KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
orthodoxia és ideológiai propaganda nem férnek össze a nyugati stílusú gazdasági modernizáció megvalósításával
és nem elégítik ki az ehhez a korszakoltó változáshoz szükséges igényeket. Egy új perspektívát kellett találni, s
ennek szerepét játssza a hagyományos kínai kultúra felélénkítése az idegen érdekek ellen küzd nacionalizmussal
párosítva. Így a kínai kommunista vezet k egy a kommunista világban szokatlan pragmatizmusról tettek tanúságot
Deng mondásának értelmében, aki kijelentette, hogy „nem számít ha a macska fekete vagy fehér mindaddig amíg
képes az egereket megfogni.” Ez az új politika nem volt más mint a régi ti-yong elv felújítása olyan jelszavak alatt
mint a „kínai jelleg szocializmus építése,” melyek segítségével minden er feszítést a gazdasági fejl désre tudtak
összpontosítani, ugyanakkor a távoli jöv ben való megvalósításra halasztva el azokat a politikai intézkedéseket
melyek tekintélyuralmukat fenyegethették volna. Így a nemzet érdeke nevében utasítják el a „nyugatosítással”
fenyeget tendenciákat, megmutatva a nyugati modellek és a kínai realitás között fennálló hatalmas szakadékot.
Hangsúlyozni a politikai stabilitás fontosságát mint a feltartozhatatlan gazdasági fejl dés el feltételét, ilyen módon
a kínai kommunista vezet k politikájának vezérfonala lett, mely a kínai civilizáció értékeit meg rz patrióta
érzésekre alapozva javasolja a jelenlegi status quo mindenáron való fenntartását. Ez a pragmatikus-nacionalista
politika tehát nem más mint a „modernizáció ázsiai módjának” a megteremtése, de kérdéses, hogy politikailag ez
milyen formában fog megvalósulni, például átvéve Vladimir Putyinnak az „irányított demokráciáról” való fogalmát,
melyet Oroszország politikai életében alkalmaz, vagy kialakítva az autokratikus uralom egy másik, modern
változatát?
4. MODERNIZÁCIÓ INDIÁBAN
India a hindu civilizáció kontinense, bár még ma is, Pakisztán és Bangladesh leválása és a lakosságcserék után,
van 150 millió muzulmán vallású lakosa; ez 15 %-a az össznépességnek. Mint közismert, a hinduizmust rengeteg
vallási variáció jellemzi, s a brahmanizmus mellett, mely központi szerepet játszik a kultúrában, nemcsak a
történelmileg kialakult vallások és világnézetek mint, például, a jainizmus alkotják ezt az óriási civilizációs egységet,
hanem rengeteg helyi istenség és azok követ i. Ezért mondják azt, hogy Indiában 33 millió istenséget tisztelnek,
beleértve még a kis helységek véd szentjeit is.
(i) Vallási identitások és gazdasági egyenl tlenségek az indiai államszövetségben
Legfontosabb jellemz je a hindu vallásosságnak a Nyugattal és más monotheisztikus hitekkel szemben a
türelmesség, a másik elfogadása és az, hogy egy hindu egyszerre több hithez, több valláshoz is tartozhat. Egyik
hindu gondolkodó sem propagálta a maga tanításának kizárólagosságát, mely ellentétben lenne a türelem és az
er szak elvetésének elvével (ahimsa), s így a hinduizmus egyik alapköve az egyén egyidej részvételének
lehet sége több vallásos irányzatban. Mivel a nyugati társadalomban a vallási türelmességet ki kellett vívni, hiszen
a vallási kisebbségek el z leg üldözéseknek voltak kitéve, szükségesnek látszott a vallás és az állam, a vallás és a
kollektivitás életének szétválasztása, vagyis a szekularizáció. A nyugati perspektívában a vallási szabadságot csak
egy szekularizált társadalom biztosíthatja, pontosan az ahimsa hiánya miatt. A hindu civilizációban ennek azonban
nincs értelme. Erre az alapvet különbségre jellemz a következ kis történet: Mahatma Gandhit egyszer
megkérdezték, mit válaszolna ha egy fiatal hindu jönne hozzá, s azt mondaná, hogy t csak a Jézus Krisztusba
vetett hit válthatja meg? Gandhi ezt felelte: Ha így érzi, akkor ez így is van, de miért kellene ezért a hindu
közösséget elhagynia, megsz nnie hindunak lenni? 17
A vallási identitások fontossága és az si Védákra alapozott felfogásból ered társadalmi berendezkedés – a
kasztrendszer – egy esetleges szekularizáció sikerét lehetetlenné teszi. A kasztokról kés bb szólva el ször a
konstitucionális jog- és államrendszert akarom röviden ismertetni, mert ez alapvet en ellentétben van a társadalmi
valósággal. Itt egy olyan súlyos bels problémáról van szó – egyrészt nemzet-teremtés és állam-felépítés,
másrészt egy hallatlanul sokszín kulturális és társadalmi valóság – mint Kínában egy modernizálódó de
hagyományait meg rz ország és népesség, s a totalitáriánus államhatalom között. 18
Hogyan lehetséges elérni egy stabil politikai rendszert egy oly komplikált társadalom keretében, melyet csak a
közös civilizációs hagyomány egyesít? Másképpen kifejezve ezt a dilemmát: mi a kiút egy olyan helyzetb l, ahol a
hindu hagyományoktól teljesen áthatott társadalom szembenáll az állam szekularizációs akaratával? A dilemmát
17 Harijan [hindu ujság], 1936. November 28.
18 Az indiai konstitucionális problémára vonatkozólag lásd: Indian Federalism in the New Millennium. Ed.by B.D. Dua és M.P.
Singh. New Delhi, Manohar, 2003; Politics India: The State-Society Interface. Ed. by R. Chatterjy. New Delhi, South Asian
Publications, 2001.
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 16 -