KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
hagyományát, ápolva az egyetemes kultúra és tudomány értékeit, belátva a romániai magyar nemzeti
közösséggel szembeni felel sségét és kötelességét, a Partiumi Keresztény Egyetem célja:
- hozzájárulni a romániai magyar fels oktatás fejlesztéséhez, figyelembe véve nemzeti közösségünk
alapvet érdekeit, hogy szakági szempontból gyarapodó és átfogó intézményrendszer jöjjön létre a
korszer oktatás biztosítása érdekében;
- a romániai magyar fels oktatás rendszerének szerves részeként biztosítani nemzetiségi
közösségünk számára a magasan képzett, nemzetközileg is versenyképes szakemberekkel való
utánpótlást az anyanyelv oktatás keretei között.”
A nappali tagozatos oktatás a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hajdani székházában indul. A
székházat a református hívek építették a harmincas években, mivel a Tiszántúli Egyházkerületr l 1922-ben
levált Királyhágómelléknek nem volt saját épülete. A város f terét l alig fél kilométerre álló székházat az
ötvenes években, a kommunista rendszer er szakosan kisajátította, és 1989 decemberéig pártiskolaként
használta. Az épület visszaszerzésére tett kísérletek kudarcot vallanak, ezért az egyházkerület bírósági úton
próbálkozik, míg végül, több mint kilenc évig tartó pereskedés után, 1999-ben a székház visszakerül eredeti
tulajdonosához.
Az épület visszaszerzése körül kibontakozó bonyodalmak politikai hátterét jól illusztrálja az az eset,
amikor a megyei tanács, mely sohasem rendelkezett az épület használati jogával, kiutalja a székházat a
Nagyváradi Egyetemnek. Az 1992-1993 tanév elején a Nagyváradi Egyetem vezet sége, ismerve az épület
akkori rendeltetését, úgy dönt, hogy az ortodox teológiai kar (!) óráit áthelyezi a számára kiutalt épületbe.
Amikor a román teológus hallgatók megjelennek az épületben, a helyzet újra „forradalmivá” válik, de nyílt
konfliktusra nem kerül sor. A „sulyokos” hallgatók és oktatók egy része több napon keresztül, éjjel-nappal
rzi az épületet, az egyházkerület püspöke pedig jelképesen beköltözik a székház egyik földszinti termébe.
Ez a történet a két nagyváradi fels oktatási intézmény közötti viszonyt is jól tükrözi: a két egyetem között
gyakorlatilag nincs hivatalos kapcsolat.
Az 1992-1993 tanévt l az Egyházkerület egy másik visszaszerzett háromszintes épületében létrejön az
Arany János Kollégium, ahol fokozatosan 150 szálláshelyet alakítanak ki a Sulyok hallgatói számára. A
kollégium alagsorában kap helyet a könyvtár is, mely kezdetben az Egyházkerület könyvállományából,
valamint a rendszerváltás után kapott könyvadományokból áll. Több oktató saját szakkönyvtárát
adományozta részben, vagy egészében a F iskolának. Jelent s számban érkeztek könyvek magyarországi
oktatási és kulturális intézményekt l, els sorban egyetemekt l, f iskoláktól, kulturális és politikai
szervezetekt l, valamint az Országos Széchényi Könyvtártól.
A világi szakok elindítását, és a világi egyetem létrehozásának gondolatát els sorban a térségben
(Biharban és a Partiumban) él magyarok támogatták, és támogatják ma is, míg az Erdélyi magyarság, és
f ként a Kolozsvári egyetemi értelmiség mindvégig passzív szemlél ként, kritikusan, vagy éppen
ellenségesen viszonyult, és viszonyul a Nagyváradi törekvésekhez. A vélemények megoszlanak, és gyakran
heves vitákba, sajtónyilatkozatokba nyilvánulnak meg. Egyesek a Bolyai Egyetem visszaállításának kudarcát
vetítették rá a megszület intézményre, és a „Bolyai ügy” aláaknázását látták benne. Ez az álláspont
Kolozsvár „presztízsvesztését” volt hivatott kivédeni, hiszen azt a véleményt tükrözte, hogy Romániában
csak Kolozsváron m ködhet magyar egyetem, máshol nem lehet „min ségi” oktatást szervezni. Mások, a
rendszerváltást követ masszív kivándorlás, valamint az új román hatalom magyarellenes megnyilvánulásai
miatt, egyszer en vakmer ségnek, meggondolatlanságnak, vagy hiábavaló fáradozásnak tekintették a
magyar egyetem létrehozását. Ismét mások, bár lényegesen kevesebben, a Babe -Bolyai Egyetemen folyó
magyar nyelv képzések kiterjesztésében és továbbfejlesztésében látták a romániai magyar fels oktatás
jöv jét.
A képzés követelményeinek megfelel képesítés magyar egyetemi oktatók felkutatása és a nappali
tagozatos képzésbe való bevonása rávilágított arra a súlyos szakemberhiányra, ami addig csak becslések
alapján volt ismeretes, és amelynek csökkentése a Sulyok legfontosabb célkit zése volt. A romániai
fels oktatásban kritikus szintre csökkent a magyar anyanyelv oktatók száma a legtöbb szakterületen, és a
még aktív magyar egyetemi oktatók átlagos életkora is meghaladta az 55 évet. Ilyen szakterületek voltak
például a jogtudomány, a szociológia, a pszichológia, vagy a közgazdaságtudomány. De hasonlóan rossz
helyzet volt az idegen nyelvek (els sorban a német), és a zenepedagógia területein is. Világossá vált, hogy
a nappali tagozatos képzés megfelel szinten való m ködtetéséhez a Partiumban, de egész Erdélyben sem
áll rendelkezésre elérhet humán er forrás. Két megoldás látszott célravezet nek: magyarországi
vendégtanárok bevonása a legnagyobb szakemberhiányt mutató területeken, és fiatal diplomások
posztgraduális képzése, illetve tudományos fokozatuk megszerzésének támogatása.
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 177 -