KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

More documents

Recommendations

Info

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA egyetlen ötlet erejéig! Íme: Ady és Weöres. Szabó L rinccel a búcsúzás bölcs érzékelése rímeltette össze, Adyval éppen ellenkez leg: a kinyílás hajszáktól, szerepekt l megszabaduló kozmikus bukolikája. Az els igazi Ady-kötet, az Új versek els verse (A mi gyerekünk) mintha éppen az Antik ecloga Weöresét idézné meg. Ha jönnek az új istenek, Ha jönnek a nem sejtett órák, Valamikor, valamikor, Kipattannak a tubarózsák S elcsattan hosszú csoda-csók. Mások lesznek és mink leszünk: Egy napvirág-szem menyasszony S egy napsugár-lelk legény. A tubarózsa illatozzon S áldott legyen a mámoruk. De ha ez csak csalóka ötletnek t nnék fel, idézzem a másik Ady-verset, ugyane kötetb l: A másik kett cím éppen a héja-nászos, feloldhatatlan izzású szerelemmel szemben a Fairy Sringet el legezi, egészségesen önmaguk kapcsolatára ébred szerelmeseit láttatja. S piros kertekb l, úgy tetszik nekünk, Közelg egy leány és egy ifju ember S mi, ím, egyszerre forrón ölelünk, Nagy szerelemmel. Ha így olvassuk Adyt, benne van már ekkor is költészetében az -- oly sokszor kicsinylett -- Csinszka versek poétikája, az idilli emberi létezés reménysége is. Az ekkor még büszkén vállalt – Arany Jánosra visszaüt -- balladás tépettség, hajsza mögött az ihlet , értelemadó skép, amelyben ember emberrel találkozhat is. Weöres költészetében éppen ez az egység él még. Bárha már tudatosodik a részlet is, a szétválást bizonyítja (például az Antik eclogában: ókori forma, hangnem, úri diákidill). De a költ emlékezetében az egység él, amikor nincs külön szó, ritmus, kép, törvény. Ez adja a vers összképét, egyszerre erotikusvallásos sugallatát. Megidézi a konkrétat is, hogy kibontsa a lebeg t, a megfoghatatlant. Csakhogy a kett ritkán választható szét ennyire könnyen egymástól. Mint ahogy -- maga írja -- kompozícióba szervezve már az Antik ecloga sem ilyen „konkrét” vers. Ugyanakkor néprajzi, mitológiai, kultúrtörténeti ismeretek birtokában szinte minden „lebeg , megfoghatatlan” Weöres-vers konkréttá is válik 115 . Ne is a konkrétság ellenében keressük a lebegést, a megfoghatatlanságot. Éppen a kett t egyben. A mesékben, a jelenetekben a lényegi meghatározottságot, az „emlékezés” csodáját. Emlékezést a rendre, amely éppen felbomlásával testesül életté, hogy a tudatban ismét jelentkezve a jelen életet hangolja harmonikussá. Így a vers nála állandó átt nés a konkrétból a megfoghatatlanba és vissza. Lebegés: az archetípus és a mese között. Ebbe a lebegésbe von be, olvasóit, átél it, akik beléje akarnak hatolni versei világába. De nemcsak versei világába hatolhatunk ezáltal, hanem a személyes létezés rejtelmeibe is. És személyes önmagunkon át -- a világ labirintusába. Otthont teremtve az egyesnek a végtelenben. Mondjam: hermeneutikai élménnyel kecsegtet, ha idézett levelének tanácsát megfogadjuk: „aki beléjük akar hatolni, fel kell hogy ajzza az intellektusát, fantáziáját, intuícióját, teljes emberi regiszterét”. A köztudatban azért csodáljuk a költ t – technikájáért: a költ i mindent tudásért -- amit l épp szabadulóban van. Mert éppen azért lesz költ , hogy visszavezessen abba az idilli állapotba, amikor nem a részletek poklában éltünk, és az ember valamilyen teljességben, kozmikus harmóniában létezhetett. Volt ilyen? Vagy lesz ilyen? Emlékezet valóban ez, vagy a nosztalgia egy sajátos esete? A nyugati gondolkozás hézagainak kitöltése? Mindenesetre az emberlét nagyszer esélye. Amelyet a mi irodalmunkban éppen a tragikus élethelyzetek költ je, Ady álmodott meg színrelépése pillanatában. A Weöres által beteljesített esély hitelesítette az Ady-költészet sorsba ágyazott, hajszának kitett, a történelemben eszmélked tragikusságát. Ady jóslata pedig bejelenti, felvezeti, áldásával kíséri a szerelmi kinyíláskor fogant emberi imádságot, a Weöres költészetében tragédiákon túl katartikusan érvényesül harmóniát, kozmikus bukolikát. 115 Segít ebben Bata Imre idézett könyve is, Tamás Attila szintén (Weöres Sándor. Kortársaink, Akadémiai Kiadó, 1978), Kenyeres monográfiája még inkább. ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 115 -
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA FÜGGELÉK Az itt közölt szöveg részlet William Bolitho Twelve Against the Gods (Tizenketten az istenek ellen) cím könyvéb l. A könyv 1929-ben jelent meg New Yorkban a Simon and Schuster kiadónál (Twelve Against the Gods: the Story of Adventure). William Bolitho Dél-Afrikában született 1891-ben (eredeti neve a források szerint Charles Ryall), majd az Amerikai Egyesült Államokba emigrált és újságíróként dolgozott a Manchester Guardian és a New York World cím újságoknak. Korai m veiben kriminalisztikával foglalkozott, Murder For Profit (1926) cím könyvében például sorozatgyilkosokról írt. Foglalkozott a fasizmussal is (Italy Under Mussolini, 1926). Életm ve nem teljesedhetett ki – 1930 júniusában negyven évesen halt meg. A Tizenketten az istenek ellen különös okból kelti fel az irodalomtörténész érdekl dését: a m Szabó L rinc könyvtárában is megvolt, és nagy hatással volt a költ re. Naplója tanúsága szerint a könyv egy mondata különösen felkeltette érdekl dését. Azonnal le is fordította – “a hegyek, melyek közt Dávid sétált, fenséges basszusokon beleénekeltek a szent király zsoltáraiba” – majd a következ kommentárt f zte hozzá: “Ez szép.” 116 Szabó L rinc tehát ihletet, ötletet merített a “Mohamedes” esszéb l. Keleti tematikájú költeményeinek, különösképpen a Hálaadás cím versnek a megértéséhez elengedhetetlen a magyar nyelven most el ször közölt szöveg. NEGYEDIK FEJEZET MOHAMED 117 Kolumbusz szerint a földrajz a Kaland gazdag vadászterülete, ahol akár egy fegyverrel rendelkez balfácán is szép zsákmányra lelhet. De kevésbé elérhet területeken, a lélek sivatagaiban és erdeiben vannak az igazi nagyvadak, melyeket csak a legbátrabb vadászok ejthetnek el. A vallásos kalandkeres nem biztos, hogy megtöltheti tarisznyáját. Viszont megadatik neki az, hogy egy ég alatt aludjon a Rejtéllyel. Megérdemli, hogy hallgatósága legyen, ha nincsenek is tanítványai. A legnagyobbak messzebbre jártak, mint Kolumbusz, messzebbre, mint Sir John Mandeville vagy Lemuel Gulliver; megjárták a Menny és a Pokol dantei régióit. Úgy éltek a földön, mintha az egy kicsi sziget lenne, és tábortüzeket raktak, hogy el zzék a csillagközi r hangjait. Volt köztük egy, aki természetfölötti expedíciója során végig józan maradt, néha egy kicsit ostoba, ami az épelméj ség biztos jele, és ezáltal az egész út, amit bejárt és minden, ami megtörtént vele világos, mégis drámai. A híres Mohamed volt , aki a világ császáraihoz írott leveleit így pecsételte le: “Mohamed, Isten Apostola.” A kezdet kezdetén egy hatalmas és er s család szegény rokona volt, aki egy pusztuló karavánvárosban, Mekkában lakott, a Régi Világ határövezetének tekintett Arábiába vezet út mentén. A nyugati modern irodalomban megjelen Arábia a szenvedélyek, a szabadság és a szerelmi kalandok paradicsoma, de i.sz. 570-ben, Mohamed születésekor a helyzet kevésbé volt vonzó. Úgy t nt, hogy egy történelmileg jelent s fellobbanás után az ott él sémita népek sorsa megpecsétel dik és az egész változatos faj, a zsidók, a babiloniak, az izmaeliták és az arabok egyaránt arra vannak ítélve, hogy lesüllyedjenek a bedavinizmus vegetatív sötétségébe, melyb l csak a kedvez földrajzi helyzet – itt keresztez dnek az Európát, Ázsiát és Afrikát összeköt karavánutak – és az eksztatikus költészet iránti vonzódás emelte ki néhány ragyogó évszázadra. Babilon nagyságából csak banditák hordája maradt, az Al Hira, akik olyasféle sztrájkmunkásként szolgálták Perzsia hatalmát. Szíria északi részén Bizánc és számos keresztény szentháromság munkásai voltak. A zsidók, miután kegyetlen és véres csatákban ellenálltak Titusz hódítási kísérletének, komor kis csapatokban dél felé vándoroltak, vagy elindultak újabb kalandokra Európa felé. Kicsi, de er s királyságokat hoztak létre a sivatag nagyobb oázisaiban egészen Jemenig, az sök Boldog Arábiájáig, ahol b ségesen termett minden, amit az európai luxus megkívánt. Különösen sokan maradtak a hegyek és a Vörös-tenger közötti járhatatlan területen átvezet nagy út mentén. A lakosság többi része, az igazi arabok akkoriban nem rendelkeztek tekintéllyel – néhányuk az út menti telepeken és pihen kben lakott, és részben (mint látni fogjuk) az utazók ellátásából, étkeztetéséb l, kirablásából, részben szállításból, a Damaszkusz és Áden között utazó karavánok kíséréséb l élt. A többi, ha lehet ség volt rá, ezeknek segített, vagy pedig sátraiban éhezett. Esetenként, ha az állandó törzsi harcok lehet vé tették, szabadcsapatokba tömörülve fosztogatták az utazókat. Arábia minket érdekl része ily módon – tehát a kicsi 116 Szabó L rinc: Napló (1945. április–szeptember). In: Szabó L rinc: Bírákhoz és barátokhoz. Sajtó alá rendezte, az utószót és a jegyzeteket írta Kabdebó Lóránt. Magvet , Budapest, 1990. 73. o. 117 Az alábbi részlet William Bolitho: Twelve Against the Gods. The Story of Adventure (Tizenketten az istenek ellen. A Kaland története. Penguin Books, Harmondsworth, 1939) cím könyvéb l származik. (Chapter IV: Mahomet.) Ez a kiadás volt meg Szabó L rinc könyvtárában is. ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 116 -
Page 1 and 2:
KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA ÚJ VIL
Page 3 and 4:
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 5 and 6:
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Bartók György : A görög filozó
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 119: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201 and 202:
Page 203 and 204:
Page 205 and 206:
show all

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?