12.10.2013 Views

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. <strong>KULTÚRÁK</strong> <strong>TÉRHÓDÍTÁSA</strong><br />

Sipos Gyula<br />

Mikes Laudatio Anno 2004<br />

Az alábbi laudatio a <strong>Hollandiai</strong> Mikes Kelemen Kör 2004. évi Tanulmányi Napok konferencián<br />

hangzott el, 2004. szeptember 11-én, amikor Sipos Gyula Kemenes Géfin Lászlónak ítélte oda a Kör<br />

2004. évi Irodalmi Figyel díját.<br />

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!<br />

Sipos Gyula<br />

Ígérjük, a mostani alkalommal csak egyetlen részrehajlás, elfogult, bár jogos pártoló szándék lesz. De<br />

elvégre, a "Mikes" a nemes cél érdekében, nagy igazságtalanságok ellenében, a múltjában is volt<br />

"részrehajló": pártolni azt, mi védelemre szorult, fölfedezni mást, ha úgy sürgette a méltányosság. "Irodalmi<br />

Figyel ivel", díjaival így támogatta rendre az ún. "kisebbségi irodalmakat", az erdélyit, a felvidékit, a<br />

vajdaságit, onnan kitüntetve kiválóságokat, Tolnai Ottót, Ladik Katalint, Danyi Magdit, Cselényi Lászlót,<br />

T zsér Árpádot például. Nos, idén a formális (és technikai!) egyeztetésben, javasló és javaslatot elfogadó<br />

között, telefonon, tüstént, egymás szavába vágva támadt az egyezség: amíg mi is ki nem múlunk, talán az<br />

utolsó pillanatban elismer köszöntéssel vegyünk búcsút a híres-hírhedt öt- vagy hatágú síp mindig lentre<br />

szorított szólamától, a "nyugati magyar irodalomtól”, egy társunk ironikus-fájdalmas szó-összerándításával: a<br />

nyumirtól; benne, véle egy olyan alkotót méltatva, ki egy, kett s, hármas állampolgársággal bár, de<br />

esztendeje java részét még nyugati lakosként bejegyezve itt tölti, hétköznapjaiban, a megrögzött szokásaival<br />

s nem csekély függetlenség-igénnyel, s t családi kötöttséggel itt él közöttünk, de aki persze, kívánságunk<br />

szerint, egyszersmind az egész, az "összmagyar" irodalomé is.<br />

Az öntudatosan vállalt elfogultságon bévül maradt viszont a másik, megszorító igény: választásunkban ne<br />

legyen nyoma akkor egyéb részrehajlásnak, személyes cinkosságnak sem. Ezért fordult meg tudatunkban<br />

egy már halott nyugati írónak, Lehoczky Gergelynek neve, ki a sorstól tehetségével, addigi eredményeivel<br />

annyival többet érdemelt volna, s ki lehetne ma, ha megéli, az ide-oda osztott magyarságnak sikeres,<br />

közkedvelten is igényes jelese, de kir l mostanság csak akkor lehet tudni, nevér l és rágalmazott<br />

személyér l, ha néki id nként bokájába harap, halottat gyalázni egy két világban, két távoli földrészen<br />

hivalkodó öreg jampec, éljünk csak ragadványnévvel, kiderül utóbb, eme kétes tréfálkozásra ma hogyan<br />

lehetünk fölhatalmazva, bizonyos "Ferde Nándi", karaib giccs r, Háry Jánosnál hazudosabb, vagyis<br />

"Garaybb" kitsch- r. Ugyanígy adtuk volna díjunkat az összmagyar próza (és tudományosság) ma is köztünk<br />

él kiválóságának, Karátson Endrének, nem tette volna már meg a gesztust egy nálunk jelesb és méltóbb<br />

elme. Szerettük volna, oly régi, tartós érdemültségért, Dr. Czigány Lórántnak, filológusnak, közírónak, egy<br />

___________________________________________________________________________________<br />

© Copyright Mikes International 2001-2005 - 145 -

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!