KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
Egy óriási színházzá változik a koponya. Mondom, rettenetesen hangsúlyozni kell, hogy a szemléletnek
ez a boldogsága, az atmoszféra, amelyben a színháznézés lefolyik, végtelen potenciára emelt csodálkozás,
meglepetés és kielégülés állandó egyszerre érzett szenzációja.
Úgy látszik, az én álmaimban állandó szerepet fog játszani valami farkas szimbólum, farkas fej,
oldalnézésben kissé kubista, talán Franc Marc féle farkasok közül való.
Sajátságos volt a tárgyak élete, amint például kés és dinnyék megelevenedtek és ember nélkül végezték
azt, amit ember végezne velük. A kés lebegve szállt, simán kettévágta a dinnyét, jött a villa és falatokat
emelt ki és felrepült vele (a kép látható keretén kívül valahová, mondjuk egy szájhoz) és üresen visszajött
stb. És ez egyszer en gyönyör volt, mint kép. –
Külön és hosszan kellene beszélni a csipke-szer , felülr l nézett tájakról. Ennek a csipkének felfelé is volt
kiterjedése, valóságos plasztikus volt és mozgott, mintha kakastaréjok vonala elevenedett volna meg, élt és
nem tudom, mit csinált, de a helyváltoztatás, amit részletei végeztek, csodálatos, semmihez sem hasonló
növényi, kúszó, talán tengeralatti állatot idéztek.
Legfrappánsabb egy utazás volt: fejjel el re, vízszintesen úsztam, (magamat nem látva), mintha egy hajó
fedélzetén hasalnék, vagy inkább egy lapos felh rétegen, amely fekete, roppant magasságban az égben,
el tte a fels csipkézett-szakadozott szél , ellipszis alakú orra egy kis darabon és az el tt és a mellett jobbra
és balra lent egy arany fényben úszó világváros, óriási város, mintha repül gépr l látnám, az utcák, terek,
pici házak, alighanem amerikai város, rengeteg felh karcoló és torony, villogó és árnyba borult részletekkel,
bronz-hangulatban rembrandti megvilágításban, pici város, megint, mint már el bb is, játék kockákból épített
hatását kelt ; és a látvány sohasem látott nagyszer ségénél talán csak az az élvezet volt nagyszer bb, hogy
olyan biztonságosan és nyugodtan úszom a világ felett, fáradtság és munka nélkül, testetlenül és
vágytalanul, de mégis telítve minden boldogsággal. Ilyen boldogságot még én életemben nem éreztem.
Ehhez az éber álmodozáshoz képest a testi szeretkezés egy rült és barbár élvezet, f képp végtelenül
szimpla, és kétes, a cselekvés, a munka is hevültség, tett, az itteni épp oly nagy élvezet lényegével, amely
mozdulatlan szemlél dés. Mintha az agyvel , vagy még inkább a szem érezne valami örök és csendes
erotikus simogatást, legalább is a szem olyan kimondhatatlanul örül annak, amit lát, hogy csak ilyen féléhez
tudom hasonlítani.
Milyen egyszer és milyen komplikált mozdulatok! Most emberi vagy ismét tárgyi forma, az rendszerint
lassan, méltóságteljesen mozgott, természetesen, de szinte lassított felvételek módjára vagy mintha vízben
folyna a mozgása; ami pedig absztrakt vonalszer volt, hihetetlenül gyorsan, villanyozottan és gumiszer en,
mint törvény, de beosztás szerint, szabályosan, geometrikusan többnyire, és komikusan. Absztrakt vonalak
határozottan vigyorogtak! Ezt részletesen meg kellene írnom.
Testi megfigyelés: érverésem 50 és 60 közt ingadozott, a takaró alatt kissé fáztam és különleges
tisztasággal, élességgel (3-szor olyan er sen, mondjuk) hallottam minden apró zajt, például mozgást a
szomszéd szobában, s az órám ketyegését a kis asztalon.
Ez az álomvilág a közben teljesen éber aggyal azt hiteti el, hogy van valami túl világ, vagy szellemi világ s
a képek szellemvilága. A látványosság grandiózus, amit kap az ember. Páratlan, semmihez sem
hasonlítható, azaz csak hasonlítható. Mintha tiltott csarnokba tekintene be az ember, mintha szentségtörést
követne el, Isten élet-fajainak válnék részesévé; s egyúttal, a néha felréml b ntudattal egyidej leg,
felmagasztaltatást és kitüntetést is érzünk, hogy részünk lehetett a titoknak meglesésében. Nem vagyok irigy
a boldogságomra, nem zárnék el semmiért senkit ezekt l az örömökt l, de valahogy nem is adnám oda
másnak. Miért? Ez az élvezet magányosság, békesség. Nem tudom, hogy önzés-e egyúttal. Annyi bizonyos,
hogy ez a gyönyör ség nem engedi az embert dolgozni, kereskedni, pláne harcolni. Semmit, ami túlságosan
elvon, semmit, ami túlságosan élet! Az álmodozó szakadatlanul visszavágyik a gyönyörködésbe, az álmokat
érzi igazi hazájának. Közben arra is gondoltam, hogy volna-e kedvem most például verset írni. Nem lett
volna, mert olyan élvezetet nincs vers, amely adni tudna, nincs olyan alkotás, amely annyira betöltene, mint
ez a teljes, mozdulatlan gyönyör. Mintha az ég végtelen és szálló lapjára, szövetére volna festve az igazi és
legpompásabb valóság, úgy vonulnak el ttem a csodák. Minden valóság és minden normális képzelet
koldus ehhez képest. Gyönyör ez a félálom! Meg akarom még említeni, honnan jött mindez.
Mikor olvasás után elálmosodtam (el z leg írtam is, az ágyban elég sokat) és elaludtam, azt vártam,
hogy mély álom és reggel fejfájás következik. Hajnalban, 2—3 órakor, tehát mintegy 2 órával az elalvásom
után egyszerre fölébredtem, de a szemem nem nyílt fel. Belülr l felkeltett valami rezzenés és azt éreztem,
hogy valaki (én a baloldalamon feküdtem) jobbról, a hátam mögül, a dívány felett áthajlik rajtam, egy fekete
árnyalak, idegen valaki, olyan mélyen fölém hajlik, mintha az arcomba akarna nézni. Ha ez a valóságban
történik, csak a fejét láthatom legfeljebb, a többi részét már eltakarja a vállam és a testem. Ez az alak fölém
hajolt s én a teljes hajló mozdulatot láttam, a nagy fél ívet, amelynek legnagyobb része a hátam mögött volt.
Nyilván alomkép volt, de olyan különös, hogy talán ez ébresztett fel zajtalanul, jelezvén, hogy kezd dik a
rendkívüli. A fekete, légszer alak rám hajolt, hosszú másodpercekig nézett és én féltem t le. Mint betör
vagy orgyilkos hatott, vagy inkább mint kísértet. Hát mégis van kísértet? Ez volt a „túl világ” bevezet je.
Ekkor történt, hogy csukott szemmel felébredtem. Az arc visszavonult, a test nagy félkörben vissza tolódott
magába, a kiinduló pontjába és rögtön ezután oldal nézetben a Marc-féle farkasfogú fej jelentkezett, amelyet
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 107 -