KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
vasércig, de még a szénpiacon is, a hallatlan arányú kínai gazdasági fejl dés által f tött kereslet
eredményeképpen n nek a behozatalra utalt országok kiadásai.
India a világ hatodik legnagyobb energiafogyasztója, 38 s a harmadik legnagyobb széntermel je. A szénenergia
szükségletének több mint felét, míg az olajtermékek ennek egyharmadát fedezik. Az importált olajtermékek a hazai
termelés majdnem háromszorosát teszik ki. Az indiai olajtermelés legnagyobb problémája az olajforrások
kihasználási rátájának a világátlaggal szembeni igen alacsony volta. Új olajmez k keresése intenzíven folyik, már
csak azért is, mert a jelenlegi olajforrások 15 éven belül kimerülnek. Ezenkívül az el z korból fennmaradt
adminisztrációs korlátozások és bürokratikus nehézségek felszámolása ebben a szektorban csak a legutolsó
években történt.
Ezek az olajfogysztásra vonatkozó adatok feljogosítanak arra, hogy feltegyük a kérdést vajon milyen mértékben
járulhat majd e súlyos problémák megoldásához Kínában a konfuciusi társadalmi etika mértékletességet ajánló
elvei, vagy Indiában a természetet tisztel moralitás és a szintén mérsékletet el író hagyományos erkölcs? Mindez
különös hangsúlyt kap a következ kben tárgyalt problémakörrel, a természeti környezet védelmével és az ökológiai
egyensúly meg rzésével kapcsolatban.
– Negyedszer, nemcsak a kínai és indiai civilizációk modernizálásával kapcsolatban, de az egész emberiség
jöv jére vonatkozóan óriási jelent ség , hogy e két ország hatalmon lév felel sei és maga a lakosság is, milyen
magatartást fognak tanúsítani természetes környezetükkel szemben s meg fogják-e hozni a megfelel
intézkedéseket és áldozatokat az ökológiai egyensúly felborításának elhárítására. Sem Kína, sem India nem
fogadták el kötelez nek a kyotói egyezmény követelményeinek betartását.
A kínai természetrombolás ma már világszerte ismert 39 – nemcsak a légszennyez dés hanem a köztisztaság
fenntartása szempontjából is, – bár els sorban az olyan, a médiák szempontjából szenzációs közmunkák révén,
mint a Yang–Tzén épített hatalmas gát létrehozása, mely egy óriási vidék elöntését s több mint egy millió ember
áttelepítését követelte meg.
Az Indiát fenyeget veszélyek kevésbé ismertek, de a helyzet semmivel sem jobb mint Kínában. A központi
kormány becslése szerint a természetes környezet évi pusztulása az ország össztermékének (GDP) 4,5 %-ával
egyenl . Az utóbbi két évtized folyamán a nemzetgazdaság két és félszeresére n tt, míg az ipari eredet
szennyez dés a négyszeresére növekedett. A Parlament ugyan már 1976-ban megszavazott egy
alkotmánymódosítást, mely felhatalmazza a kormányt, hogy beavatkozzon a mez gazdasági és ipari fejl dés
folyamatába a lakosság egészségének, az erd knek és a természetben él állatok életterének védelmére, de ez a
próbálkozás nem járt sok sikerrel, mert a módosítás szövege kimondotta, hogy rendelkezései nem esnek bírósági
döntések körébe, tehát a gazdasági egységek nem kényszeríthet k betartásukra. A legnagyobb probléma ezért a
lakosság és a helyi hatóságok öntudatosítása a környezetvédelem szükségességével kapcsolatban.
Meg vagyok gy z dve arról, hogy ebb l a szempontból lehet leginkább megkérd jelezni a kínai és indiai
modernizáció sikerét, mert a természeti környezet felel tlen kihasználásával és rohamos tönkretételével, nemcsak
népességük egészségi állapotát veszélyeztethetik és tehetik tönkre, hanem gazdasági fejl désüket is
lecsökkenthetik hosszú távon. Erre vonatkozólag egy pár személyes tapasztalattal is rendelkezem. 1995-ben
Kínában járván, programunk szerint a Yang–Tzén való ötnapi hajózást Chongqingban kezdtük el. Soha, de soha,
életemben hasonló légszennyez dést nem tapasztaltam mint ebben a városban, s ezenkívül Kína legtöbb
nagyvárosában is. Sem Észak- és Dél-Amerika, sem Európa vagy Ázsia más nagyvárosaiban nem történt meg
velem az, hogy minden ok nélkül fuldokolni kezdtem, mert a leveg annyira terhelt volt mindenfajta gázokkal és
kig zölgésekkel. Bárkivel is beszéltem err l Kínában, arról is, hogy a növekv jólét következtében egyre többen
hagyják el a biciklit felcserélve azt egy kis, rossz benzinnel hajtott autóval, soha nem találkoztam megértéssel. A
gazdasági jólét és a b ség társadalma délibábjának révületében senki nem akart arról hallani, hogy a természet
által számunkra adott javak csak véges mértékben állnak rendelkezésünkre, s egy bizonyos ponton túljutva
kihasználásukban nem lehet a létrehozott károkat helyreállítani.
Ez év februári indiai látogatásomról írt beszámolómban, mely a Mikes International folyóiratának 2004. áprilisjúliusi
számában jelent meg, már megemlítettem – egy másik konkrét példa – a rajastani márványkitermel ipar
nagy sikernek elkönyvelt munkáját, melynek következtében egymás után t nnek el a vidék hegyei és dombjai,
melyek méhükben millió évek óta márványt rejtegettek. Senki nem gondol arra, hogy milyen következményei
38 India /Az amerikai energiai hatóság id szakos kiadványa./, 2003. március, http://www.eia.doe.gov/cabs/india.html, és “India’s
Oil Situation.” The Economic Times, 2004. június 23, http://economictimes.indiatimes.com.
39 “China’s Growing Pains – More Money, More Stuff, More Problems: Any Solutions?” National Geographic, 2004. március.
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 25 -