KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

More documents

Recommendations

Info

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA Meger sítve az expedíció szakmai vezet je - Bárdi László - a kutatóútról írt egyik tanulmányában összefoglaltakat, számomra is a legmaradandóbb élményt és teljesítményt a korábbi expedíciók során elhanyagolt leágazások jelentették. Az Európában inkább tangut államként ismert Xixia állam f városa a „Fekete Város” mongolul Kara Hoto, ma tulajdonképpen zsákutca, mert a végeláthatatlan Gobi sivatagon oda vezet karavánút nem vezet tovább. Bár az elhagyatott romvárostól alig 50 kilométerre kezd dik „Küls ”, vagyis az orosz érdekszférába tartozó Mongólia. Hozzátartozik a hely pontosabb behatárolásához, hogy erre találhatók Kína legnagyobb rakétabázisai, atom- és hidrogénbomba arzenálja. Innen l tték fel Kínában tartózkodásunkkal egy id ben az els kínai rhajóst. Kínai kísér ink megpróbáltak az els idegeneknek tilos a belépés, katonai terület tábla láttán eltéríteni úti tervünkt l. Végül sikerült speciális engedély birtokában elindulnunk több száz kilométeres utunkra a Góbin át, a környék babonás népe szerint démonok és ártó szellemek lakta, leírhatatlan szépség Kara Hotoba. Az els európai Marco Polo volt, aki eljutott ide 1274-75 táján. Etcina néven emlegette a várost „…tizenkét napos lovaglás után Etcina városába érkeztek, mely északi irányban fekszik a homokos sivatag peremén, Tangut tartományhoz tartozik. A nép bálványimádó, igen sok tevéje, szarvasmarhája van, azonkívül sok kit n kerecsen- és vándorsólymot tenyésztenek… Ebben a városban negyven napra való élelmet kell felvennetek, mert ha Etcinát elhagyjátok, északi irányban negyven napi járóföldre terjed sivatagba juttok, ahol sem szállásra, sem élelemre nem találtok. Emberrel is csak nyáron találkoztok, mivel itt télen túl nagy a hideg…” Stein Aurél harmadik kínai útján jutott el ide. Megel zte az orosz Pjotr Kozlov, aki a több évszázada kihalt városban végzett ásatásai során közel 2000 tungut nyelv könyvet, több mint 300 kéziratot talált és vitt magával. A leny göz méret szabályos téglalap alakú 300x400 méter alapterület várost hatalmas, mára már több méteres homok befútta falak veszik körül. Szabályos elrendezés utcák, katonai- középületek maradványai láthatók ma is. A város közepén Buddhista szentély romjai. Az egyik sarokbástyán három épen maradt sztupa. Kis szerencsével a mai utazó is találhat korabeli cseréptöredékeket. A film kedvéért összeraktuk egy malomk szétszórt darabjait. A tangut birodalom 300 évig élte fénykorát Dzsingisz kán unokája Kubilaj vetett véget uralkodásuknak. Következ fontos állomás szintén Stein kutatásainak színtere Dunhuang volt. Az egykori Selyemút fontos oázis városa, ennek bizonyítéka a város közelében található Mogao, más néven „Ezer Buddha” barlangtemplomok. Fénykorát a IV.-XIV. század közötti id ben élte, amikor több mint ezer fülkéje volt, jelent s részük ma is látogatható. A 45.000 m 2 falfestmény és 2400 festett szobor Buddha és a buddhizmus tanait hirdeti, dics íti, egyben bemutat festésük idejéb l életképeket. Itt található az eljövend Buddha 34 m. magas szobra. Nekünk magyaroknak különösen érdekes a 249. barlangban látható falfestmény, mely lovon, két alakot ábrázol visszacsapó íjjal kezükben, amint barsra, azaz hópárducra vadásznak. Akár honfoglalás kori el deink is lehetnének. A barlangokban talált felbecsülhetetlen érték kéziratokról már Stein életrajza során tettem említést. Az út tovább a Dunhuangtól 90 kilométerre lev Yumen kapun át vezet tovább. A 2000 éves 24x26 méter alapterület er dítmény falai ma is 10 méter magasak. A Tang kor híres hivatalnok-költ je nem véletlenül írta versében a 700-as években: … „Igyunk barátom, még egy búcsúpohárka bort: a hágón túl nyugatra nem lesz már jóbarát.” Hosszú fárasztó sivatagi úton folytattuk expedíciónkat Hami városa felé. Útközben a nagy fal legrégebbi mintegy 2000 éves maradványai, a Stein Aurél által római minta szerint limesnek nevezett rtornyok. Mai szemmel nézve is óriási katonai raktár, a 132 méter hosszúságú és 17 méter szélesség Hecang er d. Hami városát már Marco Polo is említi, ma virágzó modern település. Bár az évi csapadék mindössze 50 mm, mézédes dinnyét termesztenek. A város határában található Mohamed próféta egyik Kínába küldött tanítójának Guessnek a sírja. Kit n autóút vezet tovább Turfánba. A IX-XIII. sz. között az ujgur birodalom székhelye volt. A várostól északra húzódik a 3000 hektáros sz l völgy. A mézédes, 24-26 cukorfokos sz l b l els sorban mazsolát állítanak el . Csoda, hogy az évi 40 mm-es csapadék mellett erre gyapotot és dinnyét termesztenek. Ritka élményben volt részünk, a város szélén ünnepl családokkal találkoztunk, ujgur esküv re érkeztünk. Amint kiderült kik vagyunk, honnan jöttünk, meghívtak, megvendégeltek. Én, mint „rokon” lefilmezhettem a hagyományos muzulmán szertartás minden részletét, míg kínai kísér nket kiküldték, hiszen csak egy „idegen” volt. A térség legrégibb települése Jiaohe. Két kiszáradt folyómeder között átlag 30 méter magasan kiemelked szigeten lev romváros ma is pontosan mutatja településszerkezetét. Végigmenve a 350 méter hosszú, 10 méter széles f utcáján jutunk el a „polgárvárosból” egy templom romjaihoz. A fennmaradt nagy számú sztupa romja bizonyítja, hogy jelent s vallási központ volt. Itt Turfan közelében található Kína legmélyebb pontja a –154 méteren fekv 152 km 2 terület Aydingol, Holdfény sóstó. Tóról már nem nagyon lehet beszélni, inkább magas sótartalmú mocsár. A környéken találhatók a bezikliki – „Ezer Buddha barllangok” jelenleg 57 fülkéjük látható. Jelent s m emlék virágkorát a VI-XIV. sz. között élte, jóval szerényebb a dunhuangi barlangoknál. Stein 1914-ben járt itt és több freskórészletet leválasztással elvitt. Naplójában mentségként leírja, hogy a környék muzulmán lakossága, nagy kárt tett az arcok levakarásával és a képek megmentésének egyetlen (bár vitatható) módja azok múzeumi kiállítása. Utunk következ állomása az ujgur autonóm terület f városa Ürümcsi volt. A ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 135 -
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA hazánknál mintegy tizenhatszor nagyobb területen az 1995-ös adatok szerint 17 millió ember él, az ujgur nemzetiség lélekszáma 7,5 millió. Saját anyanyelvük, írásuk van, muzulmánok. A város tíz-tizenöt éve egyike volt Kína 60-as éveket idéz szürke jellegtelen településeinek, mára virágzó világváros. Több felh karcolója van, mint Sydneynek. Olyan áruházban jártunk, mely vetekszik a világ legelegánsabbjaival. Az élet persze itt is kétarcú. A modern épületek tövében a forgalmasabb utcasarkokon szakmájuk kellékeit kezükben tartva, k m vesek, szobafest k, más iparosok keresnek munkát, megélhetést. Kínában nagy gondot fordítanak a parkokra, kertekre. Az ürümcsi-i Népparkban is fiatalok, id sek együtt használják a tornaszereket, alkalmi tánccsoportok gyakorolnak, si klasszikus gyakorlatokat mutatnak be. Az alkalmi, húros hangszereken játszó zenekarok muzsikája kísértetiesen emlékeztet a magyar citerazenekarok dallamaira. Tovább nyugatra érintve Kína legnagyobb szárazföldi olajmez it jutottunk el a f leg kazahok, de még 27 más nemzetiség lakta Ili folyó völgyébe. A vidék almatermesztésér l és lovairól híres. Mintha erdélyi tájakon utaznánk Vadregényes, sziklás hegyhátak. Egyedül a teve nem illik az idilli képbe. A Kazah autonóm területen járunk. Eddig utunk során csak pagoda, vagy lapos tet s kínai házakkal találkoztunk, de itt az Ili folyó völgyében a Tian Shan hegység nyugati lábánál, igazi meglepetés ért bennünket. Közismert, hogy a nagy népvándorlás id szakában kisebb népcsoportok itt rekedtek ebben az elzárt térségben. Yamat falucskába érve oszlopos tornácos házakra, zsalugáteres ablakokra bukkantunk. Stein Aurél Homokba temetett városok cím könyvében írja, hogy az el bb elhangzott „Ak-szákál” fehér szakállt, s egyben méltóságot jelent. Itt említeném meg, ugyan ebben a könyvében olvasható, hogy Kashgarban a gyümölcsösökb l hazatér k dalai gyakran sajátságosan emlékeztették olyan dallamokra, melyeket valamikor régen magyar folyó partján hallott. A kashgari mecset udvarán „beszédbe elegyedtünk” egy id sebb ujgur férfivel, aki miután kiderült, hogy magyarok vagyunk szemléletesen, megmutatta kezén, hogy mint a tenyér két ujja rokonok vagyunk, csak mi valamikor ott hagytuk az shazát (igaz még úgy tudta, hogy a monarchia része vagyunk). Tehát a népi emlékezetben él a rokonságunk tudata. Még egy bíztató momentum, ha esetleg elégedetlenek lennénk jelenlegi helyzetünkkel, a quarkiliki pártitkár felajánlotta, hogy szívesen ad helyet városában. Kérdésünkre, hogy az expedíció négy tagjának? Azt válaszolta nem csak nekünk, hanem valamennyi magyarnak! Letérünk a klasszikus Selyemút északi nyomvonaláról és északnak fordulva a Dzsungária ismeretlen tája felé vesszük utunkat. A Tian Shan hegységt l északra terül el a kínaiak számára is nem olyan régen még fehérfolt, a térképeken a dzsungáriai medence. Füves pusztáin nomád állattenyésztést folytatnak, egyes tájegységei szépsége hasonlatos Svájccal. Itt határos Kína Kazahsztánnal, Oroszországgal, Mongóliával. Közel ehhez a többes határhoz Altay városka határában különös geológiai képz dményre hívták fel figyelmünket. A helyiek szerint meteorok. A kövek színe, rajtuk található teniszlabda méret bemélyedések, keménységük, súlyuk valóban arra utalt, hogy „égi” eredet ek. Köztük az egyik k nek „emberarca” volt. Helyi pásztorok elmesélték, hogy a kietlen napégette pusztában, nem messze, több hasonló nagyon régi szobor található. Úttalan utakon segítséget kapva ottani pásztorembert l, öreg, orosz terepjárón el is zötyögtünk egy feltehet en kultikus célokat szolgáló helyre, ahol 1500-1800 éves türk szobrok állják az id k viharát. A 60x30 méteres, k lapokkal körülhatárolt sírkert déli részén öt, embermagasságú szobor rizte a holtak birodalmát. Összen tt szemöldökük, arcuk, egyenes, nagy orruk egyaránt mutatta, ótürk-ótörök jelleg embert ábrázolnak. Különös szépség az egyetlen n alak geometrikus mintájú nyakdísze. Ahogyan Bárdi László professzor a helyszínen kiemelte: az ókor hatalmas kiterjedés Bels -Ázsiától Kelet-Európáig terjed türk birodalom, türk Kaganátus 552 és 745 között élte fénykorát. (Bíborban született Konstantin a magyarokat is türk néven említette). Jellemz a türk szobrokra az egyenes testtartás, összefont kar, a helyenként kelyhet – egyes régészek szerint áldozópoharat - tartó kezek. Talán ennél a felfedezésnél is látványosabb kép tárult elénk a dzsungáriai medence egyik tágas völgyében a Burqin folyó mentén. Itt mintegy két tucat szobor található. A békésen legelész nyájak között jurták el tt asszonyok szorgoskodnak, férfiak lóháton. Mintha az id ben léptünk volna vissza. szi, legel váltás el tti id szak. Még melegen süt a nap, de a magasabban fekv legel kr l már érkeznek a nomád családok. Kunkovács László kit n könyvet jelentetett meg K emberek címen, de ezekr l a Kínában találhatókról nem esik szó. Északról megkerülve a félmillió km 2 -es 1500 km hosszú és 690 km széles Tarim-medencét, Kashgar, a Selyemút kínai nyugati végpontja volt következ úti célunk. Az átlagosan 1300 m magasan fekv medence belsejét a Takla-Makan sivatag tölti ki 11 milliárd tonnás olaj, illetve 8 milliárd tonnás gázkészletével. Mint Stein Aurél életrajzának ismertetésében már említettem, Kashgar volt az egykori Selyemút, illetve a kés bbi kutatóutak, expedíciók kiinduló illetve végpontja. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy sikerült még a régi Kashgárt megörökítenem. 2003-ban még álltak a város központi mecsete, a hagyomány szerint 1462 óta m köd Id Kah mecset melletti kis utcák si házai. El ttük kézm vesek rézedényeket, esztergált faeszközöket készítettek. Híresek az itteni sz nyegek. A bazárt már kilakoltatták egy ideiglenes helyre. ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 136 -
Page 1 and 2:
KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA ÚJ VIL
Page 3 and 4:
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 5 and 6:
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Bartók György : A görög filozó
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Page 89 and 90: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 139: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201 and 202:
Page 203 and 204:
Page 205 and 206:
show all

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?