KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

More documents

Recommendations

Info

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA születésnapi ajándékot küldenek egymásnak, hajlonganak egymás el tt, gyereket csinálnak no meg alszanak is. Lin Yu Tang ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 129 - * Kína: 9,6 millió négyzetkilométer, 17-szer nagyobb, mint Franciaország. Lakossága 1,3 milliárd ember. Az idén 850 éves f város Peking 13 milliós lélekszámú. Nem túlzás, amit egy, a kínai eredményekre büszke propagandakiadvány említ, Pekingben, az utóbbi id ben kéthavonta jelennek meg az újabb utcanév jegyzékek, és nem meglep , ha egy shonos pekingi „elvész” szül városában. A világ megm velhet területének 7 %-án kell el állítani a föld lakossága 21 %-a számára az élelmet. Kínában egyes statisztikák szerint 8-900 millió paraszt él, közöttük 200 millió nincstelen. A nemzeti jövedelem a GDP növekedése 1979 és 1992 között megközelítette az évi 11,2 %-ot. Az elmúlt években ez az érték 9-10 % között mozog. Az évente új munkába állók száma 10-12 millió f , hogy ezt az óriási létszámot befogadja a munkaer piac 4 % -os nemzeti jövedelemnövekedés szükséges. Az éves kereskedelmi többlet 30 milliárd, devizatartaléka 400 milliárd dollárra rúg. Az új id k csalhatatlan jele, hogy a magánszektor máris 60 %-a a GDP-nek. A világ 500 vezet multinacionális cégéb l 400 jelen van a kínai piacon. (Zárójelben hozzátenném, hogy a magyarországi Rába autóbuszok egyes részegységei is Kínában készülnek). S ha ehhez hozzávesszük, hogy 1980-tól 2002 végéig, összesen 448 milliárd USD áramlott be az országba, nem vitás, a XXI. század nagy gy ztese Kína lehet. 1988-ban összesen 18,5 km autópálya volt. Tíz évvel kés bb 19.000 km. Egyes adatok szerint, napjainkban évi 6000 km autópálya épül. (A Selyemút Kína legelmaradottabb vidékén vezet át. Közel 16.000 km-es utunk során, több mint 1000 km autópálya egyidej építését figyelhettük meg). Az emberek gazdasági függésben tartásának korábbi módja megsz nt. Mindenhez csak jegy ellenében lehetett hozzájutni, ma az összes – f leg a nagyvárosokban található elképeszt mennyiség - árucikk szabadon vásárolható. 17 éve jártam el ször Pekingben, ahol a megszámlálhatatlan bicikli áradatában csak állami tulajdonban lev fekete autók t ntek ki, mára a világ bármelyik világvárosára utaló „világszínvonalú” dugók jellemz k. 17 éve legfeljebb a „nagyorrú”, gaobizi kifejezés ütötte meg a külföldi fülét, ma fiatalok százai szólítják meg angolul, a kínaitól eltér külsej látogatót. 2003-ban, több mint 300 millió mobil telefont használtak, becslések szerint 2010-re elérheti az egy milliárdos el fizet i számot. A lakosság nagy része „han” kínai, de a mintegy 8 %-ot kitev 55 más nemzetiség, több mint 100 milliós lélekszámú. Köztük: tibetiek, jugurok, ujgurok, kazahok, türkök, miaok, koreaiak, dongok, yaok, üzbégek, oroszok, tadzsikok, stb. (rájuk a kötelez „egyke” nem vonatkozik, számuk a kínaiakéhoz képest gyorsabban n .) Közülük 53 saját anyanyelvét beszéli, és saját hite van. Így buddhisták, lámaisták, iszlám hit ek, keresztények, taoisták, hisznek a sámánizmusban, totemekben. Magyar kutatók: * - K rösi Csoma Sándor (1787-88?-1842). A magyar keletkutatás megalapítója. Bár eredeti célját, az shaza felkutatását nem sikerült elérnie, de a tibeti-angol szótár és tibeti nyelvtan elkészítésével örökre beírta nevét a legnagyobb tudósok közé. A buddhista vallási irodalom több alapm vének lefordításával utat mutatott és segítette a kés bbi kutatókat. Aszkéta élete, kitartása, példa az t követ k számára. - Duka Tivadar 1825. Els sorban K rösi Csoma Sándor kés i éveinek kutatójaként ismert. Az 1848-as Szabadságharc után orvosi tanulmányokat folytatott Londonban, majd az indiai bengáli hadsereg orvosszázadosaként szolgált. Angol és magyar nyelven publikált K rösir l. - Gróf Széchenyi Béla (1837-1918) és Lóczy Lajos (1849-1920). F kutató területük Kína és Tibet volt. 29 hónapos expedíciójuk alatt 10.000 km-t tettek meg. Útjukról 700 kilogramm súlyú 19 ládányi természettudományos gy jteménnyel, valamint több mint 2000 oldalnyi beszámolóval, illetve térképpel jöttek haza. Egyik leglényegesebb felfedezésük a dunhuangi barlangtemplomok megtalálása volt. Az hatásukra indult Stein Aurél is Dunhuangba. - Baktay Ervin (1890-1963). Els ként járta be K rösi Csoma Sándor indiai útját. A hindu és buddhista filozófia, irodalom gondolatait tette közkincsé a magyar olvasók számára. - Princ Gyula (1882-1973). Geológus, geográfus, a magyar orientalisztika kimagasló alakja. Nyelvészként a tibeti, török, mongol nyelvek kutatója. 1928-ban indult 3 éves expedícióra a Kínához tartozó Bels -Mongóliába. - Stein Aurél (1862-1943).
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA Bels -Ázsia felfedezésében és régészeti feltárásában a XX. században legjelent sebb eredményeket az 1862. nov. 26-án, Budapesten középosztálybeli zsidó család kés i gyermekeként született Stein Aurél érte el. Apja Stein Náthán keresked volt, anyja Hirschler Anna. Szülei evangélikus hitben keresztelték, a Márk Aurél nevet adták az újszülöttnek, mintegy tiszteletadásként a Pannóniában ismert filozófus császár Marcus Auréliusnak. A Márk név korábban is többször el fordult a családban, anyai nagyapját is így hívták. Neveltetése nagyrészt nagybátyjára a Magyar Tudományos Akadémia tagjára, a magyar szemészet megalapítójára Hirschler Ignácra hárult, aki egyben a F rendi Ház tagja volt. Stein életében meghatározó szerepet játszott. Iskoláit Budapesten kezdte a piaristáknál, majd Drezdában evangélikus gimnáziumba járt, de az érettségit Budapesten a Deák téri evangélikus gimnáziumban tette le. Egyetemi tanulmányait a Vallás és Közoktatási Minisztérium ösztöndíjával Bécsben, Lipcsében, Thübingenben folytatta. Honvéd önkéntesként a Ludovika Akadémián katonáskodott. Az itt kapott térképészeti tanulmányait kés bb indiai majd kínai, végül afganisztáni útjain kamatoztatta. Indiai munkatársaival számtalan térképészeti felmérést végzett. Utána Londonban, illetve Chambridgeben posztgraduális képzés következett, ahol hamarosan felismerték a fiatal tudós tehetségét és értékelték is. A hazai sz kös viszonyok aligha tudtak volna olyan lehet ségeket teremteni a fiatal tudós számára, mint a Brit birodalom. Stein Aurélban szerencsésen ötvöz dött a tehetség és az elhivatottság. Egymást kiegészít diszciplínának tartotta a földrajzot és a történelmet. Példaképe Nagy Sándor volt. Huszonöt évesen már Indiában Lahoreban találjuk, mint a Punjab egyetem els rektora. (Megjegyzend , hogy ennek az egyetemnek alapításában is már tevékenyen részt vett a magyar tudós Leitner Pál.) Stein egyben a „tanulmányi osztály” vezet je lett, majd a Keleti kollégium igazgatója, kés bb „f tanfelügyel ” és az északnyugati tartomány és Beludzsisztán régészeti felügyel je. Magyarországhoz f z d kapcsolata folyamatos. 1895-ben a Magyar Tudományos Akadémia küls tagjává választották. Akadémiai székfoglaló beszédét „A fehér hunok és rokon törzsek indiai szereplése” címen tartotta. Ez a téma kés bb is foglalkoztatta. 1912-ben az indiai kormány égisze alatt magyar és török törzsek vándorlásának történetét kereste. Kutatása középpontjában a civilizációk egymásra hatása volt. A mediterrán nyugatot (Európát) és Iránt, Indiát, Kínát (Ázsiát) egy kulturális egységként kezelte. Találkozópontnak a Selyemutat tartotta. Stein Aurél közel harminc éven át a nyarakat, ha tehette, az egykori „boldog völgyben” Kasmírban töltötte. India volt Stein igazi hazája. Kevésbé ismert ottani munkássága. Pedig jelent s kutatásokat végzett India régi történetének feltárásában. „K rösi Csoma Sándorral k fedezték fel újra a Buddhizmust India számára” – fogalmazott egy interjúban Bethlenfalvy Géza orientalista. Kalhána Rajatarangini „A kasmíri királyok krónikája” cím , 17. században írt szanszkrit történelmi m fordítása és közzététele tudományos tevékenységének kezdeti, fontos állomása volt. Itt Kasmírban, a 3200 méteren fekv Mohand margban kereste fel 1928-ban Baktay Ervin. A Boldog völgy országa cím könyvében leírja közös vacsoráját Steinnel. A következ néhány sor szemléletesen, szinte filmszer en mutatja be a nagy keletkutatót, életmódját…. „Igazi tábori felszerelés szerepelt az asztalon: duplafenek , fehérzománcos bádogtányérokba és tálakba, forró vizet töltöttek a csavarral zárható lyukon. Így aztán akár még a Pamír hideg éjszakáin is meleg maradhat az étel. Egyszer , de jó vacsorát szolgált fel a szolga. Ha jól emlékszem pandzsabi legény volt és Stein Aurél hozzá is az anyanyelvén, pandzsábiul szólt. Általában minden emberét annak tulajdon anyanyelvén szólongatta: kit hindi, kit urdu, kit pandzsábi, kit meg kasmíri nyelven, míg pathán szolgájával pasthu nyelven beszélt. Mindez azonban csak csekély része nyelvismereteinek. Magyar anyanyelvén kívül, Stein Aurél otthonos a klasszikus nyelvekben éppúgy, mint a mai legfontosabb európai nyelvekben és ezekhez egy sereg él és holt ázsiai nyelv ismerete is járul. A felsoroltakon kívül tud még törökül, perzsául, arabul és szanszkritül…” Bethlenfalvy Géza keletkutató mesélte, hogy indiai barátai egy részével Stein szanszkrit nyelven levelezett. Folytatva Baktay Ervin visszaemlékezését:… „Azt hiszem a mongol és a tibeti nyelv ismerete sem ismeretlen el tte. Vacsora után, amint sok mindenfélér l beszélgettünk, egy megfelel kérdés kapcsán azt mondta, hogy kínaiul sajnos nem tud, hiszen csak alig egy-két ezer írásjelet, ideogrammát ismer. Persze magyarul folyt a társalgás. Stein Aurél kifogástalanul folyékonyan beszél magyarul, pedig az elmúlt három évtized alatt vajmi ritkán és vajmi rövid ideig nyílt alkalma anyanyelvének gyakorlására…..” Stein összesen három alkalommal vezetett expedíciót a klasszikus Selyemút területére. 1900 májusában úton volt Srinagarból, Keletturkesztán felé. Átkelt a Karakorum magas hágóin, leereszkedett a Pamír kínai oldalán és július végén Kashgarban volt. Itt az angol konzulátus és els sorban a konzul Macartney barátságát és vendégszeretetét élvezve szervezte expedícióit. Innen szeptember elején indult tovább a Takla Makán sivatag déli peremén az egymást követ oázisvárosokon át Hotánba. A téli hónapokig a Kun Lun hegyvidékének magas övezetében kutatta a jade kövekben gazdag, Jurunkass folyó forrásvidékét, közben els rangú topográfiai fölvételeket végez. Az els romvárosnál, Dandan Uilik-nél kezd ásatni, buddhista szentélyeket tár fel. Gazdag tárgyi leletekre, 8. századi szanszkrit vallási tárgyú írásokra lelnek. Nem egy festményen az arc és ruha kivitelezésében határozottan a perzsa m vészet hatása mutatkozik, hasonlóságot talál az indiai adzsantai és ellorai barlangokban található freskókkal.…. „Úgyszintén félreismerhetetlenül kinyomozható a távol Nyugat klasszikus m vészetének még sokkal régebbi ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 130 -
Page 1 and 2:
KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA ÚJ VIL
Page 3 and 4:
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 5 and 6:
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Bartók György : A görög filozó
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 133: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201 and 202:
Page 203 and 204:
Page 205 and 206:
show all

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?