KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
Lakossága vegyes, jórészt ujgurok lakják, de lehet látni kazahokat, tadzsikokat, üzbégeket, kirgízeket; a n k
többsége, fedett f vel csadorban jár. Amióta megnyílt, az év felében járható Kunjerab hágó, pakisztáni
muzulmánok is nagy számban keresik fel a várostól északkeletre található XVII. században épült
zarándokhelyet az indiai stílusú Abakh Hodja mecsetet. Pár napi kashgari tartózkodás, korábbi adataink
feldolgozása után a Pamír hegységben található Tashkurgánba indultunk. Mint a régi utazók mi is
felfrissítettük készleteinket: lepénykenyereket, friss gyümölcsöket vásároltunk. A kezdetben szelíd lejt ket,
vízfolyásokat egyre vadabb sziklás táj, havas helyek váltották. 3500 méteren még láttunk tevéket,
magasabban már a kora sz ellenére is havas réteken megjelentek a jakok. Felejthetetlen élmény volt a
felh kb l kibukkanó 7509 méteres csúcs a Musztag-Ata, vagyis a „jéghegyek atyja”. A Tadzsik autonóm
területen lev Tashkurgan k vár, k torony az utolsó jelent s kínai település. Egykori stratégiai szerepe
megsz nt, akár err l a helyr l is írhatta volna a költ „vár állott, s ma k halom”… a település szerény,
asszonyok hordják népviseletüket, láthatóan nehezen élnek a zord klímájú vidéken. A f téren turul madár
szobra, ilyent Magyarországon és Mongólián kívül nem látni. A hegyeken túl Afganisztán, Tadzsigisztán, az
egykoron boldog völgy Kashmir.
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 137 -
*
Ismét Kashgarból indultunk tovább a Selyemút déli szakaszán. Jenghitsar az els jelent sebb város,
kézikovácsolású turulfejes t rjeir l híres. Majd Melikawat romvárosa és a Jurunkash folyó következik. Stein
expedíciói során feltérképezte ezt a vidéket is. A Jurunkash folyó els sorban a medrében található jaderól
híres. Kincskeres ként, helyi kisgyerekek segítségével, akik, a számunkra szinte egyforma kavicsok közül,
csalhatatlan biztonsággal választották ki a valódit, hoztunk mi is pár követ. A kínaiak rendkívül nagy becsben
tartják a jadét. A Selyemút déli szakaszát mintegy kétezer évvel megel zte az úgynevezett jade út.
Hotanban bepillanthattunk az egyetlen ma is hagyományos módon merített papírt készít család munkájába.
A lehántott sivatagi fa kérgét felf zik, majd péppé aprítják vízzel és számunkra ismeretlen köt anyaggal
szitára egyengetve, napon kiszárítják. Er s rostú, durva felület papírlap az eredmény. Ebben a városban
m ködik egy selyemhernyó gubójából színes atlaszselymet el állító manufaktúra. Mintha kétezer évet
mennénk vissza az id ben: a meleg vízben ázó gubókról tekered pókháló finomságú szálakat egyesítik,
fonják, majd szövik. Hotanból úttalan utakon tovább Stein kifejezésével élve „homokba temetett városok”
mellett az egykoron fontos Loulan királyság központja Lop Nor felé. A forró sivatagi nap, a száraz éghajlat
2500-3500 éves múmiákat rzött meg szinte teljes épségben. Ezek nem mesterségesen mumifikáltak, mint
Egyiptomban, hanem az éghajlat rizte meg a sivatag homokjában. Arcvonásaik, mint ezt a kutatók feltárták,
europid vonásokat mutatnak. Öltözetük anyaga, a szemek kis lapos k vel való letakarása számos
összehasonlító vizsgálatra adnak lehet séget. Expedíciónkat a Takla Makán sivatagi olajmez kön átvezet
úton Korla városában fejeztük be. Ürümcsi, Pekig érintésével jöttünk haza.
*
Az út során 35 óra forgatott videofelvétel, 7-8000 fénykép, térképészti felmérés és jegyzet készült. (Hozzá
kell tennem, hogy Stein Aurél 100 évvel ezel tt sokkal komplikáltabb technikai körülmények között készített
fotográfiáiból mintegy 6000 darabot hagyott a Magyar Tudományos Akadémiára.)
A feldolgozott anyagból számtalan újságcikk, tanulmány készült, valamint az expedíció útját bemutató
„Selyemút - Stein Aurél nyomában” címmel 8 részes dokumentum-filmet sugárzott a Duna TV és a Selyemút
mentén fellelhet kézm vesekr l, illetve az idén 850 éve f várossá vált Pekingr l is készült egy-egy film.
Terveink között szerepel egy nagyobb lélegzet - fotókkal, térképekkel illusztrált - könyv kiadása.
Bibliográfia:
Awakaned Qin’s Terra-Cotta Army. Shaanxi Travel and Turism Press 2001.
Baktay Ervin: A boldog völgy országa. Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára.
Bárdi László: „Az els magyar Selyemút expedíció”. Turán 2004. 1. sz.
Bárdi László: Az si Selyemút világa. Masszi Kiadó 2003.
Bárdi László: Keleti kapcsolatok, keleti gyökerek. Balaton Akadémia könyvek 2004.
China Past and Present. Ministry of Culture China 2002.
China’s Minority Peoples. China Pictorial Publishing House 1995.
Im fernen Osten Reisen des Grafen Béla Széchenyi. Gustav Kreitner Wien 1881.
K rösi Csoma Sándor és a magyar keletkutatás. K rösi Csoma Sándor Közm vel dési
Egyesület 2004.
Looking taward the northwest (China).