KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség
KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség
KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. <strong>KULTÚRÁK</strong> <strong>TÉRHÓDÍTÁSA</strong><br />
Ugyancsak a nemzeti könyvtárhoz f z dik az a digitalizálási terv, amely ha teljes egészében megvalósul,<br />
akkor az eddigi legnagyobb ilyen program lehet <strong>Magyar</strong>országon. A Hungarológiai Alapkönyvtár<br />
Digitalizálása program a f bb társadalomtudományi ágazatokban gy jtötte össze a legfontosabb<br />
kézikönyvek 3.800 címb l álló listáját. Egy tavaly lezárult projekt keretében az OSZK elkezdte digitalizáltatni<br />
a legfontosabbnak tartott könyveket, de a rendelkezésre álló forrás csak az els közel 50 címre volt<br />
elegend . Más tevékenység keretében a listából már számos könyv megtalálható digitálisan, de a nagy<br />
többség sajnos még nem és egyel re nincs remény a projekt folytatására. Az els lépcs ben pedig már<br />
olyan könyvek kerültek az Internetre, mint a négy kötetes Bibó István válogatott tanulmányai<br />
(http://mek.oszk.hu/02000/02043/), a három kötetes Erdély története három nyelven<br />
(http://mek.oszk.hu/02100/02109/), vagy éppen Czigány Lóránt angol nyelv magyar irodalomtörténete<br />
(http://mek.oszk.hu/02000/02042/).<br />
A néhány nagy, impozáns digitalizálási program azonban sajnos nem jellemz , inkább egyedi<br />
tevékenység. A magyar kultúra világhálóra kerülése érdekében tervezgetés már folyik, de igazán hatékony,<br />
stabil finanszírozási háttérrel rendelkez , összefogott országos stratégia bizony még várat magára. Pedig az<br />
Internet világában gyorsan zajló események már jó ideje figyelmeztetnek arra, hogy kultúránk meg rzése,<br />
közkinccsé tétele érdekében stratégiai jelent sége van a digitális formában, az Interneten való<br />
közzétételnek. Az új generációk, a fels - és középszint oktatás, a tudományos kutatás, de már az üzleti<br />
világ és a háztartások is egyre növekv mértékben használják az online forrásokat tájékozódásra,<br />
m vel désre, szórakozásra. Az online elérhet információk használata lassan eléri, adott területen<br />
meghaladja a hagyományos tájékozódási forrásokat, kultúraközvetít eszközöket. Ebben a több<br />
százmilliókat összekapcsolt, sok kultúrát és nyelvet közvetít világhálón a viszonylag kis népek kultúrája és<br />
nyelve egyedülálló lehet séget kap a túlélésre. Míg a magyar nemzeti könyvtár budai várban lév épületébe<br />
a csak helyben olvasható m vekért már <strong>Magyar</strong>ország távolabbi városaiból, falvaiból is nehezebben kelnek<br />
útra az emberek, addig az Internetre felkerült m vek Ausztráliából, Dél-Amerikából vagy éppen az USA-ból<br />
is másodpercek alatt elérhet ek az érdekl d k számára.<br />
Az elektronikus kiadás és meg rzés kérdései a könyvtárakban<br />
A digitalizálás azonban nem az egyetlen forrás, amelynek révén a kultúra írott és egyéb emlékei, hordozói<br />
digitális formában az Internetre kerülnek. A számítástechnika széleskör elterjedésével az informatika<br />
nemcsak a könyvtárak, de a kiadás régi, kialakult munkamegosztásába is betört. Már a 90-es évek elején<br />
megjelentek az ún. offline, helyi elektronikus hordozókon terjesztett dokumentumok (pl. CD-ROM-ok,<br />
mágneslemezek), de az Internet térhódításával hamarosan megjelent az online kiadványok m faja is.<br />
Kiderült, az Internet a történelem talán leghatékonyabb információ közvetít eszköze, a különböz digitális<br />
dokumentumok terjesztésének ideális csatornája. Az Internetre kapcsolódáshoz és ott a különböz<br />
információk nagy nyilvánossághoz való közvetítéshez nem kell komoly t kebefektetés, sokkal inkább<br />
szellemi t ke, tudás szükséges hozzá. Az elektronikus publikálás lehet ségét hamar megtalálták a nagy<br />
kiadó cégek, de a tudományos szféra is igyekszik ilyen módon is terjeszteni eredményeiket. Jó példa erre<br />
éppen a Mikes International kiadó létrejötte, amely az indulás óta már 48 könyvet jelentetett meg online, míg<br />
az általuk kiadott elektronikus folyóirat is már az V. évfolyamnál tart. A kiadóhoz nem volt szükséges külön<br />
irodaház, titkárn k, gépel k sokasága, könyvel és nyomda. Elegend volt egy, a filozófia és a magyarság<br />
értékei iránt elkötelezett, az informatika iránt is fogékony fiatalember, egy segít feleség és néhány segít<br />
egyetemista vagy éppen tanár, akik a távolból is vállalták egy-egy könyv szkennelését, korrektúráját.<br />
A <strong>Magyar</strong> Elektronikus Könyvtár létrejötte és tevékenysége<br />
Csakhogy a kizárólag elektronikusan, az Interneten megjelent m vek komoly kihívást jelentettek és<br />
jelentenek a könyvtárak számára. A nyomtatott kiadás világában jól kialakult szabályrendszer gondoskodik a<br />
különböz kiadványok – lehet ség szerint – teljes kör meg rzésér l, katalogizálásáról, szolgáltatásáról.<br />
Csakhogy mi történjen a csak online, vagy a digitalizálás után online elérhet , kulturális, tudományos értéket<br />
hordozó digitális kiadványokkal? <strong>Magyar</strong>országon, még az Internet hajnalán erre egy miskolci könyvtáros,<br />
Drótos László, az alábbi egyszer nek t n választ adta. Össze kell gy jteni a magyar vagy magyar<br />
vonatkozású kulturális, tudományos és oktatási kiadványokat, amelyek elektronikus formában elérhet ek és<br />
nyilvános szolgáltatásuk lehetséges. Az elképzelt szolgáltatás a <strong>Magyar</strong> Elektronikus Könyvtár nevet<br />
kapta. Kokas Károly, egy szegedi könyvtáros segítségével az ötlethez sikerült megnyerni a Nemzeti<br />
Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programot (http://www.niif.hu), amelyik már 1993-ban lehet vé tette,<br />
hogy <strong>Magyar</strong>országon a könyvtárak, tudományos kutatóintézetek és a fels oktatási intézetek<br />
megismerkedjenek és használják az Internet hálózatot. Az NIIF technikai segítségével, alapos tervezés,<br />
el készítés után 1994. végén el is indult a MEK, az alapcélnak megfelel en. Kezdetben ugyan az online<br />
___________________________________________________________________________________<br />
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 170 -
Change language