KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
Bels -Ázsia felfedezésében és régészeti feltárásában a XX. században legjelent sebb eredményeket az
1862. nov. 26-án, Budapesten középosztálybeli zsidó család kés i gyermekeként született Stein Aurél érte
el. Apja Stein Náthán keresked volt, anyja Hirschler Anna. Szülei evangélikus hitben keresztelték, a Márk
Aurél nevet adták az újszülöttnek, mintegy tiszteletadásként a Pannóniában ismert filozófus császár Marcus
Auréliusnak. A Márk név korábban is többször el fordult a családban, anyai nagyapját is így hívták.
Neveltetése nagyrészt nagybátyjára a Magyar Tudományos Akadémia tagjára, a magyar szemészet
megalapítójára Hirschler Ignácra hárult, aki egyben a F rendi Ház tagja volt. Stein életében meghatározó
szerepet játszott. Iskoláit Budapesten kezdte a piaristáknál, majd Drezdában evangélikus gimnáziumba járt,
de az érettségit Budapesten a Deák téri evangélikus gimnáziumban tette le. Egyetemi tanulmányait a Vallás
és Közoktatási Minisztérium ösztöndíjával Bécsben, Lipcsében, Thübingenben folytatta. Honvéd
önkéntesként a Ludovika Akadémián katonáskodott. Az itt kapott térképészeti tanulmányait kés bb indiai
majd kínai, végül afganisztáni útjain kamatoztatta. Indiai munkatársaival számtalan térképészeti felmérést
végzett. Utána Londonban, illetve Chambridgeben posztgraduális képzés következett, ahol hamarosan
felismerték a fiatal tudós tehetségét és értékelték is. A hazai sz kös viszonyok aligha tudtak volna olyan
lehet ségeket teremteni a fiatal tudós számára, mint a Brit birodalom. Stein Aurélban szerencsésen
ötvöz dött a tehetség és az elhivatottság. Egymást kiegészít diszciplínának tartotta a földrajzot és a
történelmet. Példaképe Nagy Sándor volt. Huszonöt évesen már Indiában Lahoreban találjuk, mint a Punjab
egyetem els rektora. (Megjegyzend , hogy ennek az egyetemnek alapításában is már tevékenyen részt
vett a magyar tudós Leitner Pál.) Stein egyben a „tanulmányi osztály” vezet je lett, majd a Keleti kollégium
igazgatója, kés bb „f tanfelügyel ” és az északnyugati tartomány és Beludzsisztán régészeti felügyel je.
Magyarországhoz f z d kapcsolata folyamatos. 1895-ben a Magyar Tudományos Akadémia küls
tagjává választották. Akadémiai székfoglaló beszédét „A fehér hunok és rokon törzsek indiai szereplése”
címen tartotta. Ez a téma kés bb is foglalkoztatta. 1912-ben az indiai kormány égisze alatt magyar és török
törzsek vándorlásának történetét kereste. Kutatása középpontjában a civilizációk egymásra hatása volt. A
mediterrán nyugatot (Európát) és Iránt, Indiát, Kínát (Ázsiát) egy kulturális egységként kezelte.
Találkozópontnak a Selyemutat tartotta.
Stein Aurél közel harminc éven át a nyarakat, ha tehette, az egykori „boldog völgyben” Kasmírban töltötte.
India volt Stein igazi hazája. Kevésbé ismert ottani munkássága. Pedig jelent s kutatásokat végzett India
régi történetének feltárásában. „K rösi Csoma Sándorral k fedezték fel újra a Buddhizmust India számára”
– fogalmazott egy interjúban Bethlenfalvy Géza orientalista. Kalhána Rajatarangini „A kasmíri királyok
krónikája” cím , 17. században írt szanszkrit történelmi m fordítása és közzététele tudományos
tevékenységének kezdeti, fontos állomása volt. Itt Kasmírban, a 3200 méteren fekv Mohand margban
kereste fel 1928-ban Baktay Ervin. A Boldog völgy országa cím könyvében leírja közös vacsoráját Steinnel.
A következ néhány sor szemléletesen, szinte filmszer en mutatja be a nagy keletkutatót, életmódját….
„Igazi tábori felszerelés szerepelt az asztalon: duplafenek , fehérzománcos bádogtányérokba és tálakba,
forró vizet töltöttek a csavarral zárható lyukon. Így aztán akár még a Pamír hideg éjszakáin is meleg
maradhat az étel. Egyszer , de jó vacsorát szolgált fel a szolga. Ha jól emlékszem pandzsabi legény volt és
Stein Aurél hozzá is az anyanyelvén, pandzsábiul szólt. Általában minden emberét annak tulajdon
anyanyelvén szólongatta: kit hindi, kit urdu, kit pandzsábi, kit meg kasmíri nyelven, míg pathán szolgájával
pasthu nyelven beszélt. Mindez azonban csak csekély része nyelvismereteinek. Magyar anyanyelvén kívül,
Stein Aurél otthonos a klasszikus nyelvekben éppúgy, mint a mai legfontosabb európai nyelvekben és
ezekhez egy sereg él és holt ázsiai nyelv ismerete is járul. A felsoroltakon kívül tud még törökül, perzsául,
arabul és szanszkritül…” Bethlenfalvy Géza keletkutató mesélte, hogy indiai barátai egy részével Stein
szanszkrit nyelven levelezett. Folytatva Baktay Ervin visszaemlékezését:… „Azt hiszem a mongol és a tibeti
nyelv ismerete sem ismeretlen el tte. Vacsora után, amint sok mindenfélér l beszélgettünk, egy megfelel
kérdés kapcsán azt mondta, hogy kínaiul sajnos nem tud, hiszen csak alig egy-két ezer írásjelet,
ideogrammát ismer. Persze magyarul folyt a társalgás. Stein Aurél kifogástalanul folyékonyan beszél
magyarul, pedig az elmúlt három évtized alatt vajmi ritkán és vajmi rövid ideig nyílt alkalma anyanyelvének
gyakorlására…..”
Stein összesen három alkalommal vezetett expedíciót a klasszikus Selyemút területére.
1900 májusában úton volt Srinagarból, Keletturkesztán felé. Átkelt a Karakorum magas hágóin,
leereszkedett a Pamír kínai oldalán és július végén Kashgarban volt. Itt az angol konzulátus és els sorban a
konzul Macartney barátságát és vendégszeretetét élvezve szervezte expedícióit. Innen szeptember elején
indult tovább a Takla Makán sivatag déli peremén az egymást követ oázisvárosokon át Hotánba. A téli
hónapokig a Kun Lun hegyvidékének magas övezetében kutatta a jade kövekben gazdag, Jurunkass folyó
forrásvidékét, közben els rangú topográfiai fölvételeket végez. Az els romvárosnál, Dandan Uilik-nél kezd
ásatni, buddhista szentélyeket tár fel. Gazdag tárgyi leletekre, 8. századi szanszkrit vallási tárgyú írásokra
lelnek. Nem egy festményen az arc és ruha kivitelezésében határozottan a perzsa m vészet hatása
mutatkozik, hasonlóságot talál az indiai adzsantai és ellorai barlangokban található freskókkal.….
„Úgyszintén félreismerhetetlenül kinyomozható a távol Nyugat klasszikus m vészetének még sokkal régebbi
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 130 -