KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
FÜGGELÉK
Az itt közölt szöveg részlet William Bolitho Twelve Against the Gods (Tizenketten az istenek ellen) cím
könyvéb l. A könyv 1929-ben jelent meg New Yorkban a Simon and Schuster kiadónál (Twelve Against the
Gods: the Story of Adventure). William Bolitho Dél-Afrikában született 1891-ben (eredeti neve a források
szerint Charles Ryall), majd az Amerikai Egyesült Államokba emigrált és újságíróként dolgozott a
Manchester Guardian és a New York World cím újságoknak. Korai m veiben kriminalisztikával foglalkozott,
Murder For Profit (1926) cím könyvében például sorozatgyilkosokról írt. Foglalkozott a fasizmussal is (Italy
Under Mussolini, 1926). Életm ve nem teljesedhetett ki – 1930 júniusában negyven évesen halt meg.
A Tizenketten az istenek ellen különös okból kelti fel az irodalomtörténész érdekl dését: a m Szabó
L rinc könyvtárában is megvolt, és nagy hatással volt a költ re. Naplója tanúsága szerint a könyv egy
mondata különösen felkeltette érdekl dését. Azonnal le is fordította – “a hegyek, melyek közt Dávid sétált,
fenséges basszusokon beleénekeltek a szent király zsoltáraiba” – majd a következ kommentárt f zte
hozzá: “Ez szép.” 116 Szabó L rinc tehát ihletet, ötletet merített a “Mohamedes” esszéb l. Keleti tematikájú
költeményeinek, különösképpen a Hálaadás cím versnek a megértéséhez elengedhetetlen a magyar
nyelven most el ször közölt szöveg.
NEGYEDIK FEJEZET
MOHAMED 117
Kolumbusz szerint a földrajz a Kaland gazdag vadászterülete, ahol akár egy fegyverrel rendelkez
balfácán is szép zsákmányra lelhet. De kevésbé elérhet területeken, a lélek sivatagaiban és erdeiben
vannak az igazi nagyvadak, melyeket csak a legbátrabb vadászok ejthetnek el. A vallásos kalandkeres nem
biztos, hogy megtöltheti tarisznyáját. Viszont megadatik neki az, hogy egy ég alatt aludjon a Rejtéllyel.
Megérdemli, hogy hallgatósága legyen, ha nincsenek is tanítványai. A legnagyobbak messzebbre jártak,
mint Kolumbusz, messzebbre, mint Sir John Mandeville vagy Lemuel Gulliver; megjárták a Menny és a Pokol
dantei régióit. Úgy éltek a földön, mintha az egy kicsi sziget lenne, és tábortüzeket raktak, hogy el zzék a
csillagközi r hangjait. Volt köztük egy, aki természetfölötti expedíciója során végig józan maradt, néha egy
kicsit ostoba, ami az épelméj ség biztos jele, és ezáltal az egész út, amit bejárt és minden, ami megtörtént
vele világos, mégis drámai.
A híres Mohamed volt , aki a világ császáraihoz írott leveleit így pecsételte le: “Mohamed, Isten
Apostola.” A kezdet kezdetén egy hatalmas és er s család szegény rokona volt, aki egy pusztuló
karavánvárosban, Mekkában lakott, a Régi Világ határövezetének tekintett Arábiába vezet út mentén. A
nyugati modern irodalomban megjelen Arábia a szenvedélyek, a szabadság és a szerelmi kalandok
paradicsoma, de i.sz. 570-ben, Mohamed születésekor a helyzet kevésbé volt vonzó. Úgy t nt, hogy egy
történelmileg jelent s fellobbanás után az ott él sémita népek sorsa megpecsétel dik és az egész
változatos faj, a zsidók, a babiloniak, az izmaeliták és az arabok egyaránt arra vannak ítélve, hogy
lesüllyedjenek a bedavinizmus vegetatív sötétségébe, melyb l csak a kedvez földrajzi helyzet – itt
keresztez dnek az Európát, Ázsiát és Afrikát összeköt karavánutak – és az eksztatikus költészet iránti
vonzódás emelte ki néhány ragyogó évszázadra. Babilon nagyságából csak banditák hordája maradt, az Al
Hira, akik olyasféle sztrájkmunkásként szolgálták Perzsia hatalmát. Szíria északi részén Bizánc és számos
keresztény szentháromság munkásai voltak. A zsidók, miután kegyetlen és véres csatákban ellenálltak
Titusz hódítási kísérletének, komor kis csapatokban dél felé vándoroltak, vagy elindultak újabb kalandokra
Európa felé. Kicsi, de er s királyságokat hoztak létre a sivatag nagyobb oázisaiban egészen Jemenig, az
sök Boldog Arábiájáig, ahol b ségesen termett minden, amit az európai luxus megkívánt. Különösen sokan
maradtak a hegyek és a Vörös-tenger közötti járhatatlan területen átvezet nagy út mentén. A lakosság többi
része, az igazi arabok akkoriban nem rendelkeztek tekintéllyel – néhányuk az út menti telepeken és
pihen kben lakott, és részben (mint látni fogjuk) az utazók ellátásából, étkeztetéséb l, kirablásából, részben
szállításból, a Damaszkusz és Áden között utazó karavánok kíséréséb l élt. A többi, ha lehet ség volt rá,
ezeknek segített, vagy pedig sátraiban éhezett. Esetenként, ha az állandó törzsi harcok lehet vé tették,
szabadcsapatokba tömörülve fosztogatták az utazókat. Arábia minket érdekl része ily módon – tehát a kicsi
116 Szabó L rinc: Napló (1945. április–szeptember). In: Szabó L rinc: Bírákhoz és barátokhoz. Sajtó alá rendezte, az
utószót és a jegyzeteket írta Kabdebó Lóránt. Magvet , Budapest, 1990. 73. o.
117 Az alábbi részlet William Bolitho: Twelve Against the Gods. The Story of Adventure (Tizenketten az istenek ellen. A
Kaland története. Penguin Books, Harmondsworth, 1939) cím könyvéb l származik. (Chapter IV: Mahomet.) Ez a
kiadás volt meg Szabó L rinc könyvtárában is.
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 116 -