12.10.2013 Views

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. <strong>KULTÚRÁK</strong> <strong>TÉRHÓDÍTÁSA</strong><br />

Gömöri György<br />

<strong>Magyar</strong>okként m veljük kertjeinket — Jegyzetek Doornból<br />

___________________________________________________________________________________<br />

© Copyright Mikes International 2001-2005 - 187 -<br />

<strong>Magyar</strong> Híradó, Bécs<br />

Amikor a Mikes Kelemen Kör nyomtatott meghívóján el ször olvastam a doorni Tanulmányi Napokról, s<br />

gyorsan fellobbanó lelkesedésemet lassanként kisebb lángra csavarta az Oxfordban kötelez szkepticizmus,<br />

egyfajta kíváncsiság töltött el. A hollandiai Mikes Kelemen Kör jó híre már régen eljutott külföldre,<br />

mindazokba az országokba, ahol magyar emigránsok élnek; a tervezett el adások érdekesnek ígérkeztek, s<br />

a meghívó igen rokonszenvesen, nem politikai módon indokolta a találkozó célját: „Hasznosnak ígérkezne …<br />

egy találkozó az emigrációban alkotó írók, tudósok és közönségük, els sorban a nyugat-európai<br />

egyetemeken tanuló diákság között.”<br />

Doornról el z leg keveset tudtam, sokkal többet most sem tudok. Doorn nyaralóhely Utrecht közelében,<br />

villáiban nyugdíjas tisztvisel k és tehet s üzletemberek laknak, s a f térr l néhány száz lépésre található az<br />

a ház, ahol Vilmos császár élte le utolsó napjait, archeológiai és történelmi tanulmányaiba mélyedve. Vagy<br />

húszpercnyire a doorni f tért l, nem messze az amersfoorti úttól, de már kicsit benn az erd ben bújik meg<br />

az a másik, történelminek ugyan nem nevezhet , de számunka mégiscsak „nevezetes” ház, ahol a doorni<br />

összejövetel lezajlott: a Maarten Maartens-huis.<br />

A ház maga a múlt század végén épült, s egy holland író, álnéven Maarten Maartens építtette; a tágas<br />

kastélyt mímel épületben gyakran tartanak nemzetközi m vésztalálkozókat. A földszinti fegyvermúzeumban<br />

kardok, páncélingek, lándzsák és sisakok tanúskodnak Maartens úr m gy jt szenvedélyér l; ez a terem<br />

kicsit emlékeztet Sir Walter Scott házi fegyvertárára Abbotsfordban. Az el adásokra lényegesen<br />

barátságosabb környezetben került sor: szélesre tárt ablakoknál az emeleti kisteremben, vagy ha sütött a<br />

nap, kinn a ház parkjában, egy eklogába ill tisztáson, padokra s a f re telepedve. Körös-körül az erd ben<br />

mókusok és mókás nyulak rohangásztak, zajosan, vidáman holland gyerekek csörtettek; a tisztáson pedig<br />

magyarul folyt az okos szó. A parknak átható feny - és jázminillata volt. Ha a doorni napokra gondolok,<br />

mindig újra szippantanám a tisztás meg a parki ösvények feny - s jázminillatát.<br />

Azok az utrechti, nijmegeni és amszterdami magyar diákok és értelmiségiek, akik a találkozót<br />

megszervezték, a program összeállításában s az el adók és a hallgatóság megválasztásában egyaránt<br />

dicséretes munkát végeztek. Az 1951 óta fennálló Mikes Kelemen Kör holland társadalmi szervekt l<br />

gy jtötte össze a találkozó megszervezéséhez szükséges pénzt, így politikailag semmiféle kötelezettséget<br />

sem kényszerült vállalni: a Tanulmányi Napok rendez i azt az é r t e l m i -ségit hívták meg, akit akartak. Így<br />

aztán a demokratikus emigráció legkülönböz bb szellemi fórumainak képvisel i találkoztak Doornban –<br />

például a római Katolikus Szemle szerkeszt je a protestáns Jöjjetek szerkeszt ivel, vagy az Új Látóhatár<br />

munkatársai a szabad diákszövetség lapjának képvisel jével. Norvégiában tanuló egyetemisták találkoztak<br />

göttingeni diákokkal, Angliában él írók és ismert k leideni vagy hágai olvasóikkal.<br />

Az els nap „hitvitával” telt el; de ez a hitvita a XX. század szellemének megfelel en nem a másik vallás<br />

vagy nézet hamisságának bizonygatásával s ünnepélyes ördög zéssel, hanem inkább a keresztény szellem<br />

megújhodás-lehet ségeinek vizsgálatával s korunkra való alkalmazásával foglalkozott. Békés Gellért atya<br />

arról beszélt, hogy a katolicizmus nincs egy meghatározott korhoz kötve: a krisztusi tanítás szelleme minden<br />

korra inkarnálódik. A régit l való elszakadás hosszú és fájdalmas folyamat, mégis meg kell történnie;<br />

másfel l az újhoz való csatolódás nem jelenti az Egyház örök elveinek a feladását. Dr. Szekeres Attila<br />

református lelkész A protestantizmus mai kérdései címen tartott el adásában f ként Barth Károly<br />

teológiájával és az ökumenikus mozgalom eredményeivel foglalkozott.<br />

A Tanulmányi Napok résztvev i a kés bbiekben nagy érdekl déssel hallgatták Cs. Szabó László<br />

el adását a „jóléti állam” új civilizációjának kialakulásáról. Cs. Szabó László az angliai „meritokrácia”<br />

kezdeményeinek tárgyalását összekapcsolta az automatizálás (elégedés) problémájának társadalmi síkon<br />

történ jelentkezésével; elemezte a Nyugaton s Keleten egyaránt jelentkez huliganizmus, a társadalomból<br />

való anarchisztikus kivonulás jelenségét.<br />

Szabó Zoltán a <strong>Magyar</strong> Írók <strong>Szövetség</strong>e külföldi f titkára a magyarságtudatról tartott rövid, de tartalmas<br />

el adást. Bibó Istvánt idézve kifejtette, hogy a nemzetr l való gondolkodásnak általában véve két módja<br />

lehetséges: a területben és a népben való nemzetkoncepció. Az 1849-t l egészen a Horthy-<strong>Magyar</strong>ország<br />

bukásáig tartó korszakot a sz k látókör , területben és csak területben való gondolkodás jellemezte: ez

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!