KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
nyilvánul meg. Ugyanakkor a kínai civilizáció skorából fennmaradtak nyomok, melyek egy transzcendens hitre
utalnak, amelyben a transzcendenst az „ég” jelenítette meg; így az „ég” kifejezése, mint a legfels bb hatalom, a
mai szóhasználatban is fennmaradt. Ezekben a kifejezésekben – „az Ég útja” (t’ien-tao) mely különbözik „az ember
útjától” (jen-tao), az „ég” nemcsak a kozmikus természetet, az univerzumot jelenti, hanem az élet és minden emberi
érték forrását. Az élet létrejöttét nem mint egy mechanikus, hanem mint egy spirituális, célratör folyamatot
tekintették a kínai gondolkodók. Ebben az értelemben minden emberi lényt az ég folyamatos teremt cselekvése
hozza létre, s az ember az égt l kapott bölcsességgel és erényekkel felruházva egyre teljesebb és egyre
kifinomultabb kultúrát és értékeket hoz létre. Az univerzum és az ember így „az ég és az ember egységét” alkotják,
s ennek keretében a kínai ember bens séges érzésekkel csodálja a természet végtelen szépségét és értékeli az
etikai törvények által kormányzott társadalom helyességét. Az egyes ember élete nem választható el a mindenség
életét l.
Az embert és a teremt mindenséget átfogó egységnek következménye az a konfuciusi követelmény, hogy az
ember legyen elégedett az ég által meghatározott földi sorsával. Ez az oka annak, hogy a kínaiak sokkal kevésbbé
vannak kitéve a kisebbségi érzéseknek és a mások jobb sorsa miatt való elégedetlenségnek mint a nyugati
civilizációban él ember, s még mostoha sorsukban is lázadás nélkül és békességben tudják végezni munkájukat.
A konfuciusi etika nagy hangsúlyt helyez, egyrészt az ember magával született érzékére mely által meg tudja
különböztetni a jót a rossztól (jen), másrészt a társadalmi rendet biztosító s az egyének magatartását szabályozó
viselkedési normákra, mint az udvariasságra és a szertartásokra (li). A ceremónikus magatartás ésszer
viselkedést és önfegyelmet jelent s az ember erkölcsi ítéletre való képességén nyugszik, így a jen és a li egymástól
elválaszthatatlanok. Végeredményben e kett b l ered a szül kkel szemben kötelez tisztelet és a többi
családtagokkal szemben való testvéries viselkedés (hsiao t’i), a lojalitás és szolidaritás embertársainkkal szemben
(chung shu), és a jóhiszem cselekvés (hsin i).
Pontosan a konfuciánizmusra vonatkozóan merült fel az utóbbi évtizedben ún. „ázsiai értékrendszerek”
problémája az emberi jogokkal kapcsolatban. 11 Többen elismerték már, hogy az „ázsiai értékrendszerek” kollektív
jellege, szemben a Nyugat individualizmusával, ad valójában értelmet a hagyományos moralitásnak, bár a
hangsúly nem a kollektív szemponton van, hanem az individualizmus elvetésén. Ez az ázsiai felfogás hasonló az
amerikai szociológus Michael Walzer meggy z déséhez, aki szerint a társadalmi igazságosság nem absztrakt
jogok kérdése melyeket nem lehet az igazságosság mércéjeként használni, hanem a kontextustól függ. 12
Mindenesetre tény, hogy a klasszikus konfuciánizmus egyrészt nem vezet a kommunista ideológia által el nybe
helyezett kollektivizmushoz, de ugyanakkor elveti az absztrakt, atomszer individuum fogalmát is, s az egyént mint
a többi emberi lényekkel különféle viszonylatokban álló lényt ismeri el. A társadalom nem egy rousseaui társadalmi
szerz désen alapul, mert a társadalom egyes láncszemei, mint a család, természetes jelenségek, s így a
természetes adottságokat tükrözi. Ezek a jelenségek nyilvánvalóan hierarchikus jelleg ek; egyrészüket a
szükségszer ségb l kifolyó konvencióknak tulajdonítják. A társadalom így egy hierarchikusan felépített piramis,
amelyben a viselkedésnek és a tevékenységnek a normái minden síkon pontosan meg vannak határozva, s az
ebben megnyilvánuló felül és alárendeltség természetes és erkölcsileg helyes. A li, a megfelel viselkedés, azt
jelenti, hogy a természettel harmóniában lév viszonyoknak felel meg. Az alacsonyabb rend ekkel szemben ezért
kell nagylelk nek lenni, míg a feljebbvalókkal szemben ezért kell az elvárt tiszteletet tanusítani. A helyes
magatartás az, amely a más emberi lények maguktól értet d méltóságát tiszteletben tartja. A lázadás, a tiltakozás
és a kritika csak akkor jogosultak, ha a hatalmon lév k megszegik a jó kormányzás elveit, melyeket a konfuciánus
kódex szintén el ír. Mindez nem jelenti a fennálló társadalmi rend szolgalelk elfogadását vagy a morális
meggy z dés és ítélet hiányát, hiszen egyes történelmi id kben a társadalmi rend korrupttá válik, s a korrupciónak
mindenkinek ellene kell szegülnie.
Az emberi jogokra vonatkozó nyugati elmélet abból indul ki, hogy mások nem tehetik azt, ami nekik tetszik, ha
ez az én jogaimat sérti. A konfuciánista magatartás viszont abból indul ki, ami az én kötelességem másokkal
szemben; Konfucius maga azt írta, hogy kevésbé kell avval foglalkoznunk, hogy mások a megfelel tiszteletet
tanusítják-e velünk szemben, hanem inkább avval, hogy mi megadjuk-e a megfelel tiszteletet másoknak
(Analekták 1:16). A jogok a kölcsönösség következményei, mert ha nekünk másokkal szemben kötelességeink
vannak, akkor ez utóbbiaknak nyilvánvalóan joga van elvárni részünkr l a megfelel viselkedést.
A konfuciánizmus elismeri és tanítja az emberi lény méltóságát, mely egyedül rendelkezik a természetes
világban öntudatos, morális érzékkel. Az egyéni, személyes felel sség a dönt . De ez a meggy z dés egyes
11 Erre vonatkozólag egy fontos tanulmány: de Bary, Wm. Theodore. Asian Values and Human Rights: A Confucian
Communitarian Perspective. Cambridge, Mass., Harvard University Press, 1998.
12 Walzer, Michael. Spheres of Justice: A Defense of Pluralism and Equality. New York, Basic Books, 1983.
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 13 -