KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

More documents

Recommendations

Info

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA megvalósítani. Az ellenzékben lév nacionalista pártok pedig egyenesen szeparatizmusnak, s t, államellenes cselekedetnek min sítik az önálló magyar iskolák létrehozását. Mindezek ellenére, az erdélyi magyar egyetem létrehozásának igénye tovább élt, de megvalósításának lehet sége a Partium „f városában”, Nagyváradon jelent meg, a református egyházi oktatás újraszervez désének keretei között. Nagyváradnak a magyar nyelv egyetem létrehozásában vállalt szerepét nem csak infrastrukturális háttere, de egyedi szellemi öröksége, a város kiemelked történelmi jelent sége is indokolta. „Város, kinek nem látni mását” 1 Nagyvárad, a „boldog város” (Felix Varadinum), a mai Románia egyik legjelent sebb nyugati kapuja, a Sebes Körös és a Pece patak partjain fekszik alig tíz kilométerre a román-magyar határtól. si magyar város - eredeti nevén Várad – a történelmi Biharország és a Partium (a csatolt részek) „f városa”, melynek alapítása óta mindvégig jelent s szerepe volt Magyarország történelmében. Ma Románia harmadik legnagyobb magyarlakta települése, 220 ezer lakosa közül több mint 75 ezer magyar nemzetiség . Fontos ipari, kereskedelmi, közlekedési, kulturális és egyházi központ. Várad Szent László városa. A Szent István által alapított Bihari püspökséget Szent László király 1093-ban áthelyezi Váradra, és Könyves Kálmán herceget nevezi ki Várad els püspökének. Ekkor említik el ször a város nevét dokumentumokban („populum Varadyensem de Bihor”). Szent László holttestét 1096 körül Somogyvárról Váradra hozzák. Várad véd szentje. Sírhelye zarándoklatok, istenítéletek és eskütételek színtere lett. Ide temették kés bb II. Istvánt, II. Andrást, Mária királyn t, Luxemburgi Zsigmondot, és szinte valamennyi magyar király megfordult a városban. Történelmi szerepét jelzik a magyar királyok által Váradnak biztosított szabadalmak, el jogok, és királyi adományok. Várad 1556-ban lett fejedelmi város, és két alkalommal is f városi rangot kap. El ször 1534-1538 között Szapolyai János országának f városa lesz, majd 1558-ban, a Lengyelországból visszatért Izabella teszi f várossá. A Váradi vár Magyarország legjelent sebb keleti végvára, és Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb er dítménye. Kiemelked stratégiai szerepét jelzi, hogy a törökök 1474-t l több mint két évszázadon keresztül próbálták bevenni, de csak 1660ban, egy nehéz, 49 napig tartó ostrom után sikerült elfoglalni az „ország kulcsát” és így, a török krónikás szavaival „szív nélkül marad Erdély”. Várad a humanizmus városa. Els fénykorát Vitéz János püspöksége alatt (1445-1465) élte a város. Vitéz János csillagvizsgálót állított, és püspöki udvara az európai humanizmus egyik fontos központja lett. A váradi káptalan tagjai között találjuk Csezmiczey Jánost (Janus Pannoniust). Várad a templomok városa. Sorra fogadja be a város a különböz egyházi rendeket (1130 – premontrei rend, 1727 – kapucinusok, 1760 – irgalmasok, 1765 – Szent Orsolya rend), valamint a különböz felekezeteket (református – 1562, görög katolikus – 1777, izraelita, román ortodox – 1784-1868). 1886-ban Nagyváradnak 21 temploma van. Ebb l 9 római-katolikus, 4 izraelita, 2 református, 2 görög-katolikus, 2 román ortodox, egy lutheránus és egy rutén. Ezek a rendek és felekezetek a mai napig jelent s szerepet játszanak a város életében (oktatás, egészségügy, szociális gondozás, kultúra). A második világháború el tt közel harmincezres lélekszámú izraelita közösség által létrehozott oktatási és egészségügyi intézmények a város örökségének fontos részét képezik. Jelenleg Nagyváradon négy püspökség székel (római-katolikus, református, görög katolikus és román ortodox), és itt jött létre Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb baptista gyülekezete. Várad az újrakezdés, az újjászületés városa. Történelme során többször is pusztították háborúk (három tatárdúlás, számtalan török ostrom stb.), és az 1241-es tatárjárás következtében teljesen elpusztult. Lakosságát többször is megtizedelték járványok (1585, 1710 pestis, 1831, 1873 kolera), földrengések (1443, 1612, 1829), árvizek (1774, 1851, 1873), t zvészek (1784, 1836), de a város minden alkalommal újjáéledt. Várad a „holnap” városa. Befogadó, nyitott, örökké újat álmodó és újra törekv város, ahol a magyar és az európai kultúra sok jelent s személyisége élt és alkotott. Itt született Pázmány Péter (1570), a magyar irodalmi nyelv megteremt je, a tudományegyetem alapítója, Perger János jogtudós, a MTA tagja, Csengery Antal, a MTA társelnöke, Károly József (Irenaeus), fizikus, premontrei kanonok, és Szigligeti Ede (1814), drámaíró. Életük hosszabb-rövidebb szakaszában itt éltek és alkottak Michael Haydn, Karl Ditters von Dittersdorf, Krúdy Gyula, Ady Endre és Juhász Gyula. Itt indul útjára, 1908. október 14-én a Holnap Társaság, melynek programja: „a kultúrérdekl dést és irodalmi lelkiismeretet akarja ébren tartani és felhozni”. A társaság által kiadott két antológiában többek között Ady, Babits, Balázs Béla, Dutka Ákos, és Juhász Gyula szerepelt. 1 Dr. Fleisz János, Nagyvárad egyik történésze könyvének címe. ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 175 -
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA Várad gazdag hagyományokkal rendelkezik az oktatás terén is. A XVI. század második felét l a reformátusok már virágzó iskolát vezettek a városban, f leg Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna támogatásával. A török hódoltság el l menekülve, 1660-ban innen költözött Debrecenbe a nagyhír református kollégium. A XVII. század végén létrejön a váradi f gimnázium, 1765-ben tan- és nevel intézet nyílik leányok számára (Orsolya rend), majd tíz évvel kés bb megnyílik az Alapy Convictus, a nemes ifjak neveldéje. Egy 1798-ban kiadott rendelet el írja a mesterlegények iskolai oktatását. 1783-ban megnyitja kapuit a nagyváradi Állami F reáliskola. Az 1848-as szabadságharc után Váradon 11 különböz iskola m ködött 1802 diákkal, majd 1874. november 10-én kezdetét veszi az oktatás a Premontrei F gimnázium új épületében. Az 1913 – 1914-es tanévben Nagyváradon összesen 72 tanintézet m ködött 14.755 diákkal. Ebb l két f iskola, 2 középiskola, 42 népoktatási intézet, 10 szakiskola és 16 óvoda. A város lakossága ekkor 70.779 f volt. A váradi fels oktatás els intézménye az 1780. november 14-én megnyitott Jogakadémia, kezdetben csak bölcsészkarral, melynek teljes megszervezése csak 1788-ban történik meg. A Váradi Jogakadémia sok évtizeden keresztül folytatja tevékenységét, majd az els világháborút követ en megsz nik. Fél évszázados szünet után újraindul a városban a fels fokú oktatás: 1963 október elsején elkezdi m ködését a Nagyváradi Pedagógiai (tanárképz ) F iskola négy tanszékkel: filológia, matematika, történelem-földrajz és testnevelés. A képzés román nyelven folyik, három éves (hat szemeszteres) id tartammal. Kés bb a Pedagógiai F iskola beépül az újonnan alapított Nagyváradi M szaki Egyetem szerkezetébe, és f iskolai karként folytatja tevékenységét. Az 1989-es rendszerváltás után létrejön a Nagyváradi Egyetem. Jelenleg az egyetem 23 karán több mint 100 szakterületen folyik képzés, kizárólag román nyelven. A magyar nyelv fels oktatás újraindulása: a Sulyok István Református F iskola A nagyváradi magyar nyelv fels oktatás 1990-ben indul újra, a Partiumi Keresztény Egyetem el djének tekinthet Sulyok István Református F iskola létrehozásával. Az intézmény alapító okiratának a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsának 1990. május 19-én kelt 39/1990 számú határozatát tekintik, mely kimondja a f iskola megalakulását és az ideiglenes vezet tanácsának megszervez dését. Az intézmény névadója, Sulyok István, az 1922-ben létrejött Királyhágómelléki Egyházkerület els püspöke volt, így az új intézmény nevében is tükrözi hagyomány rz , és identitásalakító küldetését. Az egyházkerületi Igazgatótanács els dleges célkit zése a református vallástanár-képzés megszervezése volt. A rendszerváltást követ en a közoktatásban általánossá, az elemi oktatás szintjén pedig kötelez vé vált a vallásoktatás, ám a megfelel en képzett szakemberek hiányoztak. Rövid id n belül szinte valamennyi felekezet megszervezte vallástanárainak képzését, egyrészt saját fels oktatási intézményeikben, másrészt állami fels oktatási intézményekben. A nagyváradi képzés 1990 októberében indult, levelez tagozaton („szombati iskola”) az egyházkerületi teológus szakemberek által készített tanmenet szerint. Az els évben összesen 238 hallgatót vettek fel, akik hétvégeken három csoportban, Nagyváradon, Szatmárnémetiben és Zilahon hallgattak el adásokat, illetve konzultációkon vettek részt. 1995-ben 118 végz s hallgató szerzett református vallástanári oklevelet. Már az intézmény m ködésének els évében megfogalmazódik az a törekvés, hogy a vallástanár-képzés mellett, világi szakok is szervez djenek, és a református f iskolát (teológiai kart) világi egyetemmé fejlesszék. E törekvés hátterében f ként a Bolyai Egyetem visszaállításának kudarca, illetve az a felismerés áll, hogy az új román hatalom sem támogatja a magyar iskolák újraszervezését, és egy önálló, állami, magyar nyelv fels oktatási intézmény létrehozását. Els lépésként a vallástanár-képzéssel kapcsolatos kormányrendeletek által nyitott lehet ségek kiaknázása t nt célravezet nek, melyek lehet vé tették a dupla szakos (teológiai és világi) képzést. A romániai reformátusok esetében, a felekezeti hovatartozás egyben magyar etnikai hovatartozást is jelent, így ezekben a dupla szakos képzésekben lehet ség nyílott a világi szakok magyar nyelv oktatására. Az egyházkerületi Igazgatótanács úgy dönt, hogy kihasználja a kínálkozó lehet séget, és az újonnan létrejött fels oktatási intézmény keretei között megszervezi a nappali tagozatos, dupla szakos képzést, vállalva ennek anyagi és erkölcsi felel sségét. A világi képzések el készítése még ebben a tanévben (1990-1991) elkezd dik. Nagyváradi, kolozsvári és debreceni egyetemi oktatók és szakemberek kapnak megbízatást a tanmenetek elkészítésére, a megfelel képesítés magyar oktatók felkutatására, és a felvételi vizsgák megszervezésére. Az 1991-1992 tanévben három nappali tagozatos dupla szakon indul el a képzés, egyenként 25-25 hallgatóval: vallástanár-szociális munka, vallástanár német nyelv és irodalom, és vallástanár-jogtudomány. A szakterületek kiválasztásában egyrészt a térségi identitás (Partiumi identitás) meg rzése és alakítása, másrészt a romániai magyar közösségi szükségletek (a kommunista rendszerb l örökölt és egyre súlyosbodó szakemberhiány), harmadrészt pedig a rendelkezésre álló, egyre fogyatkozó humán er források játszottak fontos szerepet. A mai PKE képzési kínálata is tükrözi ezt a sajátos küldetést, amit az egyetemi Charta a következ k szerint fogalmaz meg: „Folytatva az erdélyi magyar fels oktatás évszázados ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 176 -
Page 1 and 2:
KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA ÚJ VIL
Page 3 and 4:
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 5 and 6:
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Bartók György : A görög filozó
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 179: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
show all

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?