KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
kérdez -horizontjáról leírható válaszlehet ségeket fogadja ihlet jeként. Verseiben „csodá”-nak nevezve a
kihívó poétikai helyzetet. De mindig tudatában marad a poétikai kett sségnek, tudatosítja a „régi rabság”-ot,
az id ben-történelemben élés ok-okozati konzekvenciáját („mindig egy testben élni, / egy tét, szám, id , egy
anyag”), de mellette átéli a létezés teljességét: „Tele a lét csodákkal”, melynek ars poeticája: „Szétszállni,
mint a gondolat!” És íme a dialógus:
De igazán szabad
akkor lehetnék csak, ha minden
Volt, Van s Lesz bennem zajlanék.
Boldogtalan, aki nem isten!
Rabság, 1949
Csakhogy ebben a formázásban megfordul a Különbéke dialógikus viszonya: a poétikailag befogadott és
preferált megoldás az id n-történelmen-kívüli állapot „csodá”-jának megérzékítése, és mellette az ok-okozati
értelmezés válik szentenciázóan tragikus kinyilatkoztatássá.
A költ , amikor megteremtette ezt a „pillanat”-ba foglalt „sétá”-t, a Hálaadást és a Tücsökzenét
tulajdonképpen az európai gondolkozásnak ahhoz a vonulatához köt dött, amely mindenkor fogékony volt
gondolkozásmódja „hézagai”-nak kiegészítésére, a goethei értelmezés világirodalom átfogására. Annak a
programnak a követésére, amelyet Schopenhauer éppen az európai gondolkodás példázataiból formált meg:
„Jeder Tag ist ein kleines Leben, -- jedes Erwachen und Aufstehen eine kleine Geburt, jeder frische Morgen
eine kleine Jugend, und jedes Zubettgehen und Einschlafen ein kleiner Tod” 104 .
Visszaigazolás? Idézem a költ esszéista és prózaíró barátját 105 . A magyar líráról annyi telitalálattal
megnyilatkozó Németh László a költ halála évében két tanulmányban is összegezte egybehangzóan
vélekedését a pályakép poétikai jellemz jér l, módszertani újságáról a magyar irodalomban. Számomra a
Szabó L rincr l megfogalmazott vélekedései a kritikus író legfinomabb megfigyelései közé tartozhatnak.
Magát a határhelyzetet, a „hézagokat” számba vev költ t pontosan diagnosztizálja Németh László. Olyan
költ ként mutatja be, aki ha valamire rátalált, azt pontosan be is mutatta, éppen -- a kritikus Németh László
számára is oly meghatározó -- nyugati elemz módszer szellemében: „Korunk nagy ténye, amire is
panaszkodik, hogy az ember kiégette magából az Istent. S valóban, azt, hogy milyen annak az embernek az
élete, akinek az Isten kiégetése tökéletesen sikerült, s egy új, azzal egyenl érték Értelmet azonban nem
sikerült találnia: kevés emberen ismerhetjük meg úgy, mint Szabó L rincen” 106 . De a „hézagok”
meghaladásának kísérleteit is jelzi: „Szabó L rincben én is a világlíra fáradhatatlan tudósát becsülöm, aki a
nyugati módszert, az elemzést a lírába is bevitte, olyan komplett és igaz képet adva magáról, amely a
legjobban megrajzolt regényh sök képével vetekszik. De aki a Tücsökzenét felnyitja, azt látja, hogy e
nyugatosnak megmaradt költ nk mint kamasz, a Gilgames-eposz »emberel tti« h sével azonosította magát,
amint kés bb is mindig szívesen választ kínai bölcsel ket és buddhista mondákat legszemélyesebb
filozófiája kimondására. De tán ennél is fontosabb, hogy egész szenvedése, csetlése-botlása Pest t kés,
majd már nem is t kés társadalmában, nemcsak a vidéki, de a keleti ember súrlódása a nyugati világgal” 107 .
„Szabó L rinc nemcsak vidéki – alapjában véve keleti ember is; nemcsak mongol arca vall erre (mely el tt a
mongol katona, tanúja voltam, megnyitotta a kordont), hanem a kivételes gyötrelem is, amit a nyugati s t kés
életforma jelent neki. Az orosz irodalomnak kedvenc alakja a keleti ember, akit a nyugati racionalizmus
tönkretesz, vagy ha, mint Raszkolnyikov, hozzá akart törni, gyilkossá lesz. Szabó L rinc, bár életében
beletörni nem tudott (»törtnek nem való vagyok«), szellemében mégis szép szintézisbe hozta a lelkében
szunnyadó Kelet emlékkincsét s a kísérletezés, elemzés, az élmény megragadásának nyugati
módszerét” 108 .
104 Arthur, Schopenhauer: Aphorismen zur Lebensweisheit, Fünftes Kapitel: Paränesen und Maximen, B./ Unser
Verhalten gegen uns selbst betreffend, 13. in: Parerga und Paralipomena in: Parerga und Paralipomena, Kröners
Taschenausgabe, 150.
105 Németh László véleményére annyira adott a költ , hogy talán legfontosabb kötetének, az 1932-es Te meg a világnak
a darabjait még összeszerkesztés el tt elküldte hozzá, hogy pontos diagnózist kapjon t le. Szabó L rinc ezeket a
szövegeket, Németh László ítéletét bármennyire áhította is élete során, már nem ismerhette. Hacsak a Magyar m hely
cím esszéjét az 1956-os magyarországi forradalmat követ napokban kéziratban el nem olvashatta. A Szabó L rincr l
szóló esszét maga Németh László sem találta életében. 1967-ben nekem is, mint kallódó, egy irodalmi estre készített, de
azon el nem hangzott írását említette. Halála után egy folyóirat publikálta el ször a hagyatékából el került szöveget.
106 Németh László: Szabó L rinc In: Utolsó széttekintés. Magvet és Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1980. 383.
107 Németh László: Magyar m hely. In: Kiadatlan tanulmányok, Magvet , Budapest, 1968. 2. k.200--201.
108 Németh László: Szabó L rinc. In: Utolsó széttekintés. 383.
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 111 -