KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

More documents

Recommendations

Info

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA nem akasztófahumorral mondom az ‘olvasnám én, nyugodnál te’ tréfás sírfelirata értelmében, hanem nagyonis komolyan, a bels érés, az erkölcsi, világnézeti problémákkal való személyes egzisztenciális szembesülés értelmében. Ezen mentünk át mi. Ezen nem ment át Nyugat-Európa. Vitathatót mondok: Németország sem, mert k elvesztették a háborút, amelyet kétszer k kezdtek s máig nem tudják, hol vannak, kik is k tulajdonképpen. Mi a sok t z között voltunk és mi mindent átéltünk és átélünk. Mi átéltünk mindent mintha a miénk lett volna. Fizettünk érte mintha a miénk lett volna s mintha lett volna rá pénzünk, pedig csak vérünk volt. S minket raboltak ki miatta, mintha a miénkért ment volna a nagy játék. Viszont átéltünk mindent a magunkéként, megértettük a nemzeti robbanások mozgatóer it, a vallási robbanások mozgatóer it, a szociális robbanások mozgatóer it, a hatalmi politikák mozgatóer it, stb., ismétlem, mintha mi csináltuk volna. Nekünk van egy lóhossznyi el nyünk más országokon élettapasztalatban. Nem segít, ha azt mondjuk: bárcsak ne lenne. Van. Ezt fel kell használnunk, mert ez befektetés. Mindent pozitív módon kell nézni, ezt tudja minden üzletember és minden sportoló. Ez egy kis kitérés volt, de komoly kitérés. Mi minden kultúrvilágban benne vagyunk, mert képesek vagyunk benne élni, belülr l benne lenni. Szent István Intelmei – lényegtelen, hogy mikor íródtak és ki által – világosan megmondták, hogy a magyar nemzeti kombinációkban teljesedik ki a legjobban. Többnép állam voltunk és nem tudunk mit kezdeni magunkkal az egynyelv , egynép államban. Mi eleve multikultúrális, többnyelv államot csináltunk évszázadokig. Most nem azon kell törnünk a fejünket, hogy nem lehetett volna-e másként csinálnunk mindent. Nem tettük. Mi összjátékban gondolkodunk s nem is értjük meg azt, hogy ez nem bájol el mindenkit. Éppen ez az, amit szerte a világon láttam és látok: a magyar excellál, ha többnép , többvallású, több társadalmi síkú komplikált helyzetekben találja magát. A született közvetít , kombinációk létrehozója. Nos ebbe a helyzetbe kerültünk itt Nyugaton. Ezért érvényesül sok magyar, amint kiteszi a lábát Magyarországról (persze nem mindenki). Ebben - és más területen is – hasonlít a hollandra. Mind világosabban látom napjainkban a magyarországi és a Magyarországon kívüli magyarságnak az egymástól való elidegenedését. Úgy érzem, ez feltartóztathatatlan szociológiai jelenség. Nekünk realizálnunk kell magunknak az emigrációk jelent ségét egy-egy kultúrvilág életében. Különösképpen abban az esetben, ha a szellemi vezet réteg egy része is elhagyta az országot. Ebben van a kritérium. Azokban, akik a kívülálló helyzetben rákényszerülnek arra, hogy a maguk kultúrvilágát, azaz a maguk sorsát, intellektuális síkon is elhelyezzék más kultúrvilágok összefüggésében. Nos 1945-ig a magyar kultúrvilág egy bizonyos módon egy egész volt. Akkor szétesett a kárpátmedencei egység (aminek egyébként nagyon fontos szerepe volt és van a nemzettudatban) és a magyarság szétszóródott az egész világon. A menekülés – mert arról van szó – a magyarság legnagyobb kényszer befektetése volt a jövend jébe. Kihasználjuk-e ezt? Eddig nemigen látom. A kárpátmedencei magyarságnak van kölcsönös összefüggéstudata – bár az utódállamok lakosságának nagyobb mint Magyarország lakosságának -, de a ‘Nyugatra szakadt hazánkfia’ leírt terület. Mi elt ntünk a magyarországi képb l. Nos, barátaim, mi nem t nünk el. Mi egyszer en vagyunk és leszünk. A mi világunk úgy viszonylik Magyarországhoz mint az Újszövetség keresztyénsége az Ószövetség palaesztínai/izráeli zsidóságához. Mindjobban eltávolodunk egymástól és ez úgy t nik, nem lehet másképp. A kérdés itt az, hogy mit kezdünk ezzel a felismeréssel. Ebben a helyzetben újraértékel dik a saját kultúrképünk. Mi 50 éve nem Budapestr l látjuk a magyar világot, hanem Amszterdamból, mások Párizsból, Londonból, New Yorkból. Vigyük tovább az el z képet: a Földközi Tenger kultúrvilágának Palesztina egy távoli pontja volt. Ennek a számára a világ mai szóval ‘mondiális’ volt – annak az id nek a mértékei szerint - és ez hozta létre a keresztyénséget, ez változtatta meg lassan a világot hé oikumené gé-n, az ökumené-n, az egész lakott földön. Mutatis mutandis valami hasonló történik velünk is. Nem tudjuk, hogyan alakul a jövend , de biztos, hogy a magyarság a jöv ben nem lesz a csonkamagyarországi kultúrvilág és biztos, hogy a magyarság egészében a nyugati magyar kultúrvilág a maga játékszabályai szerint szerepet fog játszani. Úgy érezzük, hogy nekünk a Mikes kiindulópontjából gondolkodva meg kell próbálnunk vállalni a helyzetünkb l és a történelmi küldetésünkb l származó feladatot. Mi a magyarságot nem látjuk Magyarországban, még csak nem is a Kárpátmedencében. Mi a magyarságot a Magyar Szellemi Hazában látjuk, amelynek Magyarország is része. Ez Magyarországból nézve szinte érthetetlen, de azon kívülr l nézve mindennapi valóság. Innét nézve Magyarország viszont a maga önmagába zárt világával szintén érthetetlen. A mi hazánk a nyílt intellektus, a kultúra egésze; hacsak lehet: a nyelv, de nem csupán az. A teljes magyar szellemvilág, bárhol a földgömbön. Nekünk feladatunk realizálnunk magunknak a magunk nemzetközi szellemi értékeit, az összjátékot, amely ebb l származik. Ebben sokan jártak el ttünk és sokan fognak utánunk következni. Ezt nagyon komolyan át kell gondolnunk, és át is gondoljuk ezt újra és újra, ideértve a magyar közoktatást is szerte a világon – ideértve Magyarországot is -, mégpedig innét, Nyugatról, azaz abból a világból, amely töretlenül és mindíg is a magunk magyar világa volt és az is marad. Erre vonatkozólag konkrét gondolataink vannak, amelyeket ki is dolgozunk, meg is valósítunk. ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 5 -
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA Ebben a nagy világ-tájékozódásban helyezend ez a konferencia-program is. Mindenki tudja, hogy a Mikes keretében az irodalom mindíg nagy szerepet játszott és játszik. Nem is lehet másként, mert a magyar szellemi élet mindenekel tt számunkra az irodalomban ölt testet. A magyar irodalomnak a nemzetközi sikerei arra mutatnak, hogy szellemi értékeink egyebütt is megszólítanak embereket. Számunkra az egész világ a mi világunk. Minden területen. Nem csupán az irodalomban. A kultúra egy egész. A Mikes indulásakor is a kultúra egészére tekintett. 40 évig magyar kultúra mindenekel tt magyar irodalmat jelentett a menekülésben, az emigrációban. A kultúra az egész világunk, minden nyelven, minden területen, minden kommunikációs eszközzel. Ebben szerepet játszik a személyes kapcsolat, a nyomtatott szó, a rádió, a televízió és az utóbbi id ben mind jobban és jobban az internet. Ez a mi új területünk, melynek a szerepe ma ugyanaz, mint a 16. században a nyomtatásé volt. A nyomtatás megváltoztatta a világot és az internet is megváltoztatja a világot. Az ifjúság pedig az interneten él. Úgy gondolom, hogy nagyon kevesen léptek annyira tudatosan és határozottan a nemzetközi szellemi világban mint a Mikes a ‘Mikes International’-lel. Mi publikálunk egy teljesen önálló, tudományosan felhasználható internet-anyagot, amelyre lehet hivatkozni korrektül és pontosan, mint bármely tudományos publikációra bármely folyóiratban vagy könyvben. Ezt jó fejben kell tartanunk. Mindez ingyen letölthet és meg rizhet Amszterdamban, New Yorkban, Ungváron, Hong Kongban, Sydneyben, Budapesten, Nagyszebenben. És ezt le is töltik! Tömegesen. Mi a jövend ben több hullámhosszon kívánunk ‘adni’, mindíg a min ségi követelmények következetes fenntartásával. Megyünk tovább a Mikes évközi összejöveteleivel. Megyünk tovább a Tanulmányi Napokkal, amelyeknek minden el adását igyekszünk kiadni. Megyünk tovább a ‘Mikes International’ folyóirattal három havonként. Megyünk tovább a ‘Bibliotheca Mikes International’-lel, amelyben egyik könyv a másik után jelenik meg és terveink szerint még nagyon sok könyv fog megjelenni. Tudatosan figyelmet szentelünk a Kolozsvári Filozófiai Iskolának, amelyet igyekszünk minél teljesebben kiadni, nem azért (csak) mert magyar, hanem mert jelent s az emberi eszmetörténetben. - Itt nagy elismeréssel és köszönettel említjük az Országos Széchényi Könyvtárt, melynek F igazgatóját Monok Istvánt mint együttm ködésünk fontos együttkezdeményez jét – co-initiator – örömmel itt üdvözölhetjük körünkben Moldován Istvánnal együtt, akinek az odaadó együttm ködése a magyar kultúra ezen új kifejez módja területén nem értékelhet túl, lévén az olyan nagy jelent ség . - Emellett szándékunkban áll a jövend ben a Mikes International keretében szaktudományi vagy irodalmi vagy egyéb kultúrális long weekend-összejöveteleket szervezni, amelyeken el adások hangzanak el azt követ vitákkal, amelyeket szintén ki szeretnénk adni. Hasonlókép tevékenykedett a Mikes egyik h skorában, Vashartyánban, azaz Vaesharteltben, Dél-Limburgben. A Mikes eddigi ‘története’, ha szabad ezt a nagy szót használnom, azt mutatja, hogy a Mikes mindíg igyekszik új utakra lépni. Akkor kell lépni, akkor kell tenni valamit, akkor kell valamit kimondani, amikor arra eljött ‘az id k teljessége’, ahogy a Biblia mondja. Így állt el a Mikes 1951-ben, így álltak el a Tanulmányi Napok 1959ben. Így indult meg a Mikes International 50 éves jubileumunk alkalmával 2001-ben. A multunk kötelez, de csak azért, mert el ttünk nyitott a jöv . Ezen az úton tovább kell mennünk. Szent úton járunk. Zarándokok vagyunk az örök értékek felé. Ez egyesít bennünket az egész világon, azaz – mai szóval – ‘world wide’. Ezért hívunk meg az utóbbi években Tanulmányi Napjainkra magyar fiatalokat különböz országokból. Ezt szeretnénk tenni a jövend ben is. Körünkben itt is jelen vannak egyetemi hallgatók a Felvidékr l és Erdélyb l. A számukra, és minden magyar fiatal számára, szeretnénk világ-távlatokat nyitni a jövend re, ket belevonni a munkánkba, amely ket egyben el re viszi. Ez a Mikes egyik feladata. Ezen konferencia-program el adásai – és azzal együtt a Mikes Kelemen Kör sokrét tevékenységei - egy egészet képeznek a világot átfogó magyar szellemi haza égisze alatt, amely mindenkit meghagy a maga világában és a maga méltóságában, amely csak összeköt és nem elválaszt. A jövend évben figyelmet szeretnénk szentelni a nyugati magyar szellemvilágnak. Ebben szerepet kap különösképpen az a mai magyar irodalom is, amely, mint említettem, szerte a világon mind szívesebb fogadtatásra és méltatásra talál. Ebben is észrevehet egyébként a ‘kinn és benn’ hozzáállás különbsége, amelyet innét lehet igazán felismerni és kiértékelni. Ez azonban a jöv év témája lesz. Ugyanakkor nagyon fontos a Magyar Szellemi Világ egysége, összjátéka a többszer ségben. Ezen kell dolgoznunk szabad, szinte jó akarattal. A Magyar Szellemi Hazának a sokszín egészébe beletartozik Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen, Balassi Bálint, Esterházy Péter, Teller Ede, Misztótfalusi Kis Miklós, Bethlen Gábor, Széchenyi István, Goldziher Ignác, Ady Endre stb. hogy csak néhány kiragadott nevet említsek a sok-sok közül. A mi magyar kultúrvilágunkban a sokszer ség, a sokszín ség az izgalmas. Abban a kultúrvilágban, amelyben a különböz vallások kompromisszumban éltek egymással együtt, - ebben él a magyarság a maga világában. Ha akarjuk tudni, hogy kik vagyunk, tekintsünk Erdélyre, ahol egymással egyensúlyban éltünk, mert ott a magyarság maga határozta meg a maga játékszabályait. Ezek vagyunk mi: a lehet ségek szerint a ‘suum cuique’ országa és népe. A két lábbal a földön járó kompromisszumok népe. Ez világít át minden ellentétünkön, mégha nem is ismerjük ezt fel. Talán nem ártana ezt tudatosítanunk magunknak. ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 6 -
Page 1 and 2: KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA ÚJ VIL
Page 3 and 4: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 9: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 13 and 14: Bartók György : A görög filozó
Page 61 and 62:
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201 and 202:
Page 203 and 204:
Page 205 and 206:
show all

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?