Református prédikátorok Rákóczi Ferenc szabadságharcának idején

SEGESVÁRY VIKTOR : REFORMÁTUS PRÉDIKÁTOROK A RÁKÓCZI FERENC SZABADSÁGHARCÁNAK IDEJÉN
- III. rész. A prédikátorok és az egyházak a magyar szabadságért -
„A vitéz ember oly doktor, ki nem fűböl-fából, nem Angelica olajból csinált
orvosságot, hanem magából, halálos ágyban sínylődö hazája gyógyítására.
Annak fegyverbe öltözött teste oly kőszikla, mely a maga sebeinek
repedezéseibe rejti bé ezt a közönséges édesanyát, ugy oltalmazza. Annak
vére oly enyv, mely nemzetének elsenyvedett s széjjel szakadozott tagjait
újabban Isten után egybe forrasztja. Az igaz vitéz ember oly hazaszerető, ki
a mások békeségekért, özvegyeknek és árváknak megmaradásokért magát
áldozza fel, a vérének kifolyó cseppjeiből csinál harmatot ez életben
megmaradóknak virágozhatásokra, ugyhogy méltó mindennek életéért
imádkozni, dicséretnek koronáját fejébe tenni.” 3
Ebből a hazaszeretetből fakadt, hogy vakmerő küldetéseket is vállaltak, amennyire
a fennmaradt adatok bizonyítják. Igy Thuri Sámuel még a harc kezdetén Munkácsnál, a várból
vitt híreket Rákóczinak Montecuccoli ezredéről, amint a Fejedelem Emlékirataiban olvashatjuk. 4
Tiszabecsi Tamásnak Rákóczi évi 15 köböl búza adományozásával jutalmazta hűséges
szolgálatait. Hogy ezek a szolgálatok mik voltak ezt, sajnos, nem tudjuk. 5 Munkácsi Dávid, aki
II. Rákóczi Ferenc szolgálatában volt, s közben „mindenébül kiprédáltatott,” azért folyamodik,
hogy „elébbeni papi tisztit, mellyet Nagyságodhoz való szeretetiért le tett vala, continuálhassa.” 6
Jósika Dániel 1706. január 22.-én Libaton községben kelt leveléhez egy prédikátor jelentése
van csatolva az ellenség helyzetéről. 7
Ide kell sorolnunk végül Krmann Dániel evangélikus püspök nehéz és viszontagságos útját,
– egész Lengyel- és Oroszországon keresztül, a természettel és háborús nehézségekkel
küzködve, – amikor a magyarhoni evangélikus egyház nevében ment támogatást kérni
XII. Károly svéd királyhoz utitársával, Podhorszki Samuval együtt. 8
Az előzőkben foglalt pár adat a biozonyítékunk tehát arra, hogy a lelkipásztorok tettekkel
hogyan segítették a szabadságharc ügyét. Rátérve most azokra, akik az üldöztetések és
háborús veszélyek szenvedéseit állották ki, olyan területhez értünk, mely már eléggé ismert
mindeki által s az előző fejezetekben említett folyamodványok és adatok is világot vetettek rá;
mégis szeretnék néhány jellemző adatot az előbbiekhez hozzátenni.
Először Kis-Komáromi István kérvényét akarom itt idézni, aki maga mondja el ebben
a Fejedelemnek mártyromságát, mely ugyan még 1691-ben történt vele, de a vallásháborús
módszerekre nagyon jellemző:
„Az fellyebb elmult 1691-ik esztendőben Tolvaj Gábor és Páter Szörényi
Ferenc expedio religionis bizonyos executor katonákat küldtek reája, az kik
nemcsak megkötözték, hanem az eleven husán vonták az orrát által,
jószágait felprédálták, marháit elhajtották és minden javaiból kifosztották,
azután a nyitrai várra keserves rabságra vitték. Onnan penig
megszabadulván, ismét Páter Fodor László Szent Mihály uri plébános tizen
két németet reá küldvén, ugjan onnan Szent Mihály urrul keserves
bujdosásba hajtotta, ujjonnan szerzett kevés javacskáit is el prédáltatta,
s azon executión két egész hétig tartotta házánál s minden nap hat forint
executió pénzt vétetett. Oly isszonyu kegjetlenséget követtetett el, hogy
az miatt az felesége is az instansnak meg rettenés által megnyomorodván,
életét elvégezte. Instáll Nagyságodnak, méltóztassék Satis factiót tétetni.” 9
3 POLGÁRI, i.m., 4. p.
4 II. Rákóczi Ferenc emlékiratai… 41. p.
5 ESZE Tamás, Jeltelen sírok, 11. p.
6 Ibid., 7. p.
7 Esze Tamás által rendelkezésemre bocsátott, kiadatlan anyag.
8 Krmann Dániel superintendens 1708-1709-i oroszországi útjának leírása, i.m., 433. p.
9 ESZE Tamás, Jeltelen sírok… 6. p.
____________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005, Segesváry Viktor 1968-2005 - 30 -