KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

More documents

Recommendations

Info

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA hogy oly szép, oly gyönyör a világ, Mikor Mikor Mikor minden csak játék s butaság. Ezáltal megszületik a korábbi, a Különbéke kötet idején megalkotott Sivatagban cím vers ellenpárja. A Sivatagban cím vers során egy európai utas kérdezett rá a történelemben megtestesült emberi sorsra, a Hálaadásban az ember teremtéstörténetét éli át, gyönyöreivel és veszélyeztetettségeivel egyetemben. Egy embertörténetet teremt, a Tücsökzene el képét. Az ostrom utáni „csodás” megmenekültségben megismétli egyiptomi utazásának díszleteit, de nem az európai utas kérdez horizontjáról figyelve, hanem a „csoda” helyszínébe ágyazottan: „Sivatagomban, csontok és kövek közt járva”, a „csoda” részeseként jelenik meg a versben a költ : „Társuknak éreztem magam”. A költ az életét összegez , Tücsökzene cím önéletrajzi meditációs versciklusában (1945--1947) pedig az újabb poétika szellemében össze is kapcsolja a két, egymással felesel verset. A Hálaadás cím vers alakítása során megtalált szintetizáló jelleg életösszegezést maga a teljes Tücsökzene veszi át. De a Tücsökzenén belül is megjelenteti, Hála címmel a Hálaadás cím vers tematikáját. Ugyanakkor benne és általa a Sivatagban cím vers Egyiptom-emlékeihez köti a hálaadó ima-szöveget, átfordítva „csodás” történetelbeszéléssé a Sivatagban cím vers korábbi szerkezetét. És mindezt abba a Tücsökzene-kötetbe szervezi, amelyik egészében a Hálaadás cím vers felnagyított, kötet-egésszé alakított változata. Szikrázó éj, álom, tücsökzene. Édes a szél, mint egy n közele. Virág csókol. Ébredek. Hol vagyok? Mily küszöbön? Mint egykor a homok, hogy ott hevertem a Piramisok tövében, úgy zizeg kör l a f , s máris itt röpdös a lótusz-szem énekesn , kit Kairóban, a múzeumban láttam, a múmia: fátyoltestén a hold átinteget, örvény nyílik, mély l a fák felett, örök csillagok húznak, ejtenek: óh Mindenség! Melegen, mint a könny, buggyan ajkamra a szív, az öröm, a hála, hogy éltem, hogy voltak csodák, hogy oly szép, oly gyönyör a világ, Ezzel poétikailag áthangolja a régi történetet, s t annak kádenciáját is: az analitikus filozófiai szöveget „imává” poétizálva át. Megismétli a textust: a református, zsoltárt-énekl költ nyugati vallási hagyományát a keleti bibliai és arra épül -azzal kapcsolódó iszlám szöveg segítségével-kiegészítésével: „Ima a gyönyör, a gyönyör ima”. Amit a buddhista témájú keleti verseiben nem tudott poétikailag megvalósítani, azt éppen ez a „Mohamedes” témájú, a szúrák hangnemét átvev költemény nyitja meg költészetében. A nyugati gondolkozás tragikus bezárulását „kiegészíteni” csak azáltal tudta, ha megkerüli a gyönyört b nként feltételez aszkézis minden formáját. Ennek az ihletését találja meg a szúrák szövegében, amelyek egyben visszakötik költészetét a zsoltárok világához. Lehet vé téve ezáltal egyben az európai költészet útjaihoz való visszacsatlakozását is, költészetének poétikailag érvényes megújítását-felszabadítását. Utóbb, a Vers és valóságban tíz év múlva el is felejti, honnan is származott mindez a kiegészülés 75 . Mert akkor már túljutott a Tücsökzene poétikai szintézisén. Amelynek során az ember létezésének „csodá”-jával ismerkedett meg, opponálva az ember nevel désének történetét (persze annak grádicsait is végigkövetve). A zsoltárokat egész életében – hite igazolását keresve – énekl , magában dúdoló költ a 4. zsoltár 9. versének szavaival helyezkedik el versei által a létezésben: „Békességben fekszem le és legott elaluszom; mert Te, Uram, egyedül adsz nékem bátorságos lakozást” 76 . Ebben a poétikailag is hitelessé formált 75 Szabó L rinc: Vers és valóság…i. k. A Hálaadás keletkezésér l már csak ennyit mond, Bolithót meg sem említve: “Olvasmányaim, Egyiptom forróságának az emléke és akkori életem sivársága magyarázzák ezt a versemet”; 276.; Hála: Az egész vers különben egy hosszabb költemény alakított része”, 263. 76 Esti ének nehéz id kben címmel az 1896-os Czeglédi-féle javított kiadás szerint, amely alapján énekelhette már a diák Szabó L rinc is. (Pápay Sándor kollegám szíves közlése). ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 99 -
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA metafizikai mez ben idézi egymás mellé a protestáns gályarabok történetébe rejtve a finnek szabadságreményének jelszavát 77 , az evangéliumi emmauszi jelenetet, Buddhát és a szúrák világát. A gályarabok szobra […] mert hiszek benned, jóság, türelem, hiszek benned, isteni értelem, -- hiszek benned, szabadság, szeretet, s hiszem, hogy gy ztök, tiszta fegyverek. Az Árny keze ,,Maradj velem, mert beesteledett!” Bibliát hallgat a gyülekezet. Alkony izzik a templom ablakán. Hitetlen vagyok, verg d magány. ,,Maradj velem, mert beesteledett!” -- Ha így idegen, vedd emberinek, súgja egy hang, s ahogy látó szemem elmereng a régi jeleneten, az emmausin és felejtem magam, a sugár-hídon némán besuhan egy örök Árny: lehetne Buddha is, de itt másképen hívják és tövis koronázza: én teremtem csupán, mégis mint testvérére néz reám, mint gyermekére: látja, tudja, hogy szívem szakad, oly egyedül vagyok, s kell a hit, a közösség, szeretet. S kezét nyujtja. Mert beesteledett. A Kopogó! Azon a napon mint szétfújt molyok lesztek, s mint a meg-nem-álló homok, azon a napon vascsontú hegyek tilolt kenderként törnek s vérzenek, azon a napon már csak az, aki jótettekkel rakta telisteli a mérlegét, az ihatja tovább a szent fényt, csak az Zem-Zem italát, az ölelheti, az csókolja csak a naponta frissen-sz z húrikat, akit meg feldob könnyû mérlege, perdül arra a pokol fekete dobszava, dobogó számuma: dördül a csillag-k -zápor: rádcsikordul a robogó lángtitok, a zokogó: a Legkeményebb T z, a Kopogó! Ez utóbbiban éppen egy metafizikai számvetést végezve, Bolitho angol változatát formálja át a Tücsökzene létképletévé. Megtalálja a 101. Szúrát, „a hymn in which we can hear the cracking of the sinews 77 A finn Helena Kangas az 1943--1944-ben Magyarországon járt ösztöndíjas fiatal újságírón vel való beszélgetéseiben és levelezésükben jelenik meg szövegszer idézettségben Mannerheim eredetileg ex librisként kiválasztott latin nyelv jelmondata (candida pro causa ense candido), amely a finn-orosz háborúk idején a finn nemzet szabadságharcos jelszavává formálódott. ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 100 -
Page 1 and 2:
KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA ÚJ VIL
Page 3 and 4:
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 5 and 6:
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Bartók György : A görög filozó
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
Page 51 and 52:
Page 53 and 54: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 103: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201 and 202:
Page 203 and 204:
Page 205 and 206:
show all

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?