12.10.2013 Views

Református prédikátorok Rákóczi Ferenc szabadságharcának idején

Református prédikátorok Rákóczi Ferenc szabadságharcának idején

Református prédikátorok Rákóczi Ferenc szabadságharcának idején

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

SEGESVÁRY VIKTOR : REFORMÁTUS PRÉDIKÁTOROK A RÁKÓCZI FERENC SZABADSÁGHARCÁNAK IDEJÉN<br />

- I. rész. A vallásügyi helyzet Magyarországon a <strong>Rákóczi</strong> korban -<br />

háborgatnyi s hatalmassul más vallásu papokat, oda, azhol nem találtattak, be vinnyi, sőtt<br />

templomokat erővel és ejösztéssel elfoglalni merészlenek. Nem az vallás igazításáért, hanem<br />

az el viselhetetlen iga allól föl szabadulássunkért fogtunk fegyvert.” 8<br />

Bármennyi nehézséget okozott is a katholikus vezetők ellenállása, <strong>Rákóczi</strong> megtartotta<br />

a felkelés elején adott ígéretét, s már 1704. augusztus 12.-i rendeletével vallásszabadságot<br />

adott a protestánsoknak. Nem akarhatta, hogy a felizgatott ország – melynek hangulatát jól<br />

kifejezi a Centuria Hungarorum contra Germanos gravaminum című röpirat, ez a szíveket<br />

megrázó jajkiáltás, – és serege elveszítse kedvét s a mozgalom még az elején kátyúba<br />

kerüljön.A protestánsok elvett templomaik és egyházi javaik visszafoglalását követelték,<br />

a katholikusok pedig elkeseredtek, mert ők a kezdeti állapotokat akarták rögzíteni.<br />

Közben folytak a tanácskozások a császár küldöttei és a felkelés vezetői között, –<br />

Lében-Szentmiklóson, majd Gyöngyösön, – melyekben a főszerepet Széchényi Pál érsek vitte.<br />

Ezek azonban nem vezethettek eredményre, mert a kurucok követelték az országgyűlés<br />

összehívását, Kolonits eltávolítását, a vallásügyek rendezését és, ami legfőképpen fájt az<br />

udvarnak, a külföldi hatalmak kezességét. Ez utóbbi követelésről semmiképpen nem akart<br />

hallani a császár, s a külföldi hatalmak titkos közbelépése is csak annyit eredményezett, hogy<br />

Lipót 1704. július 20.-i nyilt levelében, melyet Széchényihez és az országhoz intézett, 19 pontba<br />

foglalva ígéri a sérelmek megszüntetését és a vallás szabadságát, de csak az 1681.-i és 1687.-i<br />

törvények alapján. 9 Stepney angol követ Harley miniszterhez írott levelében a dolog lényegére<br />

tapintott, amikor ezt írja: „The Jesuits are at bottom of all.” 10 A bécsi kormány közben folytatta<br />

a maga praktikáit Okolicsányin keresztül, aki különösen a vágvölgyi megyéket izgatta. Végülis<br />

azonban ezek elálltak követelésüktől, mely sérelmeik sürgős orvoslására vonatkozott, és<br />

belenyugodtak <strong>Rákóczi</strong> válaszába, aki magát nem tartotta illetékesnek, hanem csak az<br />

összehívandó országgyűlést a kérdés végleges rendezésére.<br />

Lipót halála után döntő jelentőségű változás, a békés megegyezés lehetősége tünt fel<br />

a látóhatáron. Utódjának, I. Józsefnek első ténykedései – Kolonits elmozdítása, a jezsuiták<br />

vagyonának elkobzása és egy világi kancellár kinevezése – bizalmat keltettek. A protestásnsok<br />

is fellélegeztek, biztosra véve már ügyük rendezését és a kibékülés lehetőségét. Mindezen<br />

kérdések rendezésére „az lelki testi békességnek helyreállításáért,” 11 a Fejedelem, egyrészről,<br />

hogy senki ne mondhassa, „mintha magánérdekeit aközjónak elébe tenni kivánná,” másrészről<br />

pedig, hogy a protestánsoknak Gyöngyösön adott ígéretét is beválthassa, július 1.-én ócsai<br />

táborából országgyűlést hirdetett a Rákos mezejére. Később, augusztus 19.-én írott levelében,<br />

„bizonyos kiváltképpen való okokra nézve helyesnek ítélte,” hogy a rendek Szécsényben<br />

gyülekezzenek össze szeptember 1.-én.” 12<br />

Szeptember 12.-én megnyilt az országgyűlés. Bercsényi indítványára <strong>Rákóczi</strong>t „a haza<br />

szabadságáért szövetkezö magyarok vezénylő fejedelmévé” 13 választották, s mellé egy 24 tagú<br />

tanácsot rendeltek. Majd hozzáfogtak a vallási kérdések megtárgyalásához és a sérelmek<br />

orvoslásához, de csak hoszzú és viharos tanácskozások után jutottak megegyezésre.<br />

A megalkotott artikulusokban a rendek szakítottak a cuius regio eius religio elvével s elismerték<br />

a jobbágyok szabad vallásgyakorlatának jogát. A vegyesvallású községekben az erdélyi major<br />

pars elvét juttatták érvényre, a többségi felekezetnek adva a templomot, az iskolát és<br />

i.m., 155. p.<br />

8 Ibid.<br />

9 ZSILINSZKY Mihály. 1897, IV. kötet, 138. p.<br />

10 SIMONYI Ernő, I. kötet. 335-336, p.<br />

11 Anno 1705. 8. máj.: Instanta hora decima Matutina in Palatio episcopali agriensi. ZSILINSZKY,<br />

12 Ibid.<br />

13 “Confoederatorum et pro Patria militantium Hungarorum Dux.” ZSILINSZKY, i.m., 157. p.<br />

____________________________________________________________________________<br />

© Copyright Mikes International 2001-2005, Segesváry Viktor 1968-2005 - 8 -

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!