak arra, hogy feltegyük a kérdést vajon milyen mértékben járulhat majd e súlyos problémák megoldásához Kínában a konfuciusi társadalmi etika mértékletességet ajánló elvei, vagy Indiában a természetet tisztel moralitás és a szintén mérsékletet el író hagyományos erkölcs? Mindez különös hangsúlyt kap a következ kben tárgyalt problémakörrel, a természeti környezet védelmével és az ökológiai egyensúly meg rzésével kapcsolatban. – Negyedszer, nemcsak a kínai és indiai civilizációk modernizálásával kapcsolatban, de az egész emberiség jöv jére vonatkozóan óriási jelent ség , hogy e két ország hatalmon lév felel sei és maga a lakosság is, milyen magatartást fognak tanúsítani természetes környezetükkel szemben s meg fogják-e hozni a megfelel intézkedéseket és áldozatokat az ökológiai egyensúly felborításának elhárítására. Sem Kína, sem India nem fogadták el kötelez nek a kyotói egyezmény követelményeinek betartását. A kínai természetrombolás ma már világszerte ismert 39 – nemcsak a légszennyez dés hanem a köztisztaság fenntartása szempontjából is, – bár els sorban az olyan, a médiák szempontjából szenzációs közmunkák révén, mint a Yang–Tzén épített hatalmas gát létrehozása, mely egy óriási vidék elöntését s több mint egy millió ember áttelepítését követelte meg. Az Indiát fenyeget veszélyek kevésbé ismertek, de a helyzet semmivel sem jobb mint Kínában. A központi kormány becslése szerint a természetes környezet évi pusztulása az ország össztermékének (GDP) 4,5 %-ával egyenl . Az utóbbi két évtized folyamán a nemzetgazdaság két és félszeresére n tt, míg az ipari eredet szennyez dés a négyszeresére növekedett. A Parlament ugyan már 1976-ban megszavazott egy alkotmánymódosítást, mely felhatalmazza a kormányt, hogy beavatkozzon a mez gazdasági és ipari fejl dés folyamatába a lakosság egészségének, az erd knek és a természetben él állatok életterének védelmére, de ez a próbálkozás nem járt sok sikerrel, mert a módosítás szövege kimondotta, hogy rendelkezései nem esnek bírósági döntések körébe, tehát a gazdasági egységek nem kényszeríthet k betartásukra. A legnagyobb probléma ezért a lakosság és a helyi hatóságok öntudatosítása a környezetvédelem szükségességével kapcsolatban. Meg vagyok gy z dve arról, hogy ebb l a szempontból lehet leginkább megkérd jelezni a kínai és indiai modernizáció sikerét, mert a természeti környezet felel tlen kihasználásával és rohamos tönkretételével, nemcsak népességük egészségi állapotát veszélyeztethetik és tehetik tönkre, hanem gazdasági fejl désüket is lecsökkenthetik hosszú távon. Erre vonatkozólag egy pár személyes tapasztalattal is rendelkezem. 1995-ben Kínában járván, programunk szerint a Yang–Tzén való ötnapi hajózást Chongqingban kezdtük el. Soha, de soha, életemben hasonló légszennyez dést nem tapasztaltam mint ebben a városban, s ezenkívül Kína legtöbb nagyvárosában is. Sem Észak- és Dél-Amerika, sem Európa vagy Ázsia más nagyvárosaiban nem történt meg velem az, hogy minden ok nélkül fuldokolni kezdtem, mert a leveg annyira terhelt volt mindenfajta gázokkal és kig zölgésekkel. Bárkivel is beszéltem err l Kínában, arról is, hogy a növekv jólét következtében egyre többen hagyják el a biciklit felcserélve azt egy kis, rossz benzinnel hajtott autóval, soha nem találkoztam megértéssel. A gazdasági jólét és a b ség társadalma délibábjának révületében senki nem akart arról hallani, hogy a természet által számunkra adott javak csak véges mértékben állnak rendelkezésünkre, s egy bizonyos ponton túljutva kihasználásukban nem lehet a létrehozott károkat helyreállítani. Ez év februári indiai látogatásomról írt beszámolómban, mely a Mikes International folyóiratának 2004. áprilisjúliusi számában jelent meg, már megemlítettem – egy másik konkrét példa – a rajastani márványkitermel ipar nagy sikernek elkönyvelt munkáját, melynek következtében egymás után t nnek el a vidék hegyei és dombjai, melyek méhükben millió évek óta márványt rejtegettek. Senki nem gondol arra, hogy milyen következményei 38 India /Az amerikai energiai hatóság id szakos kiadványa./, 2003. március, http://www.eia.doe.gov/cabs/india.html, és “India’s Oil Situation.” The Economic Times, 2004. június 23, http://economictimes.indiatimes.com. 39 “China’s Growing Pains – More Money, More Stuff, More Problems: Any Solutions?” National Geographic, 2004. március. ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 25 -
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA lehetnek a geológiai és ökológiai alapok ilyen megváltoztatásának és senki nem veszi észre, hogy a légszennyez dés egyik tipikus jele – a sárgás színezet horizont – egyre jobban észrevehet (oh, hányszor láttam ezt visszaérkezve a newarki repül térre, amikor Manhattan felett egy sárgás kupola terjengett, beborítva az egész várost). Nem beszélve arról, hogy a Thar sivatag felé vezet utunkon sof rünk egyszer csak azt mutatta, hogy az úttól baloldalon fekv vidéken, nem több mint 20-25 kilométernyi távolságban, fekszik az a terület, ahol India atombomba robbantási kísérletét tartották, s ahol a népesség nyugodtan él továbbra is nem tudva, hogy esetleg milyen veszélyek fenyegetik még évek múltán is. Mind Kína, mind India esetében az elképzelhetetlen ritmusú népesség- és az egyre óriásibbá, az emberi életet egyre elviselhetetlenebbé tev nagyvárosok további növekedése, vagyis a modernizációt mindenütt kísér s nagyrészében a vidéki lakosság elszegényedésnek köszönhet , feltarthatatlan urbanizáció, – parallel a jólétre való érthet törekvéssel, – a legpesszimistább jóslatokat is valószín vé teszi. A modernizáció els sorban az er ltetett iparosítást, az erd k pusztulását, a talaj erózióját jelenti, s ez csak súlyosbítja a demográfiai robbanás és a hatóságok által már nem kontrollálható urbanizáció következményeit (melyek mind okai az energiafelhasználás rohamos növekedésének is). Az ázsiai modernizáció két legfontosabb példájára vonatkozóan tehát az a jöv legnagyobb rejtélye, hogy a hagyományos értékrendszereket fenntartó, a tradicionális társadalmi struktúrát a modernitás szociális formáival kombináló, és a modernizációt els sorban mint a nyugati technikai és technológiai vívmányokat átvev folyamatot értelmez közösségek meg fogják-e tudni fékezni a b ség társadalmának frenetikus keresését szolgáló, de a társadalom jöv jét véglegesen fenyeget környezetpusztító emberi magatartásokat? A konfuciusi, taoista és buddhista etikára épült kínai civilizációban éppúgy mint a hinduizmus legkülönfélébb ágait jellemz irányzatokban, a kozmikus szemléletmód uralkodó, mely a mindenség és az ember egységén alapul, s a természeti környezet védelme automatikusan következik ebb l a szemléletb l. Valószín , hogy a modernizációs folyamat els 2-3 évtizedében a konszumerizmus b völete minden más meggondolást a feledés homályába taszít, de abban kell reménykednünk, hogy ezek után az évtizedek után a hagyományos értékrendszerekb l fakadó bels , lelki és érzelmi, magatartások újra fölülkerekednek és a kulturális kereteknek megfelel racionalitás révén megakadályozzák a környezetet pusztító fejl dés továbbfolytatását. Meg vagyok gy z dve arról, hogy ezt a reménységet sem Kína, sem India nem fogják meghazudtolni. ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 26 -
Page 1 and 2: KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA ÚJ VIL
Page 3 and 4: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 13 and 14: Bartók György : A görög filozó
Page 29: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 81 and 82:
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201 and 202:
Page 203 and 204:
Page 205 and 206:
show all

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?