KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
Wonke Rezs
Élet a klasszikus Selyemút mentén
— Az els kínai rhajó fellövésének évében —
Tisztelt Mikes Kelemen Kör Tagjai! Hölgyeim és Uraim!
„Hát nem tudom” kezdi egyik önéletrajzi könyvét Jiri Menzel. „Hát én sem tudom”, nem könny olyan
valakinek megszólalni Önök el tt, aki az elmúlt 25 évben mindig képekben mesélte el történeteit.
Miel tt belekezdenék el adásomba, szeretnék err l a helyr l is köszönetet mondani Kelecsényi
Ágnesnek a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Keleti Gy jtemény helyettes vezet jének, Stein
Aurél élete és munkássága kit n ismer jének és kutatójának, Bethlenfalfy Géza orientalistának, aki
behatóan ismeri Stein indiai munkásságát. Végül, bár els ként kellett volna említenem: Dr. Bárdi László
egyetemi docensnek, a pécsi Ázsia Intézet megalapítójának, aki több évtizedes töretlen szorgalmú Kína
kutatásai után immár, 20-ik kínai útján szellemi vezet je volt az „Els Magyar Selyemút Expedíciónak”. Bárdi
tanár urat klasszikus értelemben, atyai jó barátként szeretem. Háromszor voltunk együtt Kínában, egy
alkalommal Tibetben.
El adásomat az alábbiak szerint tagolnám:
- Bevezet ként néhány adat Kínáról, a teljesség igénye nélkül.
- Tiszteletadás a korábbi magyar keletkutatóknak.
- Stein Aurél élete, munkássága, érdeme a tudományban.
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 128 -
*
- Az els Magyar Selyemút Expedíció kit zött feladatai és a kit zött célok teljesítése (ezt megszakítanám
egy rövid filmbejátszással, - ami remélem, ha dióhéjban is - de felvillantja az egész megtett utat).
- Három, olyan helyszínt emelnék ki illusztrálva, melyek véleményem szerint különösen érdekesek
lehetnek a jelenlev k számára, és szorosan egybeesnek a konferencia témájával: Kara Hoto romvárosa.
Zsalugáteres ablakok, tornácos házak az Ili folyó völgyében. Dzsungáriai, magyar utazó még nem látta
1500-1800 éves türk szobrok. Itt húznám alá, hiba lenne egy „dzs”-vel kiegészített „Ungáriáról” beszélni.
*
Létezik valami, amit a rengeteg szabad id vel rendelkez kínaiak nem csinálnak? Rákot esznek, teát
isznak, forrásvizet kortyolnak, operaáriákat énekelnek, sárkányt eregetnek, tollaslabdáznak, f szállal sorsot
húznak, papírdobozokat készítenek, bonyolult zsinórfeladványokat oldanak meg, madzsongot játszanak,
szerencsejátékokat znek és zálogházba csapják a ruhájukat, ginszenggyökeret f znek, kakasviadalra
járnak, a gyerekeikkel hancúroznak, virágot locsolnak, zöldséget ültetnek, gyümölcsöt szednek, sakkoznak,
fürdenek, társalognak, kanárit tartanak, szundítanak egyet délután, egy étkezés során háromra való ételt
megesznek, snóbliznak, tenyérjósolnak megvitatják a rókák lelkivilágát, operába járnak, dobolnak, gongon
játszanak, furulyáznak, kalligrafikusan írnak, kacsazuzát majszolnak, sós sárgarépát, diót szorongatnak a
kezükben, sasokat röptetnek, postagalambot etetnek, veszekednek a szabójukkal, zarándokútra mennek,
templomba járnak, hegyet másznak, csónakversenyekre járnak, bikaviadalokat tartanak, nemi serkent ket
szednek, ópiumot szívnak, összegy lnek az utcasarkon, rákiabálnak a repül gépekre, utálják a japánokat,
nem gy znek csodálkozni a fehéremberen, bírálják a politikusaikat, buddhista klasszikusokat olvasnak,
gyakorolják a jóga légzést, buddhista szeánszokat tartanak, jövend mondókhoz járnak, tücsköt fognak,
dinnyemagot esznek, fogadásokat kötnek, és a nyertes süteményt kap, papírlámpaversenyeket rendeznek,
különleges tömjént égetnek, galuskát esznek, irodalmi rejtvényeket oldanak meg, cserepes virágot nevelnek,