12.10.2013 Views

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. <strong>KULTÚRÁK</strong> <strong>TÉRHÓDÍTÁSA</strong><br />

És örökké hamvas fiatalság áll majd szolgálatukra, aranyhímes, zöld selyem- és bársonyruhában, és<br />

elszórt gyöngyöknek hiszed ket, ha rájuk nézel, és ahova csak tekintesz, nagy birodalom vesz körül és<br />

gyönyörüség mindenütt.<br />

Fordította: Szabó L rinc<br />

Ez a költ i modell kiemeli az emberi létezést a történelmi meghatározottságból. Ami az autentikus id ben<br />

történik, annak emanációjaként jelenik meg a m alkotás. A most-pontokra-szakadt id ben a költ i szövegek<br />

és a vallások eseményei történelemmé rendez dtek. De ahogy akár a vallások eseményei is a létezés<br />

egészében, egyfajta abszolút id ben – a történelmi elkülönbözésekt l eltér en – akárha egyetlen<br />

megvalósulásként is megszervez dhettek, a történelemben megjelenítve más-más id pillanatban, más-más<br />

történetben realizálva, más-más kultúrkör anekdotáiban megjelenítve egyetlen jelenet különböz arculatát<br />

prezentálhatták (a teremtést, b nbeesést, büntetést követ megváltást isteni önfeláldozással) 82 , ugyanúgy a<br />

poétikában a szövegek egy-egy alkotói id pillanatban egységesülhetnek, egymást kiegészít en<br />

munkálhatnak egybe. Éppen a Tücsökzene idején hangoztatta Szabó L rinc, hogy nem stílusokban (=<br />

történelemben) gondolkozik, hogy az alkotás klasszikus eredményekben összegez dhet 83 , egy m alkotás<br />

vagy jó, vagy nem. Ebben a szintézisteremt alkotói gondolkozásban alakítja ki Szabó L rinc a maga<br />

klasszicitását, és érez rá ezzel párhuzamosan a vallásokban megnyilatkozó közös vonásokra. Felfedezi a<br />

létezésben a „csodát”, és a költészetben ennek megformálhatóságát. Kiemelve a történelemb l, az állandó<br />

számonkérések nevel dési rendjéb l. Talán erre utal majd a Vers és valóság közbevetett megjegyzése,<br />

amelyet a Különbéke tematikus jelleg keleti témájú verseinek ellenében sz elbeszélése közé: „miközben<br />

én már sóvárogtam egy túlsó part felé, amely az életemnek a végén mégis meglett...” 84 .<br />

89<br />

Sightless, unless<br />

The eyes reappear<br />

As the perpetual star<br />

___________________________________________________________________________________<br />

© Copyright Mikes International 2001-2005 - 102 -<br />

*.*.*<br />

Az ima visszája. Csakhogy ez a létezésre való rákérdezés éppen ennek a „szép” létezésmódnak a<br />

mikéntjét is felfedi, a mikéntnek a milyenségét: „Versekkel bíbel döm. Indifferens témák jobban érdekelnek,<br />

mint az aktuális nyavalyák. Viszont a helyzetem hangulata mindenbe beszivárog. A Mohamedes versben az<br />

utolsó sor az egész verset ellenkez el jel re állítja át: ez a trouvaille különben a lényege. Örülni az<br />

ábrándnak, a mesének, a képzeletbelieknek, éppen azért, mert a valóság szintén ismeretes az író el tt!” 85<br />

Ugyanez szinte a verset el készítve a Naplójában: „Azt hiszem, csak áltatom magam, s csak áltatnak azok<br />

is, akik biztatnak. A vég: puk, puk” 86 . A vers zárásában pedig imigyen 87 :<br />

Mikor<br />

Mikor<br />

Mikor minden csak játék s butaság.<br />

És ugyanekkor, a nyugati irodalomban is tájékozódik: fanyalogva bár („csakugyan olyan nagy volna?” 88 ),<br />

de rákérdez és végül rátalál Eliot poétikai tapasztalatára. Lefordítja a több részes Hálaadás cím verssel<br />

szinte egyszerre Eliot The Hollow Men cím – szintén több részes -- költeményét. E párhuzamosságban a<br />

történetéb l kiemelt-kivetett ember keleti és nyugati képmását egyszerre szemrevételezheti 89 .<br />

82 Hatvany Bertalan már idézett Ázsia lelke cím m vében ugyanezt gondolja át.<br />

83 Lásd a költ közeli barátjának, az esztéta és esszéista Baránszky-Jób Lászlónak a költ r l írott elemzését: Szabó<br />

L rinc. In: Élmény és gondolat, Magvet Kiadó, Bp., 1978.: “Amikor kifejeztem véleményemet, hogy mennyire kár, s t<br />

helytelen, hogy els expresszionista köteteit kíméletlenül átírja a kés bb kialakult egyensúlyozott formanyelvbe, röviden<br />

csak annyit felelt: -- Értsd meg, akkor is így akartam írni, de még nem tudtam. Most csak azt írtam meg, amit akkor<br />

akartam. Jegyezd meg magadnak, minden költ olyan világosan akart írni, mint Horatius, csak nem tudott. –<br />

Meglehet sen különösen hatott rám ez a történelmietlen felfogás, amelyt l egyébként az Örök Barátaink két kötetének<br />

tematikus, minden történelmi szemléletmódtól idegenked elrendezése is tartózkodik.” 133.<br />

84 Szabó L rinc: Vers és valóság... i. k. 85.<br />

85 Szabó L rinc: Bírákhoz és barátokhoz… i. k. 171.<br />

86 Szabó L rinc: Bírákhoz és barátokhoz… i. k. 153. Az 1945-ös számonkérésre és igazolási eljárására utalva írja le<br />

ezeket a sorokat.<br />

87 És ugyanezt ismétli meg a Tücsökzenebeli Hála cím darab zárásában.<br />

88 Szabó L rinc: Bírákhoz és barátokhoz…i. k. 86.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!