KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
évtizedekkel ezel tt is olyan anthropológusok/szociológusok, mint Milton Singer, aki 1972-ben kiadott munkájában
alaposan cáfolta ezeket a hiedelmeket. 28 Singer már ekkor két fajta életmód – a tradicionális és a modern –
összeötvöz désér l beszélt s bizonyítva látta, hogy még a legmodernebbé vált indiaiak sem vágják el a régi
kulturális és társadalmi hagyományaikhoz való szoros kötöttségüket. Ugyancsak idézi példáit annak is, hogy a
modernizáció folyamán a különféle kaszthoz tartozó indiaiak rituális státusa felértékel dött, mert gazdasági,
nevelésbeli és politikai mobilitását követ en kulturális és társadalmi helyzetük is megjavult. Kiemeli, hogy a
technikai modernizáció nem szükségszer en vonja maga után a hagyományos kultúra megsemmisülését, – inkább
egy kulturális metabolizmusról beszél; s t úgy találta, hogy a technikai modernizáció sok esetben meger síti a
hagyományokhoz való ragaszkodást, mint a család, a kaszthoz való tartozás, zarándoklatok, stb. Singer
példaképpen idézi a templomok villamos árammal való megvilágítását; az autók, vonatok és repül gépek
használatát a zarándoklás helyére való eljutásban; a hangszórók fontosságát, amikor az Upanishadok részeit
olvassák fel az összegy lt hív k el tt, és így tovább. Singer munkájának legnagyobb részét madrasi (Karnataka
állam f városa, a Dravidiánus hagyományok központja), magas rangú ipari vezet k körében folytatott kutatásai
eredményeinek szenteli. Különösen érdekesek azok a megfigyelései, amelyekben leírja, hogy ezek a magas rangú
ipari vezet k miképpen egyeztetik össze menedzseri kötelezettségeikkel hagyományaikat és a rituális tisztaságra
vonatkozó szabályokat, bizonyítva tételét a technika és a tradicionális kultúra összeférhet ségér l.
Egy másik érdekes tanulmány az indiai ipari vállalkozókról az amszterdami egyetemen tanító Mario Ruttené,
mely 2002-ben jelent meg, és hasonló következtetésekre jut. 29 Rutten kiemeli, hogy az indiai üzletemberek éppúgy
meglátják az üzletágukban rejl lehet ségeket mint a nyugatiak, de ugyanakkor kialakítottak egy meghatározott
menedzsment stílust, mely megfelel szükségleteiknek és társadalmi kontextusuknak. Szerinte igen sok hasonlóság
van az indiai és más ázsiai országokban dolgozó üzletemberek gazdasági stratégiája és életmódja között, – ami
arra mutat, hogy amit „a modernizáció ázsiai típusaként” jelöltem meg, mára már egy egyre szélesebb körökben
elfogadott valóság.
Az indiai modernizációs folyamat nyilvánvalóan hosszú lesz, de hallatlanul érdekes a maga részleteiben, a
hagyományos és a modern összeötvöz désének egyes példáiban, s ezért a mi nyugati modernizációs
elképzeléseinkkel szembenálló, kimondottan más típusú modernizációt jelent.
5. A GAZDASÁGI FEJL DÉS SIKEREI ÉS VESZÉLYEI KÍNÁBAN ÉS INDIÁBAN
2004-ben a hatalmas lendület kínai gazdasági fejl dés tovább folytatódott. 30 A nemzeti össztermék 2003-ban
elért 9,1 %-os növekedése, mely 2004 els három hónapjában újra emelkedett, elérve a 9,7 %-ot, a legtöbb
megfigyel szerint egy krízis árnyékát veti el re. Ugyanakkor az ipari termelés az el z év hasonló id szakával
szemben több mint 19 %-kal n tt s evvel párhuzamosan a fogyasztói árak évi növekedése 3 és 4 % között mozog,
míg a termel i árak 5 %-kal ugrottak meg ez év áprilisában. A kínai külkereskedelem 1989 óta ötszörösére, s egy
évben, 2002-ben, 20 %-kal n tt. Ezért a kormány le akarja csökkenteni az össztermék növekedését évi 7 %-ra –
amit az angolszász országokban „puha leszállás”-nak (soft landing) neveznek. Ezt persze igen nehezen lehetne
elérni, s 2004-ben az évi növekedési ráta valószín leg marad a jelenlegi nívón, de jöv re talán sikerül 1-2 %-kal
lecsökkenteni.
Egy különleges és ritka jelenség az oka a legsúlyosabb problémának: a vállalatok és egyének megtakarítási
aránya a világon szinte egyedülálló 40 %-ot éri el, vagyis a nemzeti össztermék 200 %-át – de ennek az óriási
beruházásra váró összegnek egy része, mivel kínaiak külföldön nem ruházhatnak be, nem talál lehet séget a
felhasználásra, tehát a bankokban marad. Ezért a kihelyezések aránya a betétekkel szemben nem több mint 78 %.
Mindehhez hozzájárul a bankok és pénzintézetek eléggé siralmas helyzete, hiszen például a vissza nem
követelhet kölcsönök aránya a letétekhez viszonyítva igen nagy. A kérdés az, hogy a kormány mikor alkalmazza
28 Singer, Milton. When a Great Tradition Modernizes: An Anthropological Approach to Indian Civilization. New York, Praeger,
1972; Weber téziseinek kritikája a 272-282. oldalakon található.
29 Rutten, Mario. “Historical and Comparative View on the Study of Indian Enterpreneurship.” Economic Sociology – European
Electronic Newsletter, Vol. 3, No. 2 (February 2002), http://www.siswo.uva.nl/es/esfeb02art1.html. Egyébként Rutten f kutatási
területe az ázsiai vállalkozók szociológiája; egy el z m ve: Asian Capitalists in the European Mirror. Comaparative Asian
Studies, No. 14/ Amsterdam, Free University Press, 1994, is evvel foglalkozik; egy kollégájával, Carol Upadhyával együtt adták
ki a Small Business Entrepreneurs in Asia and Europe: Towards a Comparative Perspective. New Delhi, SAGE Publications,
1997, cím munkát.
30 A legfrissebb gazdasági adatok forrása Marc Eriksonnak az Asian Timesban 2004 június elején megjelent cikke, China’s
Economy: Why Landing At All?, mely az Interneten olvasható: http://www.atimes.com.
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 21 -