KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
A könyvtárak és a kultúra viszonya
Moldován István
„Könyvtár a magasban”
Elmélet és gyakorlat
A könyvtárak intézménye évszázadok óta összekapcsolódott a kultúra és a tudomány régióival. Az
írásbeliség kialakulása után a történelem viharai között többé-kevésbé a könyvtárak falai között találtak
biztonságot a papírra vetett gondolatok, írások, könyvek, de a külvilág csatái el l sokszor az írástudók is. A
könyvtárak az évszázados munkamegosztásban a szellem embereinek papírra vetett és a kiadók által
elfogadott, ellen rzött, kiadott szövegeit, könyveit, kés bb folyóiratait gy jtötték, rizték meg az utókornak és
jó 200 éve igyekeznek mindenki számára biztosítani a hozzáférhet séget.
A XX. század végén megjelent új, technikai fejlesztések, különös tekintettel a számítástechnikára,
informatikára, a könyvtárak számára is komoly kihívást jelentettek. A 90-es évek elején jelentek meg nálunk
az els CD-ROM termékek, adatbázisok, kés bb teljes szöveg adatbázisok, multimédia kiadványok.
Ugyanebben az id ben tömegesen terjedtek el az asztali számítógépek, és dinamikusan felváltották a
korábbi egy nagygép (mainframe) sok terminál szerkezetet. Ugyancsak ezzel szinte párhuzamosan kezdett
elterjedni a már 70-es évek eleje óta sz k körben létez internet technológia, amely egyszerre
forradalmasította a kommunikációt és az információk közvetítését. A fenti tényez k összhatásaként jelent
meg az elektronikus kiadás és az elektronikus dokumentum fogalma. A CD-ROM-on és egyéb helyi
hordozón megjelent digitális dokumentumok könyvtári kezelése még viszonylag megoldható volt a
hagyományos, fizikailag elkülönül , megragadható dokumentumok mintájára, de a hálózaton egyre másra
megjelen elektronikus szövegek, egyéb dokumentumok már valami teljesen újat jelentettek.
Magyarországon az els CD-ROM valamikor az 1990-es években jelent meg, míg a Nemzeti Információs
Infrastruktúra Programnak (http://www.niif.hu) köszönhet en már 1993-tól elkezdtünk megismerkedni a
hálózatok fogalmával, alapszolgáltatásaival. Az ún. akadémiai körben (fels oktatás, tudományos
kutatóintézetek, közgy jtemények körében) már nem volt teljesen új ez a technológia, hiszen az NIIF egy ún.
X.25-ös technológiával már 1989-ben országos szolgáltatást indított.
A hálózati technológiával való ismerkedés a könyvtárak többsége számára a 90-es években a
katalógusok és egyéb könyvtári munkafolyamatok számítógépre vitelét jelentette f ként. Már a 90-es évek
elején számos nagy hazai könyvtár katalógusa kereshet volt az Interneten és 94-t l egyre több könyvtári
honlap is megjelent. A kezdeti ütem kés bb sajnos lelassult, csak az évtized második felében jelentek meg a
régóta várt hazai közös katalógusok is, közöttük a legnagyobb országos közös katalógusunk, a MOKKA
(http://www.mokka.hu), amelyben jelenleg 17 nagy könyvtár közel 2 millió könyve között lehet tájékozódni.
A digitalizálás jelent sége, hagyományos dokumentumok az Interneten
A számítógép és az Internet térhódítása azonban nem állt meg a másodlagos katalógusadatok
közzétételénél. Egyre szélesebb körben kezdett elterjedni a digitalizálás, amely az információs társadalom
egyik kulcsfogalmává vált. Az ún. hagyományos hordozókon (könyvben, folyóiratban, térképben,
festményben, fotóban stb.) felhalmozott óriási kulturális örökséget egyre nagyobb mértékben kezdték el
digitális formára átalakítani és a mai napig is nagy er kkel folyik ez a tevékenység. A számítástechnikai
eszközök tömeges elterjedésével ez már nemcsak a közintézmények, piaci vállalkozások fennhatósága alatt
folyhat, de magánszemélyek nagy tömege számára lehet ség nyílt régi korok értékeit digitális formára
átültetni. Ennek talán legszebb hazai példája az 1997. óta m köd „Képz m vészet Magyarországon”
(http://www.hung-art.hu/) honlap, amely a magyarországi képz m vészetet mutatja be a románkori
kezdetekt l a 20. közepéig terjed id szakban. Többszáz magyar fest több mint 5.100 festménye tekinthet
itt meg az esetek egy részében fest i életrajzzal, festmény elemzéssel.
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 168 -