KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

Bartók György : A görög filozófia története - Error! Reference source not found.
Segesváry Viktor
Virradat Keleten és a Nyugat alkonya: Két modernitás szembenállása
Kínában gazdasági téren a modernizáció eddig elért sikerei arra mutatnak, hogy ez az ország pár évtizeden
belül a 21. század vezet hatalma lehet, s a híres angol gazdasági folyóirat az Economist már 1994-ben azt
jósolta, hogy Kína a világ els számú gazdasági hatalmává válik az elkövetkez 25 éven belül.
1,2 milliárd lakosával Kína népessége ötszöröse az Egyesült Államok népességének; piaca a világ harmadik
legnagyobb fogyasztó piaca és a világkereskedelem 6. legfontosabb résztvev je. A nemzeti össztermék (GNP) 9,7
%-os átlagos évi növekedése 1979 és 1994 között a földgolyó egyik leggyorsabban fejl d gazdaságává tette a
kínai gazdaságot. 1979 és 1989 között, a Deng által elkezdett ún. Nyitott Kapu Politikája (Open Door Policy) 1
következtében, az évi külföldi beruházások elérték a 40 milliárd dollárt 1996 óta, míg 2002-ben már 50 milliárd
dollárra emelkedtek, s így Kína a világon az els helyet foglalta el a külföldi direkt beruházások szempontjából.
India lakosainak száma ma az egy milliárd fölött van, – 1947-ben, a függetlenség elnyerésének idején, még csak
300 milliónyi volt, – s az el rejelzések szerint, egy évi 1,6 %-os növekedés alapján, 2010-ben eléri a 1,16 milliárdot.
Területe majdnem 3 millió négyzetkilométerre terjed, mely a Himalája, a világ legmagasabb hegylánca és az Indiai
Óceán között fekszik.
Indiáé a világ ötödik legnagyobb nemzetgazdasága az Egyesült Államok, Japán, Kína és Németország után. Bár
népességének 70 %-a máig is a mez gazdaságból él, az ipari termelés emelkedésében és technológiai sikereiben
– els sorban az információs technológia terén – viszont India az els k között van.
A Kongresszus Párt 2004 tavaszán bekövetkezett gy zelme után az új miniszterelnök kijelentette, hogy a 21.
századnak India századának kell lennie – persze ki tudja melyik trónkövetel nek sikerül majd elérni ezt a státust,
hiszen Kína mellett még az Egyesült Államok bizonyos körei is vallják, hogy nemcsak a múlt századnak, hanem a
jelenleginek is Amerika századának kell lennie.
Ezeknek a gazdasági fejl désre vonatkozó adatoknak az alapján fogalmaztam meg el adásom címét, melynek
másik összetev je a nyugati modernizációtól eltér civilizációs, vagyis társadalmi és kulturális tényez k
felvázolása.
Több mint nyolcvan évvel ezel tt adta ki sokat vitatott, de nagy jelent ség könyvét Oswald Spengler a Nyugat
alkonyáról. Jóslata azonban a náci és a kommunista totalitáriánus rendszerek elt nése, s a nyugati világ második
világháború utáni gazdasági és politikai fejl dése nyomán hamis próféciának bizonyult az európaiak és amerikaiak
szemében. Pontosan ennek ellenkez je vált általános közhitté, az, hogy a mai nyugati világ az emberiség
fejl désének egyáltalán lehetséges legmagasabb csúcspontjára érkezett el, s ennek kifejezése volt Francis
Fukuyama mára szállóigévé lett mondása a „történelem végér l.”
Ugyanakkor az utóbbi két évtized folyamán egyre inkább meger södött a hit, els sorban az Egyesült
Államokban, hogy a távolkeleti világ – a Pacific rim – lerázva a politikai kiszolgáltatottság bilincseit és a gazdasági
és technológiai elmaradás béklyóit, egyre nagyobb lendülettel fejl dik s hamarosan a Nyugat versenytársa lehet,
melynek fels bbségét közvetlenül veszélyeztetheti. Végül a Távol-Kelethez hozzáfüggesztették az ázsiai kontinens
felét elfoglaló Indiát is, különösképpen az információs technológiában feltör elitjének teljesítményei következtében.
Mindez arra jogosítja a világszínpadának sok megfigyel jét, hogy behelyettesítsék a „21. század Amerika százada”
tételét a „21. század Ázsia százada lesz” tételével.
El adásom címe – Virradat Keleten és a Nyugat alkonya – ezt a kétértelm séget fejezi ki a modernizáció
perspektívájában. Azért választottam ezt a megközelítést, mert a nyugati civilizáció a modern kor beköszöntésével
lett e földgolyó vezet katonai, gazdasági és politikai hatalmává, s a nyugati körökben uralkodó felfogás máig is az,
1 Deng politikáját Kínában els sorban intézményes reformok jellemezték, – így a népi kollektívák megszüntetése és a háztartási
egységek felel sségének helyreállítása, az agrárvállalkozások körében a tulajdonjog elismerése és kis vállalkozások
támogatása; végül pedig az állami tulajdonban lév ipar nagyságának csökkentése egyidej leg a városi és községi
vállalkozások bevezetésével. A kínai reformpolitika valójában csak 1986-ban vált átfogóvá, amikor lehet vé vált a külföldi t ke
részvételével közös vállalkozások beindítása, s az ezekkel kapcsolatos bürokratikus szabályok egyszer sítése, különleges
adózási el nyök bevezetése és a valutapolitika hajlékonyabbá tétele.
______________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2002 - 8 -