Református prédikátorok Rákóczi Ferenc szabadságharcának idején
Református prédikátorok Rákóczi Ferenc szabadságharcának idején
Református prédikátorok Rákóczi Ferenc szabadságharcának idején
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
SEGESVÁRY VIKTOR : REFORMÁTUS PRÉDIKÁTOROK A RÁKÓCZI FERENC SZABADSÁGHARCÁNAK IDEJÉN<br />
- III. rész. A <strong>prédikátorok</strong> és az egyházak a magyar szabadságért -<br />
a többi. Akárcsak addig éljünk kedvünkre! A gubernium, látván az Istennek<br />
rettenetes ostroát, az egész országban minden religion valóknak<br />
közönséges böjtöt hirdetett, hogy minden vasárnapon, míg háromszor<br />
a templomból ki nem jönnek, ne egyék senki és ne igyék … De ezen böjtöt<br />
is, a ki mint akarja ugy observálja, ahonnét semmi jót nem várhatunk<br />
magunkra.” 3<br />
A felsőörsi partiális szinódus 1707. június 28.-i határozatai között vannak a következők az<br />
egyházi fegyelem helyreállításának és Isten megkövetésének céljából:<br />
„I. Punktum. Minden ujhold csütörtökön háromszor engesztelő szolgálat<br />
legyen.<br />
II. Punktum. A káromkodók, vasárnap utazók és dolgozók az ecclesiából<br />
kitiltassanak …<br />
IV. Punktum. Isten ítélete alatt nincs semmi helye vígasságnak, örömnek,<br />
muzsikának. Aki ellene vét, excommunicáltassék.<br />
V. Punktum. A végvacsorával való élésnek elmulasztása harag vagy<br />
gyülölség miatt beteg ágyában sem szabad azt kiadni, sőt el sem szabad<br />
temetni …<br />
XI. Punktum. A keresztséget az egész gyülekezet jelenlétében szolgáltassák<br />
ki.<br />
XII. Punktum. Kalmárokkal és kereskedőkkel szemben állítja fel ezt a régi<br />
biblikus tételt: Nem lehet két urnak szolgálni …<br />
XIV. Punktum. Ha prédikátor vagy hozzátartozója lakodalmakban pogány<br />
bolondoskodást követ el, fosztassék meg tisztétől …<br />
XVI. Punktum. Tanítók feleségei tisztességes öltözetet viseljenek.” 4<br />
Az 1708. december 18.-án Sárospatakon tartott országyűlés 14. statutuma elrendeli<br />
a nyilvános böjtöt:<br />
„Hogy Istennek jogos, a szükségképpen elkövetett bűnök által kihívott<br />
haragját alázatos szívbeli töredelemmel engeszteljük és atyai irgalomra<br />
fordítsuk … egyhangúlag határoztuk: háborúskodásunk egész tartama alatt<br />
mindenik … pénteki napot alázatos egyességben és a töredelmes szív<br />
bűnbánatát megszentelő mindennemű foglalatosságban, bárminő ételnek,<br />
italnak magunkhoz vételétől való tartózkodásban, minden társas<br />
gyönyörűségnek és egyebeknek eltávoztatásában, reggeltől estig eltölteni<br />
kötelesek mind a közösségek, mind az egyesek, – köteleztetnek pedig mind<br />
a római katholikus papok, mind pedig a többi vallások lelkészei a fentebb<br />
kijelölt napot hallgatóikkal együtt a szent szolgálatnak alázatos szívvel való<br />
ünneplésében tölteni és Istenünk kegyelméért esedezni.” 5<br />
Végül Károlyi Sándor 1709. május 3.-án Balassagyarmaton rendeletet adott ki<br />
a vármegyékhez a pénteki böjt megtartása érdekében. Elrendeli a böjt megtartását a pataki<br />
gyűlés végzése szerint. A böjtöt azonban sokan nem tartják meg,<br />
„söt találtatnak oly megátalkodott nyakasságú haza fiai, az kik még<br />
nevetséggel és csufsággal abban való devotiojokat követőket, majd<br />
3 CSEREI, i.m., . 417. p.<br />
4 Másolat a sárkeresztesi ev. ref. egyház anyakönyvéből… 436-438. p.<br />
5 THALY, i.m., 288. p.<br />
____________________________________________________________________________<br />
© Copyright Mikes International 2001-2005, Segesváry Viktor 1968-2005 - 51 -
Change language