Református prédikátorok Rákóczi Ferenc szabadságharcának idején

SEGESVÁRY VIKTOR : REFORMÁTUS PRÉDIKÁTOROK A RÁKÓCZI FERENC SZABADSÁGHARCÁNAK IDEJÉN
ELŐSZÓ
250 esztendővel ezelőtt indult meg II. Rákóczi Ferenc szabadságharca. Ez a mozgalom
nemzetünk történelmének egyik legklasszikusabb korszaka, mert az igazságért és az osztrák
iga alól való felszabadulásért folytatott harc mellett nagyszerű próbálkozás volt a nemzeti
összefogás megteremtésére, és Európát messze megelőzően a teljes vallási türelem jegyében
akarta rendezni a vallás ügyét. Hogy mind a kettő tragikusan végződött, ennek sem személyek,
sem a nemzet nem okai; hanem az, hogy a gazdasági, társadalmi, szellemi és lelki előfeltételek
még nem alakultak ki, a fejlődés még nem ért el eddig. Márpedig a történelem és az élet
szükségszerű törvényeit átugorni nem lehet.
Nekünk, ma élő utódoknak, hálás szeretettel és tisztelettel kell megemlékeznünk róluk,
akik 250 évvel ezelőtt hősiesen harcoltak az emberi és nemzeti jogokért, igyekeznünk kell
megismerni ennek a szabadságharcnak minden részletét, hogy elődeink példájából
tanulhassunk, – s ma, 250 év múlva, jöjjenek vissza hozzánk elsárgult fóliánsok lapjain
keresztül, hogy lelkesítsenek az ő céljaikért, az örök emberi célért: a szabadságért vívott
küzdelemre. Ez ma különösen értékes tanítás számunkra, amikor oly sokan vannak, akik éppen
a szabadságot akarják elvenni tőlünk.
A Rákóczi-kor református prédikátorai pedig különösen megtanítanak bennünket, mai
lelkészeket, arra, hogy miként kell hívő és igaz bátorsággal népünk mellé állni; úgy, hogy
ugyanakkor az Ige szolgálatát, melyre elhívatattunk, teljesen betöltsük. Ők valóban
bebizonyították, hogy lehet Isten szolgálatában népünkért élni, Krisztus követése nem áll
ellentétben a magyarság szeretetével.
Szempontjaim, melyeket a dolgozat megírásánál követtem, a következők voltak:
Igyekeztem arra, hogy a Rákóczi-kor lelkészeinek életét a maguk egészében öleljem
fel, minden tényezővel számolva és a lényeges vonalakat emelve ki. Ezért
igyekeztem a lelkipásztorok gazdasági és társadalmi körülményeire is tekintettel
lenni. Szerintem hibás felfogás az, melyet követtek az egyháztörténet régebbi
művelői, hogy ha a lelkészekkel vagy egyházi dolgokkal foglalkoztak, nem helyeztek
hangsúlyt a gazdasági és szociológiai tényezőkre. – Ugyanakkor szükségesnek
tartottam a prédikátorok lelkiségéről, theológiájáról is írni, mert magatartásukat
döntően meghatározta prófétai mivoltuk. Lehetetlen őket megérteni anélkül, hogy ne
látnánk az Ótestamentumban gyökerező világukat. – Továbbá azért is dolgoztam fel
témámat ilyen felosztás szerint, hogy összefüggő képet adjak, a lényeges pontokat
mutassam meg átfogva lehetőleg az egész anyagot, s ezért a részleteket, életrajzi
adatokat, annyiban vontam be, amennyire szükségesnek látszott egy-egy pont
tényekkel való igazolására.
Szükségesnek tartottam minél több idézetet hozni és csak rövid értékelést fűzni
hozzájuk, hiszen egy ilyen tanulmánynak az a célja, hogy magával a korral, annak
nagy folyamataival és lelkiségével ismertessen meg, nem pedig az, hogy az író
szellemes elmefuttatásokkal szaporítsa a sorokkal teleírt lapokat.
Érzem azt, hogy mennyire nem teljes ez a munka, hiszen ilyenkor tárulnak fel az
ember előtt az újabb és újabb problémák és hiányok, és tágul a szem előtt
a látóhatár; remélem, hogy az Isten kegyelméből folytathatom még ezt a munkát
s akkor lesz alkalmam kibővíteni ezt a dolgozatot is.
____________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005, Segesváry Viktor 1968-2005 - 1 -