KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
4. Kína,
5. India,
6. Az Iszlám,
7. Fekete Afrika,
8. Latin-Amerika.
Ezt a felsorolást természetesen b ven vitatják. Magam is elismerem, hogy nem jogtalanul. Japánt külön
civilizációként kell-e felfognunk, vagy besorolhatjuk-e a Kína nevével jelzett Kelet- vagy Délkelet-Ázsiai
civilizációba? Hova sorolják Oroszországot azok, akik nem tekintik különálló civilizációnak? Ezek taglalását
azonban mell zni fogom és a következ kben az európai civilizációra szorítkozom, amelynek részei voltunk,
vagyunk és - remélem - azok is maradunk.
3.) Mi az „európai út" leginkább jellemz sajátossága? A térképet nézve szembet n , hogy míg a többi
kontinensen hatalmas birodalmak jöttek létre, Európában hozzájuk képest viszonylag kis terület országok.
(Oroszország nem kivétel, mert hiszen - sokak szerint - nem sorolható Európához.) Hogy ennek egyik - talán
dönt - oka a földrajzi tagoltság volt, az majdnem bizonyos, de hiba lenne a politikai tagoltságot egyetlen
tényez re visszavezetni. Történhetett volna másként is. A felaprózottság például Közép-Amerikára is
jellemz , de annak kisebb államai aligha rendelkeznek olyan történelmi vagy éppenséggel „nemzeti"
sajátságokkal, mint amelyek alapján az európai országok megkülönböztethet k. Ami Európát illeti, politikai
megosztottsága és kulturális sokszín sége dacára egyetlen civilizációnak kell tekintenünk. Igaz persze, hogy
a többi civilizációk is csupán a felületes szemlél számára t nnek olyan egyöntet nek. Alaposabb vizsgálat
esetén nagyon is differenciáltak, amint ez Segesváry Viktor kit n el adása 1 (Virradat Keleten és a Nyugat
alkonya: Két modernitás szembeállítása) olyan meggy z en bemutatta. A fejl dés dinamikája dolgában -
amint azt viszont Farkas Flórián remek bemutatójából 2 megtudtuk - a kínaiak diktálta tempó alighanem a
XXI. század meghatározó tényez je lesz.
Visszatérve Európához, az 1945-1989 közötti vasfüggöny rövid élet epizód volt. Jelent sége id vel
egyre inkább csökkenni fog, akárcsak a szervezetileg késve csatlakozó Közép- vagy Közép-Kelet-Európai
országokkal szemben itt-ott még érezhet fenntartások súlya. Magyarország - épp úgy, mint a többi állam,
mely idén az Unió tagjává vált - Európa része volt, legalább olyan mértékben, mint az Unió alapító tagjai. Az
új tagok népei - és ezt nem árt hangsúlyozni, mégha ellentmondásokat is váltok ki vele - nem kalandoztak
Európán kívülre, nem hódítottak gyarmatokat és ilyesminek a következményeit sem kell viselniük.
Integrálódásuk Európába ezért nem is vett fel olyan problémákat, mint amilyenekkel a volt gyarmattartó
országnak egyikének-másikának ma szembe kell néznie.
4.) Meg rizhet -e Európa sokszín sége az Unió körvonalazódó egységében?
Az, hogy az Európai Unió szándéka ennek a sokszín ségnek a meg rzése, nem vonható kétségbe. Az
alkotmánytervezet preambula szerint: „Attól a meggy z dést l vezérelve, hogy Európa népei, miközben
büszkék maradnak saját nemzeti identitásukra és történelmükre, elhatározták, hogy felülemelkednek si
megosztottságaikon és egy közös jöv kialakítása érdekében egymással minden eddiginél szorosabb
egységre lépnek, abban a meggy z désben, hogy az ily módon 'sokszín ségében egyesült' Európa a
legjobb esélyt kínálja számukra..." azaz nemzeti identitásukra és történelmükre büszkén, sokszín ségben
egyesülve. A preambulum szerint az Unió célja - többek között - hogy „tiszteletben tartja saját kulturális és
nyelvi sokszín ségét, és biztosítja Európa kulturális örökségének meg rzését és további gyarapítását..." (l-3.
Cikk 4. Bek.) Ha a bonyolult szövegezés miatt még ezek után maradt volna kétség valakiben, azt az Unió
jelmondata végkép el kell hogy oszlassa: „Egység a sokféleségben" (l-6a).
A kérdés tehát nem az Európai Unió szándékainak komolysága, hanem az, hogy vajon azok a
körülmények, amelyek a mai civilizációk bels viszonyai, egymás közötti versengése és általában a
globalizáció folyamatai nyomán kialakulnak, lehet vé teszik-e az említett célok megvalósítását, avagy
azokkal ellentétes hatást fejtenek ki, gyakorlatilag kizárva a sokszín ség meg rzését? Röviden: az
alkotmánytervezet fentebb idézett passzusai érvényesülhetnek-e majd ? Vannak-e olyan er k és tényez k,
amelyek velük szembe hatnak, hosszú lejáratra és ellenállhatatlan er vel? Sokan gondolják, hogy az
uniformizálódás felé haladunk és nemcsak az USA, hanem Európa, s t az egész világ óriási
olvasztótégelyként viselkedik, mely világpolgárokat nevel. k azok, akik hiábavaló szélmalomharcnak vélik a
nemzeti identitás meg rzésére, a nemzeti kultúra ápolására irányuló er feszítéseket. Vannak persze, akik az
ellenkez jét hangoztatják. Nem tudok közvélemény-kutatási adatokra hivatkozni, de azt hiszem, az el bbiek
1 Megjelent a Mikes International 2005. évi január-márciusi számában ’Virradat Keleten és a Nyugat alkonya: Két
modernitás szembenállása.’ címmel; http://www.federatio.org/mikes_per.html. - Mikes International Szerk.]
2 Megjelent a Mikes International 2004. évi szeptember-decemberi számában ’Ázsiai renaissance’ címmel;
http://www.federatio.org/mikes_per.html. - Mikes International Szerk.]
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 140 -