KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
növényi etwas: modern esztétikák Jávorka-Csapody-jában, görögpótlós posztmodernek
növényhatározójában pontosan lerajzolva mi még sohase láttuk...
Mi még azután az írás? Am ba-gyurmázás? (Noha: hogyan?) Turbulencia? A légi, égi rázós utazáson?
Géfin újabb leleményével: szövegbicikli; kereke döccenve a kanyarban ugyan "nyolcast" kapott, úgy is jó, ha
a 8-as viszont, fektetve, a végtelen jele, s ki tudja, mi még néki, mondottuk: ”Géfint l minden kitelik". De az
alkotás, Bahtyin képével és kedvez min sítésével, kavargó karnevál is, vásári forgatag, bazár, mint
Indiában a nagy bazárok sarkában a Chawry Bazaar a tolvajok piaca, hol csent portékáját, kacatját, levetett
világnézetet stb. egy gyékényen árulhatja a csóró hindu, talmi tamul és a suvickolt beseny .
Hogyan áll össze mindez, egy minap még divatos szóval: a "nyitott m ben", az opera apertában, ha
id nként Szerz nkben is támad a kétely, hátha mégis hibádzik a "Zusammenhänge"? Montázsban, mint a
kísérleti filmekben, kollázsban, persze "folyamatosan terjeszked kollázsban"? Heterogén szintézisben? -
Bahtyinnal tartva újfent. "Hibrid konstrukcióban"? Csupa m szó, noha zuhataguk netán jó kedvet, der t is
ébreszt. Mert közben dehogy feledni: Géfint nemcsak érdekl d nyitottsággal, de föltétlenül vidám
hangulatban kell olvasni; s aki gyanakvó szorongás nélkül átadja magát néki, azt meghökkent kihívásaival,
kaján provokációival, váratlan szökkenéseivel s (nehéz másként mondani:) valamin alapvet optimista
dinamizmusával, mint a régi szép fluxus-korban, viszi azt magával az áramlás, a sodor.
3) Egy másik ars poetica? Unjuk bár; öncenzurázottan meghúzódva az idétlenkedésben. Nevezve akkor
így, elterjedt goliárdus tréfálkozással germánlatinul Arsch Poeticának, némely sajátos specificummal is
rendelkez pornográfiának, ha gondolatilag és tüntet gyakorlati programra Géfin ilyesmit véshetne az 120
napra-éjre invitáló fekete-erdei és „fekete”-regényes fellegvárának, hedonista (thélème-i) apátságának
homlokzatára: co(g)ito (t)ergo sum. Elhallgatni, megkerülni nehéz, ha "fekete miséiben", "nefanda carminá"jában,
"ördögi énekeiben" esküszik rá, s nem kevés ügybuzgalommal gyakoroltatja "personáival".
Versenyezni Sade márkival és Pasolini-vel, buzdítást találva az angolszász puritanizmus ellen dühödt hévvel
és verejtékes "magánerkölccsel" lázadó beat-költ knél; de nemesebb menlevelet is Flaubert és Joyce
levelezésében, József Attila döbbenetes analitikus naplójában, Csáth, Kosztolányi, s t, minap derült ki, a
különben oly szemérmesnek tudott Móricz Zsigmond napi privát följegyzéseiben is. Értjük persze
er lködését, ha az írott magyar szóhasználat, kiváltképp az egyre durvuló, egyre obszcénabb (népi és
értelmiségi) közbeszédhez képest általában enyhén pipisked , noha persze ezen a téren, a
szépirodalomban (is) megtörtén ben az "áttörés”, egyre többen emelgetik meg a jauss-i "elvarás-horizontot”,
s támasztani csúsztatják a jagvida-párnát. Untan említen k persze, hogy a trágárság és a pornográfia nem
teljesen azonos, a dolgok pontos megnevezése, a szex-szociológia sem a kandi malackodással vagy a
polimorf perverzitás követel dz , térít zászlóbontásával. A jegyzet, a téma tehát jelzésérték fád penzum
csupán: érdekl d je, viszolygója legyen híven err l is tájékoztatva. A szerz által itt-ott fölkínált
spekulációkba nincs érkezésünk belemenni: vajh mivel kérkedik, ha "heterobiszexuálisnak és ”n imádóként”
mutatkozik be, vagy az ”Adam Kadmon" és a "hermafrodita Igaz Ember" közismertebb példálkozásával él.
Kegyesek vagyunk: "minden, ami emberi, nem bestiális t lünk" (elvileg, képmutatás nélkül);
"irodalomtechnicistaként" csak észlelünk, ilyen-olyan, f ként írott technét meglelünk. S így (nem tesszük), a
külön cédulára kiírt majdnem komplett géfini "menüt" most nem másoljuk ide; gy jtögesse az olvasó, ízlése
szerint ki-ki válogathat a terített ”svéd asztalról”; svéd-csavarral a holland (helyi) étkeztetésre fordítva: a
batáv konyha remekléseib l mi például rühelljük a fasírozott takony limpiát avagy a csokoládéreszelékkel
hintett margarint; az érzéki gyógytornához (svédtorna?) pedig - allergia! - az általa javallott gumileped t; s az
Arkánum is maradjon nekünk makulátlanul, Auftakt nélkül. A költészetben az Arsch-ból pedig, tehetség
dolga, úgyis Ars lesz, úgyis csak szó, a szóból aztán szószövet, a kihágásból verbális lelemény, az
anormitásból irodalmi enormitás, Joyce vagy Rabelais módjára, tréfa, komédia, paródia, szellemdús
t zijáték, megmunkált, artisztikus ”brokát”-felület, mint a japán pajzán nyomatok, a shungák kényes ponton,
részeknél vaskosan túlméretezett s persze valószín tlen idomaiból. A ”fajtalankodásból” (András Sándor
remek fordulatával) "m fajtalankodás": új m fajú, géfini irodalom.
4) A hangszekrény.
"Én így játszom egy személyben a sokat,
De köztük egy sincs elégedett,
Olykor király vagyok s az árulók miatt
Óhajtozom koldus lehetni, és az is vagyok..."
Természetesen nem Pessoa, hanem a shakespeare-i II. Richárd a tömlöc mélyén, idézve a kisiskolás
Géfin Laci jutalom könyvéb l. A géfini "m fajtalan", m fajokat kever szöveg olykor rítusos és liturgikus,
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 150 -