KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
megindító és hiteles emlékirat szépírójának s nem utolsó sorban a máig legkiválóbb idegen nyelv magyar
irodalomtörténet szerz jének, de támadna tüstént a teremben a kuncogás, min liftet ide-oda, visszaküldözget
nárcisztikus kis "összeesküvés". A valósnál netán több bizalmaskodó cinkosságot, területi
összetartást, párizsi "pronunciament t" gyanítana a közönség, ha a Magyar M hely szerkeszt jével, a most
hetven évesen a honban is szépen felköszöntött Nagy Pál nevével állnánk el , holott mögötte példás,
nyakas, harcos avantgarde élet és életm áll, a modernitás történeti sodrában akár önértéken túlmutató
"exempláris" verbális és vizuális alkotásokkal, s még a viszonyíthatóságban a külön érdem is, hogy míg
némely (fegyver-)társa a sós mandala-ropi és képvers-kartográfia után beállt a tunya, provinciális
szotyolázásba, "betagozódott", jól "behelyezkedett”, , NP elveib l, elveikb l, gyakorlatából sszé szelidült
emberkeként sem adott föl semmit...
Kinek hát akkor, ha nem a véleményünk, ízlésünk szerint a legkiválóbb nyugati magyar költ nek, ki a mai
összmagyar lírának is élvonalába tartozik; kinek minden sorát élvezettel, gyarapodni olvassuk, s minden új
sorával a régebbiek további értelmezéséhez, megfejtéséhez térünk vissza. De olyannak, ki dehogy
cinkostársunk vagy cimboránk s emberölt óta a barátkozás legcsekélyebb kísértésének is ellent állt; ki
közismerten, másokkal is, fölváltva: mindenkivel, "nehéz ember” s oly gunyoros alkat, hogy közelit-távolit
írásaiban is gyakorta szitokszóval, csúfondáros ragadványnevekkel jutalmaz. Vagyis, hogy legyen tollán a
derék Domokos Mátyás, a fölvilágosultan és módjával konzervatív kritikus : "Homokos Trágyás"; egy papos
szívjóságú irodalombarát, hajdani kegyesrendi és treforciánus iskolatárs: "Popogáncs Méla”; két érdemes
honi irodalomtudós: "Koncsor Szopó Ern ” és "Seggedhy Maszlag Mihók"; a tegnap még tündéri költ -
kislány, Tang-kori angyal, mint az általunk is módfelett böcsült honi Karátson, K. Gábor távolkeleti
ismereteket is terjeszt vaskos regényféleségében s csak utóbb "irodalmi özvegyként” némelyeket ingerl
Kemenczky Judit, igencsak barátságtalanul: "Keményciki Juta, ókóreai palacsintán féllotuszban meditáló
sintoista m mákvirágárus"... S hogy a magunkét se rejtegessük, noha inkább büszkélkedhetnénk véle,
vagyunk mi: "Szipó B. Gyulladt, alias Albertus Pál, alias Fülöpei Ozor, etc., lutéciai kan-ondok". Hálás
köszönettel fordítsuk a ragadványnevesít (nemesít ) gesztust, hogy legyen akkor, Il Nostro, kihagyva a
szófacsaró lépésekb l a miért-nek kevésbé ildomosát : Füstölg Rianás, röhögjön a fakutya a jókais
Balaton-vidéken, visszhangozzák Ságaljáig Tihanynak kiadó lányai: "füstölg ", mint a kender-pöfékel
sámán, mint szent haragjára már fortyogó vulkán, harsanó, rianó, atmoszférát rettenteni betölt , elemek
találkozása is, alakváltozása, átlényegülése, ha víz, jég, lég, hó, ahogy éppen akarja? Vagyis ne kerteljünk,
úgyis már kitalálták: a mi mai laureatusunk legyen nagy poéta doctus-unk: Kemenes Géfin László.
Kell-e t bemutatni; ha nem, emlékeztet nek, így, sorjázva.
Nos, KGL, derék pannóniai, polgári-értelmiségi sarj, X-es "osztályellenség", alkatilag, meg, amúgy
"kulturálisan", minden kés bbi megátalkodott istentagadása és szapora blaszfémiái ellenére kiirthatatlanul,
izzig-vérig katolikus elme, lélek, habitus, 1937-ben Szombathelyen született, Celldömölkön n tt fel,
érettségizett, vett részt 56-ban a vidéki magyar forradalomban, s ki 57-ben kerülvén Kanadába lett nem
csekély viszontagság után tudós egyetemi férfiú, s lett itt, Nyugaton, a nemzedékb l nem egyedül,
nyomdafestékkel fölkent poéta. Indulni, a kés bbiekhez képest mégis nagyon messzir l indult. Mert a kifejlet
fel l nézve, mai szemmel újraolvasva, els két kötete, az 1966-os Jégvirág és a 69-es Zenit, mint a
nagyvilágba, egy más világba, kiváltképp vidékr l, faluról a nélkülözésbe és elszigeteltségbe kivetett némely
egyéb ifjonti szegénylegényé, riadtan vallomásos, panaszos megszólalás: sok szorongással, ödipális és
egyéb b ntudattal, kasztrácios rémülettel, kulcs-szavaival: "borzadállyal", "vérrel", "iszonyattal",
"sikongással", er ltetett vadromantikus képekkel; nem véletlen, hogy Czigány Lóránt elhíresült "törmeléktudatos"
dolgozatának példatárát f ként innen merítette. Vagyis Határ Gy z jó szimatja kellett, hogy
ezeknek a zsengéknek alapján is így jósoljon egy 69-es szerencsés antológia, az Új Égtájak bevezet jében:
KGL "a kötet egyik legrokonszenvesebb és legtöbbet ígér költ je"! A változást, az átmenetet a következ
kötet, 74-ben, a Pogány diaszpóra jelzi. Akkor, bizonyára már korábban, Géfin kezdett megmerülni a
mélyrétegekben, a "magyari antikvitásban", régiben és lesüllyedtben, volt-nemvolt nemzeti "mitológiában",
néprajzban, ótörténetben, Ipolyi Arnoldtól hivatkozott László Gyuláig, és történelmi gy r zéseivel, az egész
magyar irodalmi hagyományban, annak ébren tartóiban is. Újabb, érettebb, dúsabb verseiben,
archaizálásaiban, citálásaival és rájátszásaival, átirat- és "fölülírás”-féleségeivel rendre átüt Balassi, Zrínyi és
a kuruc líra, Csokonai, Berzsenyi, Katona József, sokaktól szinte Kálnokyig, a magyar Shakespearenyelvezet,
de persze Pilinszky vagy a népin (is) mitizáló, Theomachiás Weöres Sándor. S végre elhiszi-é
is, hogy ha nem is nyomtatott méltatásokban, de az érdekl dök s ért k (a "jobbak") körében ekkor kezdett a
honban egyre több szájon forogni neve; visszatekintve még szembeötl bb, egy olyan szakaszban, mid n ott
(is) támadt mihez igazítani az jellegét: éledez s hallhatólagosan, a "megbízhatóbbaknak" engedélyezett
magyarság-tudathoz, hagyomány rzéshez, a nemzeti történelem megbecsüléséhez, a Juhász Ferenc vagy
Nagy László neve mellé rendelt "népi szürrealizmushoz", a "csak tiszta forrásból", a Cantata Profana utóbb
sok szónoki, demagóg visszaélésével elcsépelt "bartóki modellhez", Jancsó Miklós filmjeihez. A svájci
Magyar Protestáns Szabadegyetem nyilván ezzel a ráhangoltsággal bízta meg Géfint a 80-ra elkészült
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 146 -