KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
Kis kúpok n nek fel el ttem valami fekete, vízszintes rétegb l, s r n, csúcsos, kör alakú, felül behorpadt
kis hullámok, és visszasüllyednek. Egészen kis gy r k jelzik a kiemelkedések és elmerülések helyét.
Rengeteg van, harmonikáznak, összevissza, ritmikusan, olyanok, mintha egy hordó víz kör alakú felszínén
es nélkül es cseppek hólyagokat, buborékokat vernének. Aztán a kép kiszélesedik, az apró hegyek
megnyílnak, de ugyanakkor én is távolodom t lük, úgy, hogy az arány megmarad, csak most már végtelen
nagy tájat látok be, sok egyszín feketét, halványsárga oldalvilágítással, amely árnyakat vet. A hegyek
hirtelen felnövése és apadása tovább tart, ez a bolond tánc, és rendkívül érdekel. Világosan tudom, hogy
érdekel s majdnem önmagamnál vagyok. Csodálkozom. Értelmem keresi, hogy hol láttam ilyet, mert kellett
volna látnom, hiszen olyan természetes. Valami utasítás félét érzek, hogy mindeddig elszalasztottam ezt a
látványt, ezt a megfigyelést mintha valamikor láttam volna. Hirtelen fekete üvegszer anyaggá változik
minden, a tenger és a roppant vízkúpok, tintahegyek a tintatengerben, amint puhán járva himbálóznak. rült
ritmus, nevetni kell. A körök vigyorgó szájak egy-egy pillanatra, aztán megint eltorzulás, képek. Hold kráterek
ezek, amint ezrével születnek és halnak meg: elsüllyednek és kiemelkednek. Óriási buborékok, de
kúpalakúak. Azt hiszem, percekig néztem ket, álom nélkül, de csukott szemmel, aztán felnéztem és
csodálkoztam.
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 109 -
*.*.*
Hézagokból épül szintézis. Zárásként hadd idézzem meg Szabó L rinc egyik legjobb ismer jét, az 1947ben
megjelent Tücsökzene legels méltatóinak egyikét, S tér Istvánt: „A Tücsökzene monotóniája,
zümmög , félálomszer hangulata mélyebbr l származik: a buddhai kontempláció tompított mámorából,
mely ennek a költeménynek alapját képezi. Még a boldogság is, melyet ez a m hirdet – e boldogság, mely
az élet minden apróságában s akár legszerényebb eseményeiben, képeiben és epizódjaiban is kielégülést
talál --, még e fátyolos boldogság is kontemplatív színezet . »Ez a mámor, az emlékezeté – melyet
szüntelen táplál a jelen«: íme, a költ legárulóbb vallomása arról a lelkiállapotról, melyb l m ve fogamzott. A
Tücsökzene: a lelki mozdulatlanság nagy teljesítménye. Baljós teljesítmény. Mert legmélyebb értelme
szerint: ez a mozdulatlanság az ellentmondások feloldhatatlanságának bevallása is.” 97 Amikor az
nagyvonalú felismerését opponálni kezdtem, mert elfogadtam magam is az min sítését („baljós
teljesítmény”!), és kerestem a Szabó L rinc-i m ben, amit „baljóssága” ellenében jelzett S tér: „Itt-ott át is
szakítja az ataraxia burkát egy-egy sikoly – a magány, az elhagyatottság a valóságra döbbenés sikolya. Már
ez is valóságos megkönnyebbülésnek hat a Tücsökzene mozdulatlanságában” 98 . Ellenében mindketten az
európai költészet társkeres sóhaját kerestük 99 . Végül is a huszadik századvég legjelent sebb magyar
versmondójának, Gáti Józsefnek Tücsökzene-el adását hallgatva S tér 100 a kontempláció új értelmezését
adja: Szabó L rinc nem a semmit szemléli, hanem az egész nyugtalan világot fogadja be a lélekbe és teszi
meg a szemlélet tárgyává. Örömmel fogadtam értelmezését 101 , mint ahogy most f hajtással csatlakozom
vissza az atyai barát kiteljesed meglátásához, amelyet követve már eljuthatunk a hézagokból épül
szintézis poétikai befogadásához.
Valóban olyan felszabadulás következett el a keleti világ (a Dávid zsoltárait és az Evangéliumokat is
magába szívó) vallásos tematikából kinyíló költészetének hatására 1945-ben Szabó L rinc költészetében,
amely kiszabadította az egyik európai költ i hagyomány tragikus szorításából. Létrehozott egy új poétikai
pozíciót, amelyik kiemeli az embert az etikai-történelmi megkötöttségb l és az antropológiai létezés
tudatában olyan kérdezésmódot teremtett, amellyel a személyes létezést szembesíteni tudja a létezés
mikéntjével. A semmi és a minden egyszerre átélhet kérdezésmódját alakítva pályája folytatásához.
A keleti és nyugati vers mélység és magasság változatossága benne élt a költ teljes pályaképében,
személyes sorsában, fordítói tevékenységében és legfontosabb alkotásaiban 102 . Ideológiaként, máskor
pedig poétikai befolyásként. Aztán egy személyes és történelmi kataklizma hatására, egy esszé olvasása
után egyetlen vers ötletéb l kiindulva megteremthette egyik legfontosabb teljesítményét, a Tücsökzenét és
enged mostanra bepillantást számomra m helye talán legrejtettebb mozzanatába.
97 S tér István: Szabó L rinc. In: Szabó L rinc összegy jtött versei. Magvet Könyvkiadó, Budapest, 1960. 1266.
98 S tér István: Szabó L rinc, i. m. 1266--1267.
99 Kabdebó Lóránt: Az összegezés ideje. 1945--1957. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1980. 115--207.
100 S tér István: Gáti József Tücsökzenéje, Új Tükör, 1980. 17. szám, 28.
101 Illés Endre, a Szépirodalmi Kiadó igazgatójának engedélyével még az imprimatúra után monográfiámban is
hivatkozhattam írására, lásd . Az összegezés ideje, i. k. 125.
102 Lásd például a Fitzgerald-féle Omár – még névhasználatában is –háromféle fordítását, illet leg újrafordítását: 1.
Omár Khájjám: Rubáiját, Táltos, Bp., 1920; 2. Omar Khajjám: Rubáiját, Kner, Gyoma, 1930, újra: Helikon, Bp., 1965.; 3.
Omár Khyyám: Rubáyját, Új Id k Irodalmi Intézet Rt., Bp., 1943. A három fordítást egy kötetben is ki szándékozott adni,
utószavát halála el tt, 1957-ben meg is írta: Szabó L rinc: Az egyesített kiadás utószava, in: Érlel diákévek, Irodalmi
Múzeum, 1979. 257--259.