KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
hazánknál mintegy tizenhatszor nagyobb területen az 1995-ös adatok szerint 17 millió ember él, az ujgur
nemzetiség lélekszáma 7,5 millió. Saját anyanyelvük, írásuk van, muzulmánok. A város tíz-tizenöt éve
egyike volt Kína 60-as éveket idéz szürke jellegtelen településeinek, mára virágzó világváros. Több
felh karcolója van, mint Sydneynek. Olyan áruházban jártunk, mely vetekszik a világ legelegánsabbjaival. Az
élet persze itt is kétarcú. A modern épületek tövében a forgalmasabb utcasarkokon szakmájuk kellékeit
kezükben tartva, k m vesek, szobafest k, más iparosok keresnek munkát, megélhetést. Kínában nagy
gondot fordítanak a parkokra, kertekre. Az ürümcsi-i Népparkban is fiatalok, id sek együtt használják a
tornaszereket, alkalmi tánccsoportok gyakorolnak, si klasszikus gyakorlatokat mutatnak be. Az alkalmi,
húros hangszereken játszó zenekarok muzsikája kísértetiesen emlékeztet a magyar citerazenekarok
dallamaira. Tovább nyugatra érintve Kína legnagyobb szárazföldi olajmez it jutottunk el a f leg kazahok, de
még 27 más nemzetiség lakta Ili folyó völgyébe. A vidék almatermesztésér l és lovairól híres.
Mintha erdélyi tájakon utaznánk Vadregényes, sziklás hegyhátak. Egyedül a teve nem illik az idilli képbe.
A Kazah autonóm területen járunk. Eddig utunk során csak pagoda, vagy lapos tet s kínai házakkal
találkoztunk, de itt az Ili folyó völgyében a Tian Shan hegység nyugati lábánál, igazi meglepetés ért
bennünket. Közismert, hogy a nagy népvándorlás id szakában kisebb népcsoportok itt rekedtek ebben az
elzárt térségben. Yamat falucskába érve oszlopos tornácos házakra, zsalugáteres ablakokra bukkantunk.
Stein Aurél Homokba temetett városok cím könyvében írja, hogy az el bb elhangzott „Ak-szákál” fehér
szakállt, s egyben méltóságot jelent. Itt említeném meg, ugyan ebben a könyvében olvasható, hogy
Kashgarban a gyümölcsösökb l hazatér k dalai gyakran sajátságosan emlékeztették olyan dallamokra,
melyeket valamikor régen magyar folyó partján hallott. A kashgari mecset udvarán „beszédbe elegyedtünk”
egy id sebb ujgur férfivel, aki miután kiderült, hogy magyarok vagyunk szemléletesen, megmutatta kezén,
hogy mint a tenyér két ujja rokonok vagyunk, csak mi valamikor ott hagytuk az shazát (igaz még úgy
tudta, hogy a monarchia része vagyunk). Tehát a népi emlékezetben él a rokonságunk tudata. Még egy
bíztató momentum, ha esetleg elégedetlenek lennénk jelenlegi helyzetünkkel, a quarkiliki pártitkár
felajánlotta, hogy szívesen ad helyet városában. Kérdésünkre, hogy az expedíció négy tagjának? Azt
válaszolta nem csak nekünk, hanem valamennyi magyarnak!
Letérünk a klasszikus Selyemút északi nyomvonaláról és északnak fordulva a Dzsungária ismeretlen tája
felé vesszük utunkat.
A Tian Shan hegységt l északra terül el a kínaiak számára is nem olyan régen még fehérfolt, a
térképeken a dzsungáriai medence. Füves pusztáin nomád állattenyésztést folytatnak, egyes tájegységei
szépsége hasonlatos Svájccal. Itt határos Kína Kazahsztánnal, Oroszországgal, Mongóliával. Közel ehhez a
többes határhoz Altay városka határában különös geológiai képz dményre hívták fel figyelmünket. A helyiek
szerint meteorok. A kövek színe, rajtuk található teniszlabda méret bemélyedések, keménységük, súlyuk
valóban arra utalt, hogy „égi” eredet ek. Köztük az egyik k nek „emberarca” volt. Helyi pásztorok
elmesélték, hogy a kietlen napégette pusztában, nem messze, több hasonló nagyon régi szobor található.
Úttalan utakon segítséget kapva ottani pásztorembert l, öreg, orosz terepjárón el is zötyögtünk egy
feltehet en kultikus célokat szolgáló helyre, ahol 1500-1800 éves türk szobrok állják az id k viharát. A 60x30
méteres, k lapokkal körülhatárolt sírkert déli részén öt, embermagasságú szobor rizte a holtak birodalmát.
Összen tt szemöldökük, arcuk, egyenes, nagy orruk egyaránt mutatta, ótürk-ótörök jelleg embert
ábrázolnak. Különös szépség az egyetlen n alak geometrikus mintájú nyakdísze. Ahogyan Bárdi László
professzor a helyszínen kiemelte: az ókor hatalmas kiterjedés Bels -Ázsiától Kelet-Európáig terjed türk
birodalom, türk Kaganátus 552 és 745 között élte fénykorát. (Bíborban született Konstantin a magyarokat is
türk néven említette). Jellemz a türk szobrokra az egyenes testtartás, összefont kar, a helyenként kelyhet –
egyes régészek szerint áldozópoharat - tartó kezek. Talán ennél a felfedezésnél is látványosabb kép tárult
elénk a dzsungáriai medence egyik tágas völgyében a Burqin folyó mentén. Itt mintegy két tucat szobor
található. A békésen legelész nyájak között jurták el tt asszonyok szorgoskodnak, férfiak lóháton. Mintha
az id ben léptünk volna vissza. szi, legel váltás el tti id szak. Még melegen süt a nap, de a magasabban
fekv legel kr l már érkeznek a nomád családok. Kunkovács László kit n könyvet jelentetett meg
K emberek címen, de ezekr l a Kínában találhatókról nem esik szó.
Északról megkerülve a félmillió km 2 -es 1500 km hosszú és 690 km széles Tarim-medencét, Kashgar, a
Selyemút kínai nyugati végpontja volt következ úti célunk. Az átlagosan 1300 m magasan fekv medence
belsejét a Takla-Makan sivatag tölti ki 11 milliárd tonnás olaj, illetve 8 milliárd tonnás gázkészletével. Mint
Stein Aurél életrajzának ismertetésében már említettem, Kashgar volt az egykori Selyemút, illetve a kés bbi
kutatóutak, expedíciók kiinduló illetve végpontja. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy sikerült még a
régi Kashgárt megörökítenem. 2003-ban még álltak a város központi mecsete, a hagyomány szerint 1462
óta m köd Id Kah mecset melletti kis utcák si házai. El ttük kézm vesek rézedényeket, esztergált
faeszközöket készítettek. Híresek az itteni sz nyegek. A bazárt már kilakoltatták egy ideiglenes helyre.
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 136 -