KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

More documents

Recommendations

Info

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA hagyományát, ápolva az egyetemes kultúra és tudomány értékeit, belátva a romániai magyar nemzeti közösséggel szembeni felel sségét és kötelességét, a Partiumi Keresztény Egyetem célja: - hozzájárulni a romániai magyar fels oktatás fejlesztéséhez, figyelembe véve nemzeti közösségünk alapvet érdekeit, hogy szakági szempontból gyarapodó és átfogó intézményrendszer jöjjön létre a korszer oktatás biztosítása érdekében; - a romániai magyar fels oktatás rendszerének szerves részeként biztosítani nemzetiségi közösségünk számára a magasan képzett, nemzetközileg is versenyképes szakemberekkel való utánpótlást az anyanyelv oktatás keretei között.” A nappali tagozatos oktatás a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hajdani székházában indul. A székházat a református hívek építették a harmincas években, mivel a Tiszántúli Egyházkerületr l 1922-ben levált Királyhágómelléknek nem volt saját épülete. A város f terét l alig fél kilométerre álló székházat az ötvenes években, a kommunista rendszer er szakosan kisajátította, és 1989 decemberéig pártiskolaként használta. Az épület visszaszerzésére tett kísérletek kudarcot vallanak, ezért az egyházkerület bírósági úton próbálkozik, míg végül, több mint kilenc évig tartó pereskedés után, 1999-ben a székház visszakerül eredeti tulajdonosához. Az épület visszaszerzése körül kibontakozó bonyodalmak politikai hátterét jól illusztrálja az az eset, amikor a megyei tanács, mely sohasem rendelkezett az épület használati jogával, kiutalja a székházat a Nagyváradi Egyetemnek. Az 1992-1993 tanév elején a Nagyváradi Egyetem vezet sége, ismerve az épület akkori rendeltetését, úgy dönt, hogy az ortodox teológiai kar (!) óráit áthelyezi a számára kiutalt épületbe. Amikor a román teológus hallgatók megjelennek az épületben, a helyzet újra „forradalmivá” válik, de nyílt konfliktusra nem kerül sor. A „sulyokos” hallgatók és oktatók egy része több napon keresztül, éjjel-nappal rzi az épületet, az egyházkerület püspöke pedig jelképesen beköltözik a székház egyik földszinti termébe. Ez a történet a két nagyváradi fels oktatási intézmény közötti viszonyt is jól tükrözi: a két egyetem között gyakorlatilag nincs hivatalos kapcsolat. Az 1992-1993 tanévt l az Egyházkerület egy másik visszaszerzett háromszintes épületében létrejön az Arany János Kollégium, ahol fokozatosan 150 szálláshelyet alakítanak ki a Sulyok hallgatói számára. A kollégium alagsorában kap helyet a könyvtár is, mely kezdetben az Egyházkerület könyvállományából, valamint a rendszerváltás után kapott könyvadományokból áll. Több oktató saját szakkönyvtárát adományozta részben, vagy egészében a F iskolának. Jelent s számban érkeztek könyvek magyarországi oktatási és kulturális intézményekt l, els sorban egyetemekt l, f iskoláktól, kulturális és politikai szervezetekt l, valamint az Országos Széchényi Könyvtártól. A világi szakok elindítását, és a világi egyetem létrehozásának gondolatát els sorban a térségben (Biharban és a Partiumban) él magyarok támogatták, és támogatják ma is, míg az Erdélyi magyarság, és f ként a Kolozsvári egyetemi értelmiség mindvégig passzív szemlél ként, kritikusan, vagy éppen ellenségesen viszonyult, és viszonyul a Nagyváradi törekvésekhez. A vélemények megoszlanak, és gyakran heves vitákba, sajtónyilatkozatokba nyilvánulnak meg. Egyesek a Bolyai Egyetem visszaállításának kudarcát vetítették rá a megszület intézményre, és a „Bolyai ügy” aláaknázását látták benne. Ez az álláspont Kolozsvár „presztízsvesztését” volt hivatott kivédeni, hiszen azt a véleményt tükrözte, hogy Romániában csak Kolozsváron m ködhet magyar egyetem, máshol nem lehet „min ségi” oktatást szervezni. Mások, a rendszerváltást követ masszív kivándorlás, valamint az új román hatalom magyarellenes megnyilvánulásai miatt, egyszer en vakmer ségnek, meggondolatlanságnak, vagy hiábavaló fáradozásnak tekintették a magyar egyetem létrehozását. Ismét mások, bár lényegesen kevesebben, a Babe -Bolyai Egyetemen folyó magyar nyelv képzések kiterjesztésében és továbbfejlesztésében látták a romániai magyar fels oktatás jöv jét. A képzés követelményeinek megfelel képesítés magyar egyetemi oktatók felkutatása és a nappali tagozatos képzésbe való bevonása rávilágított arra a súlyos szakemberhiányra, ami addig csak becslések alapján volt ismeretes, és amelynek csökkentése a Sulyok legfontosabb célkit zése volt. A romániai fels oktatásban kritikus szintre csökkent a magyar anyanyelv oktatók száma a legtöbb szakterületen, és a még aktív magyar egyetemi oktatók átlagos életkora is meghaladta az 55 évet. Ilyen szakterületek voltak például a jogtudomány, a szociológia, a pszichológia, vagy a közgazdaságtudomány. De hasonlóan rossz helyzet volt az idegen nyelvek (els sorban a német), és a zenepedagógia területein is. Világossá vált, hogy a nappali tagozatos képzés megfelel szinten való m ködtetéséhez a Partiumban, de egész Erdélyben sem áll rendelkezésre elérhet humán er forrás. Két megoldás látszott célravezet nek: magyarországi vendégtanárok bevonása a legnagyobb szakemberhiányt mutató területeken, és fiatal diplomások posztgraduális képzése, illetve tudományos fokozatuk megszerzésének támogatása. ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 177 -
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA Mindkét megoldás kapcsolatépítést feltételez, amit a Sulyok vezet sége már 1991-ben elindított. Szinte „ösztönösen” fordult a Nagyváradi intézmény a történelmi város-páros másik tagja, Debrecen felé, és 1992 január 12-én együttm ködési megállapodást köt a Kossuth Lajos Tudományegyetemmel. Ez az együttm ködés, talán nem véletlenül, a mai Partiumi Keresztény Egyetem legfontosabb, és egyben leghatékonyabb kooperációja. A Debrecenb l áttanító els oktatók száma fokozatosan n tt, jelenleg 18 oktató tanít heti rendszerességgel Nagyváradon. Az együttm ködés másik fontos területe a nagyváradi szakemberek debreceni posztgraduális képzésének el segítése volt. A rendszeres áttanításnak és a nagyváradi oktatók debreceni képzésének következményeként az együttm ködésnek új területei is kialakultak. Az 1992-1993 tanévben elkezd dik a szociális munkások debreceni részképzési programja, Az 1993-ban elfogadott akkreditációs törvény el írta valamennyi fels oktatási intézmény és képzés (szak) önértékelési dokumentációjának elkészítését, és a frissen létrehozott Nemzeti Akkreditációs Tanácshoz (NAT) való benyújtását. A törvény el írásai szerint az akkreditálás két szakaszban történik: - az els az ideiglenes m ködési engedély megszerzése, - a második az akkreditálás, melyet a harmadik végz s évfolyam után kérhet az intézmény. Az 1993-1994 tanévben a Sulyok mindhárom nappali tagozatos dupla szakos képzésére benyújtja akkreditációs kérését. A NAT, többszöri helyszíni vizsgálat után, mindhárom szak esetében megtagadja az ideiglenes m ködési engedély kibocsátását, hivatalos indoklás szerint „az intézmény profiljába nem illeszked képzések” miatt. A helyzet súlyosságára való tekintettel, a F iskola és az Egyházkerület vegyes küldöttsége az Oktatási Minisztériumban próbálja tisztázni az elutasítás valódi indokait. Az Oktatási Miniszterrel folytatott tárgyaláson a tárcavezet ígéretet tesz, hogy újraértékelteti a vallástanár-szociális munka, és a vallástanár-német nyelv és irodalom szakokat, amennyiben a F iskola lemond a magyar nyelv jogászképzésr l! A meghozandó döntés lényege: vállalni a jogtudomány szak megszüntetésének következményeit és átmenteni a magyar egyetemet, vagy megszüntetni, talán végérvényesen, a nagyváradi magyar fels oktatást. A F iskola és az Egyházkerület vezet i a vallástanár-jogtudomány szak megszüntetése mellett döntenek. A szak hallgatóinak segítséget nyújtanak ahhoz, hogy román magánegyetemen folytathassák tanulmányaikat, kisebb anyagi támogatást biztosítanak számukra az els év tandíjának fedezésére. Bár az újraértékelés után a másik két szak megkapja a m ködési engedélyt, a presztízsveszteség nagy: a következ évre kiírt felvételi vizsgákon 50%-kal csökken a jelentkez k száma. A következ években – az „el remenekülés” taktikáját választva - újabb képzések indulnak: zenepedagógia, intézménymenedzsment, közgazdaságtan, filozófia. Az 1995-1996 tanév végén a Sulyok elérkezik els nyilvános megmérettetéséhez: az akkreditációs törvény értelmében, a F iskola akkreditálásáig minden végz s hallgató egy akkreditált (állami) egyetemen teheti le diplomavizsgáját. Felvet dik a magyar nyelv diplomamunkák, és a magyar nyelv vizsgáztatás kérdése is. A kolozsvári BBTE-n megszervezett államvizsgán a vallástanár-szociális munka szakos végz sök jól szerepelnek, kiváló eredménnyel vizsgáznak idegen környezetben és idegen oktatók el tt. Az államvizsga precedensérték : 1959 óta el ször lehet Romániában magyar nyelv diplomamunkát készíteni, és magyarul államvizsgázni. Ugyanakkor a vizsgaeredmények igazolják, hogy a Sulyokon folyó képzés jó színvonalú, megfelel a nagy hagyománnyal rendelkez állami egyetem képzési színvonalának. A Partiumi Keresztény Egyetem létrehozása 1998. június 9-én ökumenikus nagygy lésre került sor a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) székházának, jogi úton történt visszaszerzése alkalmából. A nagygy lésen jelen voltak a Partiumi történelmi egyházak és a civil társadalom képvisel i, a RMDSZ helyi és megyei vezet i, oktatási és kulturális intézmények képvisel i és, a magyar nyelv oktatás ügye iránt elkötelezett, számos hazai és külföldi személyiség. A székház dísztermét és folyosóit zsúfolásig megtölt résztvev k, akik között szép számmal voltak lelkesen érdekl d nagyváradi és környékbeli lakosok, közfelkiáltással fogadták el azt a határozatot, mely kimondja a nagyváradi Sulyok István Református F iskola átalakulását önálló, magyar tannyelv egyetemmé, Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) néven. A nagygy lésen elfogadott határozatot továbbították az oktatási miniszternek, kérve a minisztérium és a kormány jóváhagyását és támogatását az új intézmény megalakulásához. A PKE létrehozása érdekében tett további lépések e határozat szellemében történtek. Megvizsgálva az adott jogi kereteket kiderült, hogy a magyar egyetem létrehozásának egyedüli járható útja egy alapítványi magánegyetem létrehozása. A F iskola vezet sége kidolgozta és 1999 áprilisában a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa elé terjesztette a Pro Universitate Partium ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 178 -
Page 1 and 2:
KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA ÚJ VIL
Page 3 and 4:
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 5 and 6:
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Bartók György : A görög filozó
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 181: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
show all

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?