HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. <strong>KULTÚRÁK</strong> <strong>TÉRHÓDÍTÁSA</strong> A digitalizáció hulláma azonban elérte az intézményi szférát is. Ugyancsak 1997-ben indult <strong>Magyar</strong>országon az egyik, talán azóta is legnagyobb digitalizációs projekt, a Digitális Irodalmi Akadémia (röviden: a DIA – http://www.irodalmiakademia.hu). A projekt célkit zése, hogy a kortárs magyar irodalom kiemelt íróinak, költ inek teljes életm vét digitalizálják és ezt ingyenesen hozzáférhet vé tegyék az Interneten. Jelenleg több mint 60 író közel 700 m vét teszi közzé a honlap a kortárs magyar irodalom iránt érdekl d k számára. 1. ábra: Képz m vészet <strong>Magyar</strong>országon A kortárs m vek mellett azonban olyan régi, a magyar kultúra unikális értékei is a világhálóra kerültek, mint Mátyás király Korvinái. El ször csak az Országos Széchényi Könyvtárban rzött 35, majd az ország különböz könyvtáraiban található kódexek is digitálisan a nemzeti könyvtárba kerültek. Egy UNESCO program keretében már néhány, Prágában, Lengyelországban rzött Korvina is gazdagítja az OSZK digitális gy jteményét. Ezek közül az OSZK-ban nagy gonddal rzött és féltett kincsek digitális változatai már bárhonnan, minden érdekl d számára megtekinthet ek az interneten (http://www.corvina.oszk.hu). 2. ábra: Bibliotheca Corviniana Digitalis ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 169 -
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. <strong>KULTÚRÁK</strong> <strong>TÉRHÓDÍTÁSA</strong> Ugyancsak a nemzeti könyvtárhoz f z dik az a digitalizálási terv, amely ha teljes egészében megvalósul, akkor az eddigi legnagyobb ilyen program lehet <strong>Magyar</strong>országon. A Hungarológiai Alapkönyvtár Digitalizálása program a f bb társadalomtudományi ágazatokban gy jtötte össze a legfontosabb kézikönyvek 3.800 címb l álló listáját. Egy tavaly lezárult projekt keretében az OSZK elkezdte digitalizáltatni a legfontosabbnak tartott könyveket, de a rendelkezésre álló forrás csak az els közel 50 címre volt elegend . Más tevékenység keretében a listából már számos könyv megtalálható digitálisan, de a nagy többség sajnos még nem és egyel re nincs remény a projekt folytatására. Az els lépcs ben pedig már olyan könyvek kerültek az Internetre, mint a négy kötetes Bibó István válogatott tanulmányai (http://mek.oszk.hu/02000/02043/), a három kötetes Erdély története három nyelven (http://mek.oszk.hu/02100/02109/), vagy éppen Czigány Lóránt angol nyelv magyar irodalomtörténete (http://mek.oszk.hu/02000/02042/). A néhány nagy, impozáns digitalizálási program azonban sajnos nem jellemz , inkább egyedi tevékenység. A magyar kultúra világhálóra kerülése érdekében tervezgetés már folyik, de igazán hatékony, stabil finanszírozási háttérrel rendelkez , összefogott országos stratégia bizony még várat magára. Pedig az Internet világában gyorsan zajló események már jó ideje figyelmeztetnek arra, hogy kultúránk meg rzése, közkinccsé tétele érdekében stratégiai jelent sége van a digitális formában, az Interneten való közzétételnek. Az új generációk, a fels - és középszint oktatás, a tudományos kutatás, de már az üzleti világ és a háztartások is egyre növekv mértékben használják az online forrásokat tájékozódásra, m vel désre, szórakozásra. Az online elérhet információk használata lassan eléri, adott területen meghaladja a hagyományos tájékozódási forrásokat, kultúraközvetít eszközöket. Ebben a több százmilliókat összekapcsolt, sok kultúrát és nyelvet közvetít világhálón a viszonylag kis népek kultúrája és nyelve egyedülálló lehet séget kap a túlélésre. Míg a magyar nemzeti könyvtár budai várban lév épületébe a csak helyben olvasható m vekért már <strong>Magyar</strong>ország távolabbi városaiból, falvaiból is nehezebben kelnek útra az emberek, addig az Internetre felkerült m vek Ausztráliából, Dél-Amerikából vagy éppen az USA-ból is másodpercek alatt elérhet ek az érdekl d k számára. Az elektronikus kiadás és meg rzés kérdései a könyvtárakban A digitalizálás azonban nem az egyetlen forrás, amelynek révén a kultúra írott és egyéb emlékei, hordozói digitális formában az Internetre kerülnek. A számítástechnika széleskör elterjedésével az informatika nemcsak a könyvtárak, de a kiadás régi, kialakult munkamegosztásába is betört. Már a 90-es évek elején megjelentek az ún. offline, helyi elektronikus hordozókon terjesztett dokumentumok (pl. CD-ROM-ok, mágneslemezek), de az Internet térhódításával hamarosan megjelent az online kiadványok m faja is. Kiderült, az Internet a történelem talán leghatékonyabb információ közvetít eszköze, a különböz digitális dokumentumok terjesztésének ideális csatornája. Az Internetre kapcsolódáshoz és ott a különböz információk nagy nyilvánossághoz való közvetítéshez nem kell komoly t kebefektetés, sokkal inkább szellemi t ke, tudás szükséges hozzá. Az elektronikus publikálás lehet ségét hamar megtalálták a nagy kiadó cégek, de a tudományos szféra is igyekszik ilyen módon is terjeszteni eredményeiket. Jó példa erre éppen a Mikes International kiadó létrejötte, amely az indulás óta már 48 könyvet jelentetett meg online, míg az általuk kiadott elektronikus folyóirat is már az V. évfolyamnál tart. A kiadóhoz nem volt szükséges külön irodaház, titkárn k, gépel k sokasága, könyvel és nyomda. Elegend volt egy, a filozófia és a magyarság értékei iránt elkötelezett, az informatika iránt is fogékony fiatalember, egy segít feleség és néhány segít egyetemista vagy éppen tanár, akik a távolból is vállalták egy-egy könyv szkennelését, korrektúráját. A <strong>Magyar</strong> Elektronikus Könyvtár létrejötte és tevékenysége Csakhogy a kizárólag elektronikusan, az Interneten megjelent m vek komoly kihívást jelentettek és jelentenek a könyvtárak számára. A nyomtatott kiadás világában jól kialakult szabályrendszer gondoskodik a különböz kiadványok – lehet ség szerint – teljes kör meg rzésér l, katalogizálásáról, szolgáltatásáról. Csakhogy mi történjen a csak online, vagy a digitalizálás után online elérhet , kulturális, tudományos értéket hordozó digitális kiadványokkal? <strong>Magyar</strong>országon, még az Internet hajnalán erre egy miskolci könyvtáros, Drótos László, az alábbi egyszer nek t n választ adta. Össze kell gy jteni a magyar vagy magyar vonatkozású kulturális, tudományos és oktatási kiadványokat, amelyek elektronikus formában elérhet ek és nyilvános szolgáltatásuk lehetséges. Az elképzelt szolgáltatás a <strong>Magyar</strong> Elektronikus Könyvtár nevet kapta. Kokas Károly, egy szegedi könyvtáros segítségével az ötlethez sikerült megnyerni a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programot (http://www.niif.hu), amelyik már 1993-ban lehet vé tette, hogy <strong>Magyar</strong>országon a könyvtárak, tudományos kutatóintézetek és a fels oktatási intézetek megismerkedjenek és használják az Internet hálózatot. Az NIIF technikai segítségével, alapos tervezés, el készítés után 1994. végén el is indult a MEK, az alapcélnak megfelel en. Kezdetben ugyan az online ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 170 -
Change language