Református prédikátorok Rákóczi Ferenc szabadságharcának idején

SEGESVÁRY VIKTOR : REFORMÁTUS PRÉDIKÁTOROK A RÁKÓCZI FERENC SZABADSÁGHARCÁNAK IDEJÉN
- III. rész. A prédikátorok és az egyházak a magyar szabadságért -
vakszerencsén forganának; edj verebecska, edj hajszál fejünkröl a mi
mennyei Atyánk akarattya nélkül le nem eshetik. Mt. 20:29-30. Hát anyi sok
embernek veszedelmes ütközeten elesése az Isten nélkül lenne-e?” 36
Mindent megtenni, de ugyanakkor Isten kezéből venni el az eredményt, bármilyen is az, ez
a valóban református és keresztyén magatartás. Az ember és a nép feladata tehát az, hogy
megtérjen az ő bűneiből:
„A nyomorúságban lévőnek arra kell ígérni magát Isten előtt, s arra kell
kötelezni, fogadni, hogy csak szabadíttsa meg abbul az Isten, többé abban
a gonoszságban nem él, azt el hagja, abban tovább nem mégyen …
Állhatatosnak kell penig épp ebbenn lenni a keresztyén embernek, mert ha
azután is ugjan ezen bűnöket cselekszi, Isten ítéletire méltónak teszi
magát.” 37 Nem a zúgolódás és panaszkodás segít: „Mikor a Felséges igaz
Isten, az Ő maga népében a bűnöket sok féle külön képpen bünteti, nem az
a tiszti a népnek, hogj csak panaszolkodjék, zugolódjék, a bűnnek büntetése
alatt; hanem, hogj visgállya meg életét, vallya meg bűneit, és igazán térjen
meg az ő Istenéhez.” 38
Pedig milyen nagy lehetett a jaj, amikor egy-egy vesztett csata után gyűltek össze a kurucok
istentiszteletre. Ehelyett azonban Isten irgalmába kell kapaszkodni, mert
„nincs a nyomorult bűnös embernek, nemzetnek, ennél nagyobb aziluma,
bástyája, menedék rejtek helye, s kolcsa a nyomorúságokban rajta bé
zárlatott erőss ajtajának meg nyitására … Mikor Isten valamely nemzettül
a bűnökért segedelmét meg vonnya, szükséges hogj akkor az a nép Istenét
a megszabadíttásra segíttségül hijja buzgóságossan … Akár milly
nyomorúság érje az Isten Anyaszentegyházát, csak egyedül az Isten
szabadítthattya meg … Valamely nemzet akarja hogj Isten jelen való nagj
nyomorúságábul kiszabadíttsa és segíttségére fel kellyen, annak az Istent
az Ő irgalmasságával kell inditani arra.” 39
Ha segítségűl hívta egy nép Istenét, akkor Ő bizonyára nem hagyja el; s ha megtapasztalta
irgalmát az Ő Urának, akkor kérnie kell, hogy továbbra is legyen vele:
„Kérjük azon, ne elégedgyék meg csak el kezdésével, nyomorult hazánk
mostani dolgának, hanem folytassa mind a nyugodalomnak idejéig
Ő Felsége, mert így lesz boldog népe. Móses kezdette az Israel
szabadulását s el holt mellőle, el holt Áron is, s még Josué sem vihetett
mindent véghez, azért kellett hadakozni az után is, de hogy az Isten meg
nem szünt, ugyancsak jól folyt a dolog, s el érték a nyugodalomnak idejét.
De mihlyen segedelmét megvonta, a megöletetteknél tehetetlenebbek, az
meg kötözetteknél alább valók létünk. Esa. 10:4. Kérjük azonn hozza
nyugodalmunknak idejét ebben az örökségbenn, mellyet Ő Felsége maga
mutatott mi nékünk, még penig hamar időnn, mert sok ideje már
nyugtalanságunknak … Méltó ezért kiáltanni: Adj nyugodalmat Uram
e nemzetnek megnyomorodott ezereinek e földön!” 40
De nemcsak azt jelenti az Istennek az Ő népével maradása, hogy nyugodalmat hoz reájuk,
hanem az Ő nevével küzdők győzelmét is, mert Ő a legnagyobb hatalmasság,
36 SZŐNYI, i.m., 135. p.
37 NÁDUDVARI, i.m., 63-64, p.
38 Ibid., 66. p.
39 Ibid., 80-81. p.
40 Ibid., 518-519. p.
____________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005, Segesváry Viktor 1968-2005 - 45 -