KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

More documents

Recommendations

Info

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA Gömöri György Magyarokként m veljük kertjeinket — Jegyzetek Doornból ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 187 - Magyar Híradó, Bécs Amikor a Mikes Kelemen Kör nyomtatott meghívóján el ször olvastam a doorni Tanulmányi Napokról, s gyorsan fellobbanó lelkesedésemet lassanként kisebb lángra csavarta az Oxfordban kötelez szkepticizmus, egyfajta kíváncsiság töltött el. A hollandiai Mikes Kelemen Kör jó híre már régen eljutott külföldre, mindazokba az országokba, ahol magyar emigránsok élnek; a tervezett el adások érdekesnek ígérkeztek, s a meghívó igen rokonszenvesen, nem politikai módon indokolta a találkozó célját: „Hasznosnak ígérkezne … egy találkozó az emigrációban alkotó írók, tudósok és közönségük, els sorban a nyugat-európai egyetemeken tanuló diákság között.” Doornról el z leg keveset tudtam, sokkal többet most sem tudok. Doorn nyaralóhely Utrecht közelében, villáiban nyugdíjas tisztvisel k és tehet s üzletemberek laknak, s a f térr l néhány száz lépésre található az a ház, ahol Vilmos császár élte le utolsó napjait, archeológiai és történelmi tanulmányaiba mélyedve. Vagy húszpercnyire a doorni f tért l, nem messze az amersfoorti úttól, de már kicsit benn az erd ben bújik meg az a másik, történelminek ugyan nem nevezhet , de számunka mégiscsak „nevezetes” ház, ahol a doorni összejövetel lezajlott: a Maarten Maartens-huis. A ház maga a múlt század végén épült, s egy holland író, álnéven Maarten Maartens építtette; a tágas kastélyt mímel épületben gyakran tartanak nemzetközi m vésztalálkozókat. A földszinti fegyvermúzeumban kardok, páncélingek, lándzsák és sisakok tanúskodnak Maartens úr m gy jt szenvedélyér l; ez a terem kicsit emlékeztet Sir Walter Scott házi fegyvertárára Abbotsfordban. Az el adásokra lényegesen barátságosabb környezetben került sor: szélesre tárt ablakoknál az emeleti kisteremben, vagy ha sütött a nap, kinn a ház parkjában, egy eklogába ill tisztáson, padokra s a f re telepedve. Körös-körül az erd ben mókusok és mókás nyulak rohangásztak, zajosan, vidáman holland gyerekek csörtettek; a tisztáson pedig magyarul folyt az okos szó. A parknak átható feny - és jázminillata volt. Ha a doorni napokra gondolok, mindig újra szippantanám a tisztás meg a parki ösvények feny - s jázminillatát. Azok az utrechti, nijmegeni és amszterdami magyar diákok és értelmiségiek, akik a találkozót megszervezték, a program összeállításában s az el adók és a hallgatóság megválasztásában egyaránt dicséretes munkát végeztek. Az 1951 óta fennálló Mikes Kelemen Kör holland társadalmi szervekt l gy jtötte össze a találkozó megszervezéséhez szükséges pénzt, így politikailag semmiféle kötelezettséget sem kényszerült vállalni: a Tanulmányi Napok rendez i azt az é r t e l m i -ségit hívták meg, akit akartak. Így aztán a demokratikus emigráció legkülönböz bb szellemi fórumainak képvisel i találkoztak Doornban – például a római Katolikus Szemle szerkeszt je a protestáns Jöjjetek szerkeszt ivel, vagy az Új Látóhatár munkatársai a szabad diákszövetség lapjának képvisel jével. Norvégiában tanuló egyetemisták találkoztak göttingeni diákokkal, Angliában él írók és ismert k leideni vagy hágai olvasóikkal. Az els nap „hitvitával” telt el; de ez a hitvita a XX. század szellemének megfelel en nem a másik vallás vagy nézet hamisságának bizonygatásával s ünnepélyes ördög zéssel, hanem inkább a keresztény szellem megújhodás-lehet ségeinek vizsgálatával s korunkra való alkalmazásával foglalkozott. Békés Gellért atya arról beszélt, hogy a katolicizmus nincs egy meghatározott korhoz kötve: a krisztusi tanítás szelleme minden korra inkarnálódik. A régit l való elszakadás hosszú és fájdalmas folyamat, mégis meg kell történnie; másfel l az újhoz való csatolódás nem jelenti az Egyház örök elveinek a feladását. Dr. Szekeres Attila református lelkész A protestantizmus mai kérdései címen tartott el adásában f ként Barth Károly teológiájával és az ökumenikus mozgalom eredményeivel foglalkozott. A Tanulmányi Napok résztvev i a kés bbiekben nagy érdekl déssel hallgatták Cs. Szabó László el adását a „jóléti állam” új civilizációjának kialakulásáról. Cs. Szabó László az angliai „meritokrácia” kezdeményeinek tárgyalását összekapcsolta az automatizálás (elégedés) problémájának társadalmi síkon történ jelentkezésével; elemezte a Nyugaton s Keleten egyaránt jelentkez huliganizmus, a társadalomból való anarchisztikus kivonulás jelenségét. Szabó Zoltán a Magyar Írók Szövetsége külföldi f titkára a magyarságtudatról tartott rövid, de tartalmas el adást. Bibó Istvánt idézve kifejtette, hogy a nemzetr l való gondolkodásnak általában véve két módja lehetséges: a területben és a népben való nemzetkoncepció. Az 1849-t l egészen a Horthy-Magyarország bukásáig tartó korszakot a sz k látókör , területben és csak területben való gondolkodás jellemezte: ez
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA szorosan összefüggött az érzelmi, sért döttség sugallta gondolkodásmóddal és egy olyan nemzeti frazeológia kialakulásával, amelyben a tartalom teljesen elvált a formától. Az els világháborút követ korszak bels ellentmondásai hozták létre a népi írók mozgalmát, amely a nemzetr l népben és társadalomban kezdett gondolkodni. Az 1956-os új, forradalmi nemzedék magyarságtudata nagymértékben hasonlít a népi írók legkiválóbbjainak magyarságtudatához, lévén inkább kötelesség-, mint jog-magyarság, reális, a gyakorlati tennivalókon alapuló patriotizmus, amely a hangzatos frázisokat visszautasítja. A fiatal el adók valamennyien jól szerepeltek, mondhatni felt n en jól. Varga Sándor (írói néven: Kibédi Varga Áron) felvázolta a modern nyugati irodalom e századbeli fejl désvonalát, és – a tüzetesebb összehasonlítás igénye nélkül – a mai magyar irodalom néhány fontos problémáját is felvetette. El adása végén hosszabb részletet olvasott fel Németh László Magyar m hely cím tanulmányából, s a kés bbi vita abban a kérdésben összpontosult, vajon lehetséges-e emigrációban magyar szellemi „m helyt” teremteni. Az amszterdami egyetemen el adó Kibédi Vargától felkészültségben és anyagismeretben nem maradt el Péter László, az oxfordi Nuftield College ösztöndíjas kutatója, aki meggy z érveléssel és lendületes ékesszólással elemezte a magyar állam fejl dését a kiegyezés utáni korszakban. A harmadik fiatal el adóra, az ugyancsak Oxfordban tanuló Zádor Istvánra hárult az a megtisztel , de nem könny feladat, hogy a találkozó utolsó vitáját, a forradalomról tartott fórumot a megvitatásra kerül esemény nagyságához méltó formában bevezesse. Ez Zádornak teljes mértékben sikerült; a jelenlev k az 1955-58 között eltelt id szak mesteri elemzését hallhatták. A fiatal közgazdász nagyszer értelmi és érzelmi egyensúlyt tudott teremteni. Nagy Imre politikájának és emberi nagyságának méltatása, valamint szinte kilátástalanul becsületes vállalkozásának bírálata között. Azt, hogy Zádor egészen magas színvonalú el adását milyen figyelemmel és izgalommal követte a hallgatóság, talán az a tény bizonyítja legjobban, hogy fél egykor még javában folyt a forradalmi fórum a Maarten Maartens-huis kistermében. Még néhány szót kell szólnunk a doorni Tanulmányi Napok kulturális m soráról. Ide tartozik a Bartókszólóest, amelyet Uhlhorn holland zongoram vész adott a találkozó tiszteletére, az amszterdami és az otterlói képtárlátogatás, a gyönyör Son et Lumière (a Franciaországban és Angliában már több helyütt alkalmazott fény-hangjáték, kastély-történet fényhatásokkal és zenekísérettel) – amit a ruisdaeli szélmalmáról nevezetes Wijk bij Duurstedeben volt alkalmunk megtekinteni. A Son et Lumière varázsát talán csak az a körülmény zavarta, hogy a Son, vagyis a hang holland balladákat szavalt, amelyekb l a külföldi magyarok fülhegyezve is csak foszlányokat értettek, s így aztán egy-egy ballada tartalmát ilyen hevenyészett „gyorsposta” közölte hátulról, suttogva: „A királylány szegény embert akart. Stop. Nem kap, ezzel szemben zord atya lecsukatja. Végül úgy tesz, mintha meghalna, de mégsem. Atya boldogan férjhez adja. Stop.” A zene és a képz m vészet, s t a zenével-fénnyel-képz -m vészet után természetesen sor került az irodalomra is. Az egyik szabad estét a Mikes Kör a találkozón jelen lév fiatal költ knek szentelte, akik m veikb l olvastak fel. A hét költ estjét Cs. Szabó László vezette be meleg, barátian csipked szavakkal, s a költ k, majd a közönség folytatták – versekkel, illetve tapsokkal. S hogy a magyar költészet folytonossága is el t njék, az estet egy strassburgi fiatal színész szavalatai zárták, aki – az id rendnek fordított sorrendben – mondott verseket: Nagy Lászlótól, Illyést l és Adytól. Roppant nehéz röviden írni egy ilyen találkozóról, mint a doorni volt. Nem elégséges a részletes beszámoló sem ahhoz, hogy a Doornban töltött hét ízét, színét, szagát felidézze. Írtunk egy-két szót a nagy vitákról; de vajon nem voltak-e éppoly fontosak a véletlenül összever dött csoportok vagy éppen két ember beszélgetései, eszmecseréi? Szólhatnánk még az ötletfórumról, a holland írókkal, m vészekkel való amszterdami találkozásról és még sok mindenr l – még az utolsó nap szívb l jöv ebéd utáni nótázásáról is. Tábort z? Elmaradt, mert esett az es . Mi volt Doorn? Valaki azt mondta: „Szellemi cserkésztábor.” De mondhatta volna: a külföldön él magyar értelmiség új reményekre bíztató, örömre indító szép egybegyülekezése. Doorn nem adott pontosan körülírt politikai programot. Más volt a célja: az alapok megteremtése az egészséges magyar gondolkodáshoz. Gondolatébresztés s ugyanakkor ködoszlatás volt ez; fogalmi gyomirtás, annak a tisztázása: hol állunk most, s merre indulhatunk; hogyan maradhatunk csorbítatlanul magyarok s a demokratikus módszerek hívei, képzelt veszélyekkel hadakozó „Csaba-várók” helyett reális feladatok megoldására vállalkozó európai gondolkodású szakemberek. És végül összehozta az írókat az olvasókkal. Az írók talán egy kicsit másképp, több önbizalommal írnak ezután, s az olvasók nagyobb figyelemmel és szeretettel olvassák az emigráns írók m veit. Doorn kevesebb volt és több volt Szárszónál, Doornban a „magyarként m veljük kertjeinket Európában” gondolata lebegett az egybegy ltek feje felett. Ennél többet aligha tehetünk ma Magyarországért – de ezt meg kell tennünk mindenképp… ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 188 -
Page 1 and 2:
KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA ÚJ VIL
Page 3 and 4:
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 5 and 6:
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Bartók György : A görög filozó
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 191: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
show all

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?