KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

More documents

Recommendations

Info

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA (3)A dohányzás intézményes üldözése és ennek tanulságai Ne áltassuk magunkat, a nikotin is kábítószer, ugyanúgy mint az alkohol, a hasis, vagy az ópium. Élvezete függ séghez vezet. Minden társadalomban éltek valamilyen élvezeti cikkel. A modern nyugati típusú társadalmak a koffeint, az alkoholt és a nikotint engedélyezték, illetve a 19. században még az ópiumot is. Keleten Allah az alkoholt megtiltotta híveinek. Amerikában is megkísérelték a betiltását, ez volt a Prohibition (1919-1933), ami csak a csempészek zsebét gazdagította. Legutóbb Gorbacsov igyekezete mondott cs döt a Szovjetunióban, hogy leszoktassa honfitársait a vodkáról. Ám minket itt és most csupán a nikotin intézményes üldözése érdekel. Ötven évvel ezel tt Sir Richard Doll az angol Medical Research Council felügyelete mellett kollégáival azon dolgozott, hogy felismerjék milyen környezeti tényez k és társadalmi viselkedési formák járulnak hozzá a lakosság egészségi állapotának a romlásához. A kórházak halálozási adatait tanulmányozva, úgy találták, hogy a múlt század els felében jelent sen emelkedni kezdett a tüd rákban elhunytak száma. A kutatók, köztük Doll is, eleinte a kipufogó gázokra gyanakodtak, hiszen a bels elégés motor feltalálása óta igencsak megnövekedett a nagyvárosokban a forgalom. Ugyanígy gyanúsított lett az útburkolat építéséhez használt koncentrált kátránytartalmú anyag, a bitumen is. Richard Doll azt találta vizsgálatai során, hogy a tüd rákban elhunytak nagyrésze dohányos volt. 1954ben közzé tette az Austin Bradford Hill-lel végzett statisztikai felmérések eredményeit a British Medical Journalban. Iain Macleod, az akkori egészségügyi miniszter sajtókonferencián jelentette be a nemvárt eredményt. Ett l kezdve számíthatjuk a dohányzás intézményes üldözését. Zárójelben megjegyzend , anélkül, hogy ezzel Doll és munkatársai érdemeit kisebbíteni igyekeznénk, hogy két náci tudós már 1943ban közzétett egy dolgozatot, melyben a dohányzás és a rák közötti összefüggést kimutatták. A kutatást Hitler szponzorálta, aki maga is harcos antinikotinista volt. Doll ezt úgy kommentálta kés bb, hogy a náci tanulmány meglehet sen primitív szinten mozgott, konklúziói sem voltak meggy z ek, és egyébként is csak jóval a saját kutatásai után értesült a dolgozat létér l. Mivel engem csak az üldözés lélektani tényez i érdekelnek, csupán néhány mozzanatot szeretnék felidézni. Tehát a hatvanas években teljes g zzel megkezd dött a felvilágosítás. Mindenhol. Eleinte látszólag csak a dohányzás csökkentése volt a cél. Hogy aki húsznál kevesebb cigarettát szív, az nincs veszélyben. Hogy a füstsz r s cigaretta „egészségesebb”, mert kisz ri a karcinogén anyagok jó részét. Hogy szivarozni kell cigarettázás helyett, mert a szivarban nincs papír, ami a f rákkelt anyag. Hogy a dohányzás csak egy rossz szokás, amit könny abbahagyni. Különben is tompítja a szaglószervet és az ízlel bimbókat. Komolyra akkor fordult a dolog, amikor az 1970-es évek elején Angliában ráírták a cigarettára a figyelmeztetést: hogy „a tiszti f orvos úgy döntött, hogy a dohányzás rákot okoz.” A megfogalmazással volt a baj. Gyerekkorunkból emlékezhetünk az antialkoholizmus jelszavára: „Az alkohol öl, butit, és nyomorba dönt.” Így ebben a sorrendben. Azon nevetgéltünk, hogy ha megöl az alkohol, akkor mit számít az elbutulás vagy a nyomor. A dohányzásellenes jelszóval is ilyenformán volt a baj. Hogy rákot okoz (causes). Ezt egyetlen dohányos sem vette komolyan. Mert ez száz százalékos teljesítményt kíván a nikotin részér l és ez mindaddig nem igaz, amíg minden dohányos nem tüd rákban hal meg. A hirdetési hadjárat alkotói úgy okoskodtak, hogy ha azt írják, hogy okozhat (may cause), ami igaz, de nem elég hatásos, akkor mindenki úgy véli majd, hogy megússza, tehát rá nem vonatkozik a szentencia. Az els nagy hirdetési kampány nem volt elég hatásos. Igaz, így is születtek eredmények. A neofiták, akik néhány napja hagyták abba a dohányzást, dicsekedtek, hogy sokkal könnyebben lélekzenek, jobban ízlik nekik az étel, és jobban alszanak. Még volt egy téves premissza a kampányban. Bagatellizálni akarták a függ séget. A média teliszájjal harsogta, hogy csak egy rossz szokás, amir l akarater vel bármikor le lehet szokni. Kés bb aztán kiderült, hogy a nikotin molekulái bizonyos receptorokba záródnak az idegrendszerben, és ez nikotinfügg séghez vezethet, éppenúgy, mint az alkohol. De nem mindenkib l lesz alkoholista, aki sokat iszik. Nem minden sokat cigarettázó egyénb l lesz nikotinista. Az igazi el relépés akkor következett be, amikor a nyolcvanas években feltalálták a dohányzás környezetszennyez voltát, tehát azt, hogy a mások által kilehelt dohányfüst beszívása is (a secondary smoking) rákot okozhat, és a kampány hívei váratlanul hadseregnyi önkéntes szövetségest találtak a nemdohányosokban. Ekkor kezd dött a boszorkányüldözés. Ez a mozzanat alaposan megosztott minden társadalmat, hiszen végs soron potenciális gyilkosnak lehetett minden dohányost tekinteni. A hisztéria olyannyira felfokozódott, hogy az üldöz k mindent megengedhettek maguknak, és elkezdték a dohányosokat kitiltani el ször helyiségekb l majd épületekb l. Ki az id járás viszontagságainak. Erre egyetlen példa: a feleségemé, aki soha életében nem dohányzott, és mint egy sok alkalmazottat foglalkoztató intézmény liberális f igazgatója, egyetlen helyiséget jelölt ki dohányzásra. A nemdohányosok lobbijának azonban be kellett adnia a derekát, és a dohányosok innen is az utcára kerültek. A könyvtár elé. És itt következik a történet csattanója: a nemdohányos boszorkányüldöz k ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 155 -
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA tovább panaszkodtak, hogy a légkondicionáló berendezés beszívja a füstöt, s ez árt az egészségüknek. Legalább öt méterre menjenek a dohányosok a küls falaktól is, ki az es be. Ez bizony már nem valaki saját egészségének a védelme, hanem egy kiszolgáltatott kisebbség üldözése. És itt kitér t kell tennem, a keresztény társadalmak struktúrája néhány jellegzetességének a vizsgálata ügyében. Mivel a Bibliából azt olvasták ki (f ként) a puritánok, hogy az ember a teremtés koronája: „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog.” (Ter. I, 28) Mivel a bennszülötteket sokáig nem tartották embernek, Istent l kapott flepnijüket érvényesnek tekintették arra, hogy meghonosítsák a rabszolgaság intézményét, vagy hogy az alkalmatlan helyen él bennszülötteket kiirtsák. A Bibliából megtanulták hogy mi a helyes és mi a gonosz. A gonosz pedig mindenféleképpen üldözend . Nemcsak jog, hanem kötelesség is. Aki dohányzik az árt a társadalomnak, tehát üldözend és megvetend . A harmadik, máig tartó fázis, akkor indult meg, amikor növelni kezdték a cigarettadobozokon a gyászkeretes felirat nagyságát, s ebben szinte regényeket írtak a hirdetési szakemberek, hogy mi mindennek árt a dohányzás. Árt az bizony sok mindennek. Az orvosok jól jártak, mert bármilyen panasszal jelentkezik egy beteg, mindig lehetett azt mondani, hogy el ször szokjon le a dohányzásról, s aztán jöjjön vissza. Mert aki nem szokik le a dohányzásról, ez úgyis fényes tanújelét adja, hogy nem akar egészséges lenni. Aki pedig nem akar egészséges lenni, azt minek gyógyítani? Mivel a nyugati társadalmakban a legf bb érték az élet szentsége, (újabban már nemcsak az emberéleté), megindult a dohányt forgalmazó, multinacionális nagyvállalatok felel sségrevonása, mivel embermilliók haláláért felel sek. Ha ez igaz, akkor a m ködésüket be kellene tiltani. Piacgazdaságban ez persze lehetetlen. Ráadásul az államnak nem érdeke a cégek tönkretétele, mert így jelent s bevételi forrástól esne el. Pereskedés útján viszont csillagászati összegekr l van szó. De a pereskedés bizonyító anyaga sovány. Hogyan lehet azt bebizonyítani, hogy valaki negyven évig napi negyven éppen Phillip Morris cigarettát szívott el és így a Phillip Morris multit terheli a felel sség a tüd rákjáért? Talán még Szaddam Husszein tömegpusztító fegyverének a létét is könnyebb lenne bebizonyítani, mint azt, hogy valaki negyven évig egyazon cigarettafajtát szívott. A következ lépés a nikotintartalom csökkentése volt. Ma a legmagasabb nikotinmennyiség, ami el fordulhat egy cigarettában 1.3 mg. Ennyit engedélyez Brüsszel. El ször törvény kötelezte a gyártókat a nikotin és kátránytartalom feltüntetésére a cigarettán. Hogy a nagyközönség dönthessen, mennyi nikotint kíván a szervezetébe vinni. A megengedett nikotinmennyiség egyre alacsonyabb lett a cigarettákban. Úgy gondolnánk, ez jó. Amikor elkezdtem figyelni a folyamatot, akkor a kátrány aránya a nikotinhoz 15:1.5 volt abban a cigarettafajtában amit szívok, s így az arányszám 10. Ugyanabban a cigarettában ma 12:0.7 Tehát a kátrányt és a nikotint nem sikerült egyenl mértékben csökkenteni, ennek nyilván technológiai okai vannak. Az új arányszám viszont 17 fölött van. A rendelet, mely kötelezte a multikat a nikotin csökkentésére, jó üzlet a nagyvállalatoknak, mert azonos mennyiség nikotint csak több cigarettában vásárolhat meg a nikotinista, és jó az államnak, mert a több cigaretta miatt több jövedéki adóban részesül. Csak a nikotinistának rosszabb mert a korábbi 10 cigaretta helyett 17-et kell elszívnia, ha azonos nikotinszinten akar maradni. 10 cigarettában 150 milligramm kátrány volt, 17-ben pedig 204 milligramm. Tehát az egészségemet óvó rendelkezés miatt naponta 25 százalékkal több karcinogén anyagot viszek a szervezetembe. Mondják erre az antinikotinisták: nincs probléma, le kell szokni. Eggyel több ok. De azért azoknak se kell rendeleti úton siettetni a halálukat, akiket a dohányzás ártalmaitól igyekszik megóvni az állam. Hasonló a mentalitás a volt parancsuralmi rendszerekben. Csak ott a parancsuralmi rendszer maradványai hatnak. Tehát nem a Rossz üldöz i teljesítik kötelességüket, hanem a volt alattvalók hatalomhoz jutottak. Csaholnak a magánszorgalmú kutyák. A sok házmester mind hatalmat kapott, hogy tetszése szerint innen is onnan is kiutasíthasson. Mivel fáziseltolódásban szenvedünk, nálunk csak 1997. szeptember 1. óta kötelez a cigarettára ráírni, hogy „A dohányzás káros az egészségre.” Civilizált, lényegre utaló mondat volt. Igaz és vitathatatlan. Magyarországon is elkezdték a nikotintartalmat csökkenteni a cigarettákban, az idén pedig nálunk is megjelentek a gyászkeretes regények a cigarettás dobozokon, mind a két oldalon, a márkanevet már majdnem elolvasni sem lehet. Mi következhet még? Remélem, amikor rajtakapás esetén rögtönítél bíróság elé állítják és tarkón lövik a dohányosokat, már nem leszek életben. ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 156 -
Page 1 and 2:
KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA ÚJ VIL
Page 3 and 4:
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 5 and 6:
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Bartók György : A görög filozó
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 159: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
show all

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?