KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

More documents

Recommendations

Info

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA Herczegh Géza Meg rizhet -e Európa sokszín sége az egységben? 1.) A Tanulmányi Napok eddigi el adásait hallgatva döbbentem rá arra, milyen merész, s t vakmer voltam, amikor a kérdéskör egyik szeletének bemutatására vállalkoztam. Rendkívül gazdag szakirodalmat kell - kellene - áttekintenem és rendszereznem, rengeteg vitás fogalom tisztázásába elmélyednem, hogy valóban megalapozott következtetéseket vonhassak le. Erre pedig nem jutott sem elegend id m, sem energiám. Miért vállalkoztam rá mégis? Mint a Nemzetközi Bíróság volt tagja éveket töltöttem azzal, hogy egyes jogi kérdésekben a különböz kultúrák - „civilizációk" - felfogását szembesítsük és összehangoljuk. A Nemzetközi Bíróság Alapszabályzatának 9 cikke szerint ugyanis a Bíróság tagjainak megválasztásánál nemcsak arra kell ügyelni, hogy egyénenként bizonyos követelményeknek megfeleljenek, „hanem arra is, hogy a testületben, mint egészben a civilizáció nagy alakzatainak és a világ f jogrendszereinek képviselete biztosítva legyen." A „civilizáció nagy alakzatai", a „civilizációk", vagy „ kultúrák" lényegében ugyanazt jelentik, ezeknek pedig a jogfelfogás és a jogrendszerek jellemz sajátosságai is szerves részei. Ilyen közegben éltünk, ebben a szellemben dolgoztunk. Problémáikat nem kellett felfedeznünk, hanem azokat természetes adottságként fogtuk fel. Hogy a Nemzetközi Bíróság jelenlegi összetétele kell képpen tükrözi-e a civilizáció nagy alakzatait, azt sokan vitatják. Szerintük Nyugat-Európa túlzott mérték reprezentációval rendelkezik a testületben, én azonban - be kell vallanom - az ún. európai kontinentális jogrendszerek képvisel ivel tudtam magam leginkább megértetni. Ugyanakkor szintén csodáltam az Iszlám országaiból érkez jogászok magasszint nyelvi kultúráját. Mindegyik hozzászólásuk valóságos szónoklatnak bizonyult. Nem részletezem. A különböz civilizációk, kultúrák fejl désének, értékrendjének tanulmányozása hallatlanul érdekes és rendkívül fontos feladat. 2.) Ezeken belül minket els sorban a magyar közösség és a magyar kultúra helyzetének várható változásai érdekelnek. A jövend t illet en reménységek, illetve félelmek élnek bennünk. Reménykedünk abban, aminek a megvalósulását megélni szeretnénk és félünk attól, amit l óvni akarjuk magunkat és utódainkat. Az óhajok és a félelmek gyakran vezethetnek tévutakra és a jövend a tudomány fejl désével sem válik beláthatóvá. Ez vonatkozik a világ nagy kultúráinak terjeszkedésére és az európain belül magyar kultúra helyzetének alakulására is. Számtalan esemény és folyamat inthet óvatosságra minket. A világtörténelem egyik legjelent sebb tette - Kolumbusz 1492-es útja - nyilvánvaló tévedés volt. Nem oda érkezett, mint ahová elindult, nem azt találta meg, amit keresett és nem azt mozdította el , amit szolgálni akart. Vajon miért? A válasz egyszer nek látszik: Ismeretei, - bármennyire is igyekezett azokat gyarapítani - hézagosak maradtak és ráadásul azokat vágyainak sz r jén át hasznosította. Feleletet keresve a minket foglalkoztató kérdésekre többnyire a történelemhez fordulunk és annak fordulatait próbáljuk az adott helyzetre alkalmazni. A történelem nagy tanítómester, de tanításait nem mindig értjük, néha pedig - szándékosan! - félremagyarázzuk. Kézikönyve nem könny olvasmány, mert a történelem örökké ismétli magát, de sohasem ismétl dik meg. Eseményei egyediek. Ugyanott, ugyanúgy és ugyanazzal az eredménnyel kétszer nem következnek be. Analógiaként alkalmazhatók csupán, azaz hasonló vonásaikat vethetjük össze, ami azt jelenti, hogy többé vagy kevésbé hasonló, de sohasem azonos eredmény rajzolódik ki mérlegeléseink eredményeként. A mérlegeléshez néhány alapvet fogalomra van szükségünk valamint olyan keretekre, amelyek azok érvényességi körét megvonják. A különböz iskolák megközelítési módja más és más, ami nyilván eltér eredményekhez vezet anélkül, hogy bármelyik irányzat létjogosultságát megkérd jelezhetnénk. Másként beszélt a „civilizációkról" Samuel P. Huntington nagysiker könyve és másként szólt Oswald Spengler a történelem nagy kultúrköreir l a „Nyugat alkonya" cím , annak idején világsiker könyvében. Ezekre - most - nem térhetek ki, csupán jelzem, hogy jelenleg az alábbi „civilizációkat" tartom számon: 1. Európa, 2. Észak-Amerika, 3. Oroszország, ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 139 -
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA 4. Kína, 5. India, 6. Az Iszlám, 7. Fekete Afrika, 8. Latin-Amerika. Ezt a felsorolást természetesen b ven vitatják. Magam is elismerem, hogy nem jogtalanul. Japánt külön civilizációként kell-e felfognunk, vagy besorolhatjuk-e a Kína nevével jelzett Kelet- vagy Délkelet-Ázsiai civilizációba? Hova sorolják Oroszországot azok, akik nem tekintik különálló civilizációnak? Ezek taglalását azonban mell zni fogom és a következ kben az európai civilizációra szorítkozom, amelynek részei voltunk, vagyunk és - remélem - azok is maradunk. 3.) Mi az „európai út" leginkább jellemz sajátossága? A térképet nézve szembet n , hogy míg a többi kontinensen hatalmas birodalmak jöttek létre, Európában hozzájuk képest viszonylag kis terület országok. (Oroszország nem kivétel, mert hiszen - sokak szerint - nem sorolható Európához.) Hogy ennek egyik - talán dönt - oka a földrajzi tagoltság volt, az majdnem bizonyos, de hiba lenne a politikai tagoltságot egyetlen tényez re visszavezetni. Történhetett volna másként is. A felaprózottság például Közép-Amerikára is jellemz , de annak kisebb államai aligha rendelkeznek olyan történelmi vagy éppenséggel „nemzeti" sajátságokkal, mint amelyek alapján az európai országok megkülönböztethet k. Ami Európát illeti, politikai megosztottsága és kulturális sokszín sége dacára egyetlen civilizációnak kell tekintenünk. Igaz persze, hogy a többi civilizációk is csupán a felületes szemlél számára t nnek olyan egyöntet nek. Alaposabb vizsgálat esetén nagyon is differenciáltak, amint ez Segesváry Viktor kit n el adása 1 (Virradat Keleten és a Nyugat alkonya: Két modernitás szembeállítása) olyan meggy z en bemutatta. A fejl dés dinamikája dolgában - amint azt viszont Farkas Flórián remek bemutatójából 2 megtudtuk - a kínaiak diktálta tempó alighanem a XXI. század meghatározó tényez je lesz. Visszatérve Európához, az 1945-1989 közötti vasfüggöny rövid élet epizód volt. Jelent sége id vel egyre inkább csökkenni fog, akárcsak a szervezetileg késve csatlakozó Közép- vagy Közép-Kelet-Európai országokkal szemben itt-ott még érezhet fenntartások súlya. Magyarország - épp úgy, mint a többi állam, mely idén az Unió tagjává vált - Európa része volt, legalább olyan mértékben, mint az Unió alapító tagjai. Az új tagok népei - és ezt nem árt hangsúlyozni, mégha ellentmondásokat is váltok ki vele - nem kalandoztak Európán kívülre, nem hódítottak gyarmatokat és ilyesminek a következményeit sem kell viselniük. Integrálódásuk Európába ezért nem is vett fel olyan problémákat, mint amilyenekkel a volt gyarmattartó országnak egyikének-másikának ma szembe kell néznie. 4.) Meg rizhet -e Európa sokszín sége az Unió körvonalazódó egységében? Az, hogy az Európai Unió szándéka ennek a sokszín ségnek a meg rzése, nem vonható kétségbe. Az alkotmánytervezet preambula szerint: „Attól a meggy z dést l vezérelve, hogy Európa népei, miközben büszkék maradnak saját nemzeti identitásukra és történelmükre, elhatározták, hogy felülemelkednek si megosztottságaikon és egy közös jöv kialakítása érdekében egymással minden eddiginél szorosabb egységre lépnek, abban a meggy z désben, hogy az ily módon 'sokszín ségében egyesült' Európa a legjobb esélyt kínálja számukra..." azaz nemzeti identitásukra és történelmükre büszkén, sokszín ségben egyesülve. A preambulum szerint az Unió célja - többek között - hogy „tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokszín ségét, és biztosítja Európa kulturális örökségének meg rzését és további gyarapítását..." (l-3. Cikk 4. Bek.) Ha a bonyolult szövegezés miatt még ezek után maradt volna kétség valakiben, azt az Unió jelmondata végkép el kell hogy oszlassa: „Egység a sokféleségben" (l-6a). A kérdés tehát nem az Európai Unió szándékainak komolysága, hanem az, hogy vajon azok a körülmények, amelyek a mai civilizációk bels viszonyai, egymás közötti versengése és általában a globalizáció folyamatai nyomán kialakulnak, lehet vé teszik-e az említett célok megvalósítását, avagy azokkal ellentétes hatást fejtenek ki, gyakorlatilag kizárva a sokszín ség meg rzését? Röviden: az alkotmánytervezet fentebb idézett passzusai érvényesülhetnek-e majd ? Vannak-e olyan er k és tényez k, amelyek velük szembe hatnak, hosszú lejáratra és ellenállhatatlan er vel? Sokan gondolják, hogy az uniformizálódás felé haladunk és nemcsak az USA, hanem Európa, s t az egész világ óriási olvasztótégelyként viselkedik, mely világpolgárokat nevel. k azok, akik hiábavaló szélmalomharcnak vélik a nemzeti identitás meg rzésére, a nemzeti kultúra ápolására irányuló er feszítéseket. Vannak persze, akik az ellenkez jét hangoztatják. Nem tudok közvélemény-kutatási adatokra hivatkozni, de azt hiszem, az el bbiek 1 Megjelent a Mikes International 2005. évi január-márciusi számában ’Virradat Keleten és a Nyugat alkonya: Két modernitás szembenállása.’ címmel; http://www.federatio.org/mikes_per.html. - Mikes International Szerk.] 2 Megjelent a Mikes International 2004. évi szeptember-decemberi számában ’Ázsiai renaissance’ címmel; http://www.federatio.org/mikes_per.html. - Mikes International Szerk.] ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 140 -
Page 1 and 2:
KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA ÚJ VIL
Page 3 and 4:
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 5 and 6:
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Bartók György : A görög filozó
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 143: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201 and 202:
Page 203 and 204:
Page 205 and 206:
show all

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?